Mulcsként születnek újjá Szegeden a kidobott fenyők + FOTÓK

2016. január 6., szerda · Hozzászólok

karacsonyfa03_gs

Különjáratokkal szállítják el az utcára kitett fenyőfákat a környezetgazdák minden évben január közepétől Szegeden. Az elmúlt három év átlagát nézve 10-20 tonnányit gyűjtöttek be. Tovább »

Szentpétery Lászlónak egész évben van karácsonyfája

2014. december 28., vasárnap · 10 hozzászólás

szentpetery_laszlo_hajlektalan01_gs

Szélfútta és gyökerek nélküli – Szentpétery László éppen olyan, mint az egykori Media Markt épületét díszítő fenyő. Futótűzként terjedt a Facebook-on a hajléktalan támogatására ösztönző felhívás, tényleges segítségben azonban nem nyilvánultak meg a megosztások. Néhányan azért felkeresték az idős férfit. Tovább »

Fenyőmustra a piacon – a Mars téri Szeged legszélesebb kínálata + FOTÓK

2013. december 16., hétfő · 6 hozzászólás

fenyovasar09_gsA karácsony legszebb ékének való fát biztosan mindenki megtalálja, aki kilátogat a Mars téri piacra. A fenyővásáron megtudtuk, a földlabdás fenyőket egyre többen keresik, mely igényhez alkalmazkodtak az árusok. Tovább »

Húsz tonna mulcs és apríték készül a szegedi karácsonyfákból

2013. január 11., péntek · 3 hozzászólás

Általában két-három hétig tart a karácsonyfák begyűjtése, de a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. munkatársai még február folyamán is találnak egy-egy kósza kidobott fát. A begyűjtött fenyőket a cég újrahasznosítja Sándorfalvi úti telepén.
Tovább »

Fenyőkörkép: idén drágább a fa és kisebb a kínálat is + FOTÓK

2012. december 18., kedd · 6 hozzászólás

„Aki az utolsó pillanatra hagyja a fenyővásárlást, csalódni fog, idén kevesebb a fa” – figyelmeztet a Mars téri piacon harmincöt éve fenyőt áruló Szalai Tamás. Hagyományosan a bevásárlóközpontok parkolóiban, házaknál, és még zöldségesnél is válogathatunk a fenyők közül, a tavalyinál valamivel drágábban.
Tovább »

Fenyőkörkép: csak a nordmann drágult valamelyest + FOTÓK

2011. december 22., csütörtök · 3 hozzászólás

fenyo01_gs Évek óta alig változik a piacokon és az áruházak, multik parkolójában kínált fenyőfák ára, hiszen már 2007-ben is nagyjából ugyanannyit fizettünk értük, mint napjainkban, legfeljebb most a válság miatt jobban megérezzük pénztárcánkon azt a néhány ezer forintot.
Tovább »

Karácsonyi fenyőfakörkép + FOTÓK

2010. december 20., hétfő · Egy hozzászólás

fenyo_it (04) Közeleg a karácsony, hatalmas a kínálat a fenyőfákból, de vajon melyik a legjobb választás? Van, aki azt szeretné, ha minél tovább illatozna a fája, mások nem szeretnek sokat bíbelődni a díszítéssel, ezért a ritkásabb fenyőt kedvelik. Megint mások ki nem állhatják, ha egy fa hullatja a levelét, ezért drágább fajtát vásárolnak. Nézzük, melyikre mi jellemző.
Tovább »

Karácsonyfakörkép vízkereszt után

2010. január 8., péntek · Egy hozzászólás

karacsonyfa_vege_02

Vége a karácsonyi ünnepeknek, ilyenkor nagyon sok házban a népszokásoknak megfelelően lebontják a karácsonyfákat. A fenyők az utcára kerülnek, amit a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. folyamatosan begyűjt, és komposztként hasznosít.

Tovább »

Téli fény Oxfordtól Budapestig

2008. december 30., kedd · Hozzászólok

Magyarország mintakövető ország, Budapest sem marad le Oxford mögött. Az ország Országháza előtt felállított, 18 méteres fenyőfáját már a karácsonyt követő első napon elbontották! Vallásos keresztények vízkereszt napján (január 6.) bontják le a karácsonyfát, míg mások jóval később, de soha senki közvetlenül karácsony után.

Tovább »

Karácsony: az egyetemes kereszténység ünnepe

2008. december 23., kedd · Hozzászólok

Fotók: Gémes Sándor

Az első karácsonyfákat dél-német területeken állították a 15. század végén. Az uralkodó Habsburg család tagjai Bécsben, 1824-ben már bizonyosan fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét és ajándékot adtak egymásnak. Hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el. Az első karácsonyfát Magyarországon valószínűleg Brunszvik Teréz állította Aszódon. Kezdetben a nemesi és a módosabb polgári családok állítottak fenyőfát karácsonyra az 1800-as évek első felében, általános szokássá azonban csak a huszadik század elejétől vált. Tovább »