Romok és pusztulás – ez maradt a levert forradalom után + FOTÓK
1956 őszén elhitték a magyarok, hogy legyőzheti a szabadság a diktatúrát, november 4-én a szovjet csapatok mégis eltiporták a forradalmat. Most képekkel és szavakkal emlékezünk a hősökre.
„Itt
Nagy Imre
beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak” – mondta a forradalom miniszterelnöke a rádióban, miközben a háttérben fegyverropogás hallatszott. A Forgószél-hadművelet keretében támadó szovjet csapatok néhány nap alatt megszállták az országot, 16 hadosztályt, 2000 tankot vetettek be, mégis egészen november 11-ig ellenálltak a főleg könnyűfegyverzettel rendelkező forradalmárok. Szegedet már aznap bekerítették, de csak november 6-án szállták meg, ekkor hallgatott el a
, de a város - a tankok által szétlőtt Budapesttel ellentétben - épségben megúszta a megszállást. „225 embert végeztek ki 1956 és 1961 között a forradalom miatt. Drasztikus eszközökkel félemlítették meg a társadalmat” – fogalmazott
Zinner Tibor
történész a forradalom utáni megtorlásról szóló kutatásokat bemutató konferencián az Emlékpontban.
Kahler Frigyes
nyugalmazott büntetőbíró hozzátette, rajtuk kívül még több százan haltak meg a sortüzekben, vagy a pufajkások kínzásainak következtében. Egyetlen szegediként
Kováts Józsefet
, sokakat
, másokat kirúgtak az egyetemről, vagy a munkahelyről. Egyes forradalmárok még két évtizeddel később sem szabadulhattak, rehabilitálásukra 1989-ig várni kellett.
A tragédia évfordulóján a Fortepan budapesti képeivel emlékezünk a hősökre. Kommentár nélkül!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
