Közélet

A történelmi múlt a magyarság összetartó ereje + FOTÓK

A történelmi múlt a magyarság összetartó ereje + FOTÓK

2017. október 14., szombat
A történelmi múlt a magyarság összetartó ereje + FOTÓK

Az “Ötágú Síp” Kulturális Egyesület immár hetedik alkalommal rendezte meg a Szögedi Nemzet találkozót az Alsóvárosi Ferences Kolostor és Látogatóközpontban, ahol többek között szó esett a Szegedről kirajzottak sorsáról, a magyarság megmaradásáról, és természetesen megemlékeztek a Szent László évről is.

Az alsóvárosi ferences rendházban szombaton

Bálint Sándor

néprajztudós szellemiségét is megidézték a résztvevők, hiszen mint ismeretes, a „legszögedibb szögedi” foglalkozott először a városból kirajzottakkal. A szervezők, akik Bálint Sándor kutatásai nyomán hívták életre a „Szögedi Nemzet” Találkozót, alsóvárosi, palánki, rókusi, tarjáni, felsővárosi és természetesen határon túli érdeklődőket is vártak a rendezvényre. A megnyitón a házigazda Ferences Rend nevében

Zatykó László

atya köszöntötte a találkozó résztvevőit. Kiemelte, a magyar nemzet tragédiáit a szegediek százszorosan élik meg. Legyen az tatár, török vagy éppen orosz pusztítás. *-*„Azt hiszem, akik itt élnek azoknak felejthetetlen, amikor a röszkei határnál hódítók sokasága jelent meg és várta, betörhessen hazánkba, Európába. Hallhattuk a süvítő rendőrautókat, amelyek az országhatárhoz igyekeztek, és hallhattuk a hamis próféták mindig ugyanazon kántálását” – fogalmazott a ferences testvér. Majd Jóel prófétától idézett a következő sorokat: „mint a nagy hegyekre rágomolygó fellegek, úgy zúdul ránk egy nagyszámú erős nép.” Az egyesület, mely a településről kirajzottak és a máig itt élők hangjának tekinthető, nagyban hozzájárul a határon túl és azon belül élő magyarok kapcsolatának ápolásához.

Horváth István Károlyné

, az „Ötágú Síp” Kulturális Egyesület elnöke köszönetet mondott azoknak, akik évről évre visszatérő vendégei a rendezvénynek. Majd a Szent László emlékév lévén néhány mondatban a magyar királyról emlékezett. „Óriási a népszerűsége már évszázadok óta, számtalan folyóirat, tanulmány tárgyalja tetteit. Mégis egyik legfontosabb tulajdonságát emelném ki, az igazságosságot, hiszen ennek szellemében lehet egy népet eredményen vezetni” – fejtette ki Horváth István Károlyné. Az egyesület a találkozóra újonnan veretett Szent László érmékkel készült a vendégeknek. A Szegedről kirajzott visszatérő és új vendégek szép számmal képviseltették magukat az évről évre megrendezett eseményén. Kirschné Tóth Erzsébet portálunknak elmondta, Szegediként férjével együtt nagy érdeklődéssel figyeli az egyesület programjait. *-*Sőt, az is a tudomásra jutott, hogy a kirajzott területeken éltek a felmenői. „A történelem a hobbim, így leginkább a történelmi előadások vonzottak ide, különösen Szabó István előadására vagyok kíváncsi” – tette hozzá

Kirsch Attila

. A szervezők elmondták, nagyon büszkék arra, hogy két új résztvevő előadásával is gazdagodott a program.

Fehér Viktor

, a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója előadásában felhívta a figyelmet, a kirajzott alsóvárosi családoknak szerepére abban, hogy a Délvidéken több helyen is települések jöhettek lére. A 18. században Szegedről egy kisebb csoport a vajdasági Aranka közbe vetette meg a lábát. Rávilágított, a szegedi kirajzás szokásai, nyelvjárásai miként alakultak át az évszázadok alatt, és mind emellett hogyan tudták megőrizni kapcsolódási pontjaikat. Az előadást követően szintén egy délvidéki fiatal lépett a pódiumra

Virág Laura

, az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar, pedagógia szakos hallgatója. Előadásában a magyarság megmaradását vizsgálta a déli végeken. Természetesen nem ment el Bálint Sándor mellett sem, aki mint Alsóváros szülötte megalapozta a ma is szögedi nemzetként emlegetett kutatások alapját. A néprajzkutató szerint Udvarszállás volt a Tisza-parti város legdélebbi kirajzása, így az elhivatott lány e település magyar ajkú közösségében végezte kutatását. Célja az volt, hogy megvizsgálja, a 2011-es népszámlálás óta milyen irányba változott az ott élő magyar lakosság száma, melyek azok a tényezők, amelyek a fogyatkozó létszámot előidézik. Laura megosztó végeredményre jutott, mint fogalmaz *-*addig van jövője és reménye a határ túloldalán élő magyaroknak, ameddig lesz magyar gyermek az iskolapadban. A magyarság megmaradását vizsgáló előadást követően

Gesztes Olympia

Három királyfi, három királyleány a családok tükrében című előadását hallhatták, majd

Szabó István

filozófus és

Almási Vince

lépett a pódiumra a Történet a múltból különálló előadásaikkal. Végezetül pedig

Mihály Árpád

szobrász Csanádapácáról szóló története követezett. A nap hátralévő része az új résztvevők bemutatkozásával, lakóhelyükre, környékükre jellemző történetek elmondásával a jövőbeli tervek és célok megfogalmazásával telt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.