Írjon nekünk

Egyetem

Több mint egymillió karaktert hozott a leghíresebb magyar történész Szegedre

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A budapesti könyvbemutató előtt egy nappal Szegeden ismerkedhetett meg a közönség Romsics Ignác egyetemi tanár új kötetével, a Magyarország történetével. Az 543 oldalas munka elsősorban a nagyközönség, s nem a szakemberek számára készült.

– Mintegy tizenöt éve foglalkozom a magyar történelem XX. századon kívüli részeivel – árulta el Romsics Ignác akadémikus, az egri Eszterházy Károly Egyetem professzora szerdai könyvbemutatóján. A szegedi egyetem Tanulmányi és Információs Központjában ismerkedhetett meg a nagyközönség a történész frissen megjelent munkájával.

A keret adott volt Romsicsnak: 500-550 oldal, azaz mintegy 1,2 millió karakter, azonban a szelektálást szintén elvárták. A mindenképpen megtartandó és a kihagyandó elemek között csak egy szűk szürke zóna maradt, amiről ő mint szerző döntött. A „Clió bűvöletében: magyar történetírás a 19‑20. században” című kötetének köszönhetően megismerhette az elődök munkásságát, s azt, hogy ők hasonló szintéziseiket milyen módon tagolták. Romsics szakítani kívánt nemcsak a marxista szemlélettel, hanem azzal is, hogy egy-egy uralkodó élete, vagy uralkodóház kihalása alapján bontsa részekre művét, számára az állam hovatartozása bírt jelentőséggel. Ezért 1526 és 1541 határ a középkor végénél, mert ezt követően három részre bomlott a magyar állam, s az újabb változást a török elleni felszabadító háborúk jelentették csak. Az utolsó korszak a trianoni békediktátummal kezdődött el, hiszen a mindenkori magyar kormányoknak ma is tekintettel kell lenniük a több milliós határon túli kisebbségre, s arra a gazdasági kényszerűségre, hogy export-import függővé vált az állam.

Elsősorban az ismert, kidolgozott elméletekre épített, amely elképzeléseket már megvédtek. Egyes történelmi személyeknél árnyalta a képet, többek között Mária Terézia pozitív szerepére ma nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az akadémikus szerint. Bizonytalanság esetén bemutatott több álláspontot is, habár tisztázta mindig, hogy ő hozzá melyik áll közelebb. Összevetette Magyarországot és Európa más részeit, így derült ki, hogy szinte teljes történelmünk során inkább utolérni próbáltuk a Nyugatot. Már a gótika is 100-150 év késéssel jelent meg nálunk Franciaországhoz képest, s habár Mátyás idején voltunk a legközelebb a célhoz, akkor sem sikerült azt elérni. Megjegyezte, a dualizmust követően a XX. század egyetlen időszaka sem segített abban, hogy Európát utolérjük, sőt, a szocializmus alatt pont az ellenkező irányba haladtunk.

A rendezvényen Keveházi Katalin, a Klebelsberg Könyvtár főigazgatója és Szántó Richárd, az SZTE BTK Történeti Intézet vezetője köszöntötte a megjelenteket. A felkért hozzászólók Tomka Béla, Marjanucz László, Zimonyi István, Bencsik Péter és Sipos József, az SZTE BTK Történeti Intézet munkatársai alkottak véleményt a kötet kutatási területükhöz tartozó részeiről.

Hirdetés

Kommentek

Egyetem

A kézilabda szakedző képzés megújul és visszakerül a felsőoktatásba

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Együttműködési megállapodást írt alá az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar és a Magyar Kézilabda Szövetség. HirdetésKommentek

Tovább olvasom

Egyetem

A tumor korai felismerésében lépnének előre

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Hazánkban az újonnan diagnosztizált rosszindulatú daganatos megbetegedések száma évente az 50 ezret is meghaladja.

Tovább olvasom

Egyetem

Még Amerikában is az SZTE-ről olvasnak!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Újabb remek hír az egyetem háza tájáról.

Tovább olvasom

Aktuál