Közélet

Koltay Gábor: Európának bocsánatot kellene kérnie Magyarországtól

Koltay Gábor: Európának bocsánatot kellene kérnie Magyarországtól

2017. október 17., kedd
Koltay Gábor: Európának bocsánatot kellene kérnie Magyarországtól

A Balázs Béla díjas filmrendezővel, érdemes művésszel legújabb történelmi témájú rockmusicale kapcsán beszélgettünk a magyar történelem fehér foltjairól, feldolgozásra váró darabokról és a váratlanul jött sikerekről.

– Az Itt élned, halnod kell című zenés történelmi játékot először tavaly nyáron a budapesti Hősök terén mutatták be, majd hat állomásból álló turnéra indultak vele. Mi volt az oka annak, hogy elkezdték az előadás sorozatokból álló körutazást?

– A produkciót az Esztrád Színház kezdeményezte, melynek szép közönségsikere volt. Az elmúlt egy évben folyamatosan érzékeltük azt a közönségigényt, hogy a darabot más városokban, történelmi helyszíneken is bemutassuk. Végül is örömmel engedtünk az emberek elvárásainak, országjáró turnéra indultunk, melynek utolsó állomásaként Szegeden a Dóm téren egy különös műfajú színházi előadás, mondhatni zenés történelmi utazás részesei lehetnek a nézők.

– Magyarországon eddig nem született még olyan darab, amely a honfoglalástól a rendszerváltásig összefoglalta volna a történelem jelentősebb eseményeit. Mi inspirálta a produkció életre hívásában?

– Az Itt élned, halnod kell kapcsán nagyon fontosnak tartottam, hogy a magyar történelem huszonöt meghatározó eseményét bemutassuk, de nemcsak az emelkedett pillanatokat vittük színre, a tragikus múlt „emlékei” ugyanúgy felvonultatjuk. Így a dalok, szövegek segítségével egymás után jelenítünk meg többek közt az olyan történelmi korokat, mint a honfoglalás,

István

király, vagy

IV. Béla

király kora, az 1848-as forradalom, a két világháború közötti időszak, a második világégés, az 1956-os forradalom és szabadságharc, majd pedig az 1989-90-es rendszerváltozás. Jelentősek ezek az „állomások”, mert ha nem ismerjük a saját múltunkat, akkor a felnövekvő gyermekek talajtanul lézengenek majd a világban, így van ez a nemzet esetében is, amely ha nem ismeri a történelemét, akkor elveszik. Azt tapasztalom, a nemzettudat, amely 1920 után megtartotta a magyarokat, többek közt a nagyszüleimet is minden drámai szituáción képes átsegíteni a népet.

– Az István, a király ön által rendezett rendkívül népszerű magyar rockopera, melynek zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta már harmincnégy éve töretlen sikernek örvend. Miben látja a jelentőségét?

– Soha nem gondoltam volna, hogy ekkora siker lesz. Ha nincs

Nemeskürty István

, akkor mi most nem ülhetnénk itt és nem beszélgethetnénk az István, a királyról. Ugyanis benne fogalmazódott meg először a gondolat, hogy egy olyan filmet kéne csinálni magyarul, mint a Jézus Krisztus a szupersztár, amely egy óriási reveláció volt. Először mutatta meg, hogy a rockzene nyelvén lehet készíteni egy egész estés dramatikus zeneművet. Az 1983-ban bemutatott István, a király iszonyatos tömegeket mozgatott meg, telt házak előtt játszották mindenhol, és akkor egyszerűen rádöbbentem, az emberek lelke mélyén hihetetlen érdeklődés van a történelem iránt.

– A pályája során mennyire kötelezte el magát amellett, hogy a történelmünk fehér foltjait más megvilágításba helyezze?

– A kezdetektől fogva szempont, hogy magyar történelmi témájú filmet vagy színpadi előadást csináljunk. Elsősorban azért, mert nagyon keveset tudunk saját történelmünkről. Elhazudták előlünk vagy fals szemlélet alakult ki. Gyakorlatilag értékválságban nőttünk fel, történelmi korok maradtak ki a tankönyvekről. Nem hallottunk a két világháború közötti Magyarországról, sőt tovább megyek 30 évvel ezelőtt nem ejthettük ki azt a szót a szánkon, hogy Trianon, hiszen szitokszónak számított, holott alapvetően meghatározta a huszadik század történelmét. Az '56-os forradalom szintén sarkaltos kérdés volt, annak idején a családok a biztonságosnak tűnő falak között suttogva forradalomként beszéltek róla, mihelyt kiléptek az ajtón ellenforradalmat mondott mindenki. Iszonyatosan keveredtek a szemléletek és a hazugságok, őszintén sok dologról nem lehetett beszélni.

– A trianoni békeszerződést 1920-ban írták alá. Az első világháborút utáni egyezmény eredményeként Magyarország új határokat kapott. A 100 éves évforduló közeledtével érdemesnek tartja-e feldolgozni a témát?

– Szeretném nagyszabású módon feldolgozni a történeteket, olyannyira, hogy ne csak magyar vonatkozásban, hanem az egész Kárpát-medence történetével összefüggően szólaljanak meg történészek, szakértők. Legyen egy felkiáltó jel a világnak, ezen belül Európának mindenképp, nem mellébeszélni kell, hanem minimum bocsánatot kérni Magyarországtól mindazért, ami 1920-ban történt. Nem azzal a céllal, hogy határokat rajzoljunk át, hanem azért, hogy megmutassuk, a magyarság sorsáról igenis felelősen kell gondolkodni és gondoskodni. A történelmünk e részének filmre vitele több éves munkát jelent, de készülünk egy szintén nagyszabású rockmusicalre is a Kormorán zenekar szerzőivel. Különösképpen az érdekel, hogyan tudta feldolgozni a magyar társadalom ezt a traumát, ezt kívánjuk felmutatni olyan élvezhető formában, mint az Itt élned, halnod kell. Azzal a szándékkal, hogy nem szabad elfelejteni és nem szabad elkövetni ugyanazokat a hibákat, amelyek a Trianonhoz vezettek.

– Elismert rendezőként az évek során számtalan történelmi témájú filmet és darabot rendezett, jelenleg van- e, olyan még feldolgozatlan történelmi téma, amelyet a jövőben szívesen színre vinne?

Szent Gellértet

egy nagyon jelentős személyiségnek tartom, nemcsak azért mert ő volt István király gyermekeinek a nevelője, hanem mert az ország keresztény világának kialakításában is jelentős szerepe volt. Ezzel a témával mindenképp érdemes lenne foglalkozni, különösen azért is, mert nemsokára elérkezik az egyházmegye alapításának ezredik évfordulója. De például

IV. Béla

vagy

Szent László

király, aki tizenegyedik században egy birodalmi méretű Magyarországot teremtett példája is gyönyörű üzenet hordoz magában.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.