Wittner Mária: „A forradalmak nem a konyhában történnek”

Amikor Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde 2006-ban kiszivárgott, lehetett érezni, hogy valami készül az országban – emelte ki Wittner Mária nagy érdeklődés mellett a SZEGEDma Klub vendégeként. Az ’56-os forradalmárral Csúri Ákos, a Blogstar.hu alapítója beszélgetett.

Biszku Béla, Kádár János

és

Marosán György

úgy halt meg, hogy érvényes, jogerős elmarasztaló bírósági ítélet nem született ellenük – indította el a beszélgetést a házigazda.

Wittner Mária

elmondta, amikor

Novák Előd

(a Jobbik volt alelnöke) feljelentette Biszku Bélát, akkor nem érezte aktuálisnak, a szavatossági idő lejárt, ennyi idő távlatából már bocsánatot se kérjenek a történtek miatt. Szerinte visszataszító az, amikor egy közel száz éves embert idéznek be a bíróságra tolókocsiban. Kiemelte,

Orbán Viktor

miniszterelnök részéről sem történhetett meg a felelősségre vonás, mert az akkori bűnösök védelem alatt álltak. „Elfeledkezünk arról, hogy ’89-ben volt egy rózsadombi paktum, amelyet sokan tagadnak, de egyetlen pontot sem tudnak mutatni belőle, amely nem valósult meg. Kevesen tudják, hogy egy második paktum is született 2003-ban ennek megerősítésére a Medgyessy-kormány idején. A kommunisták teljes védelmet élveztek és a bírókat is a helyükön kellett hagyni” – ismertette az egykori forradalmár, akinek az is a tudomására jutott, hogy csalták el a ’94-es választást

Slobodan Milošević-en

és a szerb követségen keresztül.

Visszaemlékezett, amikor 1982-ben Magyarországon már kormányválság is lehetett volna, akkor Kádár szabad kezet adott

Fekete Jánosnak

a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tárgyalni. Kádár János második legnagyobb árulása az volt, hogy Magyarországot gazdaságával, iparával együtt kiszolgáltatta az IMF-nek. Nem véletlen az sem, hogy hazánkat teljesen kifosztották, az élelmiszeriparát leépítették.

Csúri Ákos

kérdésére válaszolva kifejtette,

Zentai Károly

és

Képíró János

ellen – nagy valószínűséggel – koholt vádként hozták fel, hogy nyilasként, csendőrparancsnokként zsidókat öltek meg, amelyet senki nem bizonyított. Ekkor nem hördült föl a magyar sajtó. A volt országgyűlési képviselő szerint egy dolog biztos, az isteni igazságtétel alól senki nem bújhat ki.

Rendőri brutalitás a forradalom 50. évfordulóján

„Amikor

Gyurcsány Ferenc

őszödi beszéde 2006-ban kiszivárgott, lehetett érezni, hogy valami készül az országban. A Dunántúlon tartózkodtam éppen, amikor értesültem róla, hogy három busznyi rendőrt vittek a fővárosba. Egy egység az MSZP-székház pincéjében, másik a Mosonyi utcai laktanyánál, valamint Dunakeszi kutyakiképző telepén is készenlétben álltak. Az egyik kedves ismerősöm 1956-ban gerinclövést kapott, egy életen át tolókocsiba kényszerült. Megfogadtuk, megéljük együtt a forradalom 50 éves évfordulóját. Nem élte meg, néhány héttel azelőtt elhunyt. A 2006-os történtek után megköszöntem a Jóistennek, hogy a helyszínen ezt nem kellett átélnie. A rendőri brutalitást követően a volt SZDSZ-es

Kuncze Gábor

úgy nyilatkozott, a népnek nem kellett volna az utcára vonulnia. Én úgy gondolom, a forradalmak nem a konyhában történnek. Akik ezt a kegyetlenséget elrendelték, lovas rendőrökkel verették szét az ünneplő tömeget, s ugyanolyan hóhérok, mint akik ellen harcoltunk ’56-ban” – ismertette, hozzátéve, nem tudja megérteni, Gyurcsány még mit keres a képernyőn. Ő és társai harsogják, hogy nincs demokrácia, sajtószabadság, holott a legmocskosabb dolgokat ők szórják a sajtóba nap, mint nap.

Az utódpárt és a fertőzött vérvonal

Nem lehet a történteket sem nekik, sem az elődeiknek megbocsátani. A forradalom 50. évfordulójának vérbefojtása ugyanis azt jelképezi, hogy a hóhér elvárja az áldozatától a bocsánatkérést, ugyanakkor ő képtelen megbocsátani az áldozatának. Wittner Mária kiemelte, az MSZMP utódpárjaként alakult meg az MSZP, véleménye szerint nem is lehetnének a demokrácia részesei, hiszen mint elmondta, véres a pártház, véres a kezük, amely még mindig ott remeg megalvadtlanul az utódokén is. Az 1994-es elcsalt választások után először az SZDSZ nem akart velük közösködni, majd mégis megtették. Az egykori forradalmár elmondta,

Soros György

kérésének tettek akkor ezzel eleget, a napjainkban ismét együtt hoznák a magyar népre a bajt. Szerinte az MSZP kampányt folytatott azért is, hogy besározzák 1956 ismert arcait, névtelen résztvevőit, hőseit. A 2006-os eseményekhez kötődve felidézte, a terrorizmussal vádolt

Budaházy Györggyel

is jó kapcsolatot ápolt. Gyurcsányék beárazták őt terroristának, ráadásul mindezt egy olyan ember, aki a március 15-i beszédénél kommandósokat rendelt a tetőre és gyerekekkel vette magát körbe.

Pio atya

és

Mindszenty József

bíboros találkozásáról elmondta, az atya jól tudta, hogy a bíborost megalázták. „A Mindszenty-emlékkönyvben olvasható, női alakban kísértette meg a sátán. Később kiderült, levetkőztették meztelenre, s beküldtek nőket a zárkájába vetkőzni. Az ávósok gúnyt űztek belőle. A nők között ott volt

Janikovszky Éva

is” – fejtegette Wittner Mária. Felidézte azt is, 1956 után hogyan verték halálra, majd tették furnér ládába fiatalok holtesteit, hogy aztán tömegsírba borítsák az élettelen áldozatokat a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájának tömegsírjába. A megtorlók élvezték, amit tettek – fűzte hozzá.

Horn Gyula meghiúsult kitüntetése

Gyurcsány Ferenc javaslatot tett 2007-ben

Sólyom László

köztársasági elnöknek a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetés odaítélésére

Horn Gyula

részére. A felterjesztést az államfő aggályosnak tartotta, ezáltal joga volt megtagadni a kitüntetés adományozását. Az indoklás szerint Horn Gyula fenntartott és képviselt nézetei, az 1956-os forradalomban játszott szerepe összeegyeztethetetlen a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével. Wittner Mária elmondta, felháborodott a javaslat kapcsán, hiszen mint hangsúlyozta, milyen kitüntetés az, amit a hóhér és az áldozat egyaránt megkap.

Az ’56-os forradalom mai emlékezete

„A forradalom 60. évfordulója alkalmából 2016-ot Forradalmi emlékévnek nyilvánította a kormány. Az ország több pontján, számtalan osztályban tartottam történelemórát, a diákok nagy érdeklődést mutattak, mertek kérdezni is. Egyik esetben, amikor beszámoltam az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni leszámolások legvéresebb, salgótarjáni sortüzéről, az óra után egy tanuló elmesélte, a családjából is volt áldozata a tragédiának” – emlékezett vissza Wittner Mária.