Közélet

Palkovics: Magyarország sokkal többet költ az OECD átlagánál az oktatási rendszer fejlesztésére

Palkovics: Magyarország sokkal többet költ az OECD átlagánál az oktatási rendszer fejlesztésére

2017. szeptember 12., kedd
Palkovics: Magyarország sokkal többet költ az OECD átlagánál az oktatási rendszer fejlesztésére

Magyarország sokkal többet költ az OECD és az unió átlagánál az iskolák és az oktatási rendszer fejlesztésére - mondta Palkovics László oktatási államtitkár keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár az OECD legfrissebb tanulmányát értékelve kiemelte: ennek azért van jelentősége, mert minél korábban kerülnek be a gyerekek az oktatási rendszerbe, annál jobbak lesznek a tanulási eredmények. Hozzátette: 2015-ben Magyarországon a hároméves gyermekek 81 százaléka járt óvodába, míg az OECD-átlag 78 százalék, a négyévesek körében a 95 százalékos magyar arány áll szemben az OECD 89 százalékos adatával.

Palkovics László

kitért arra is, hogy Magyarországon a középfokú végzettségű fiatal felnőttek elhelyezkedési esélyei az elmúlt tíz évben az OECD-átlagához képest igen pozitívan változtak. A felsőfokú végzettségűek körében pedig hazánkban a legalacsonyabb, 2,5 százalékos a munkanélküliség az OECD államai közül. Az oktatási államtitkár megjegyezte: a szakképesítéssel rendelkezők esetén is az egyik legjobb arányt tudják produkálni. A jelentés kiemeli, hogy ez alapvetően erős és integrált képzési rendszernek köszönhető. A szakmai végzettséggel nem rendelkezők körében az OECD-átlag a jellemző, azaz mintegy 15 százalék nem talál munkát. Mint mondta, Magyarországon, ha valaki műszaki, természettudományos, informatikai végzettséggel bír, lényegesen nagyobb eséllyel talál munkát, mint az OECD-átlaga. A jelentés megállapításai közül kiemelte, hogy Magyarországon a diploma továbbra is jó befektetésnek számít, a megtérülést tekintve hazánk az elsők között van. Kitért arra is, hogy a jelentés szerint a pedagógus szakképzettséggel bírók 82 százaléka állásban van, ez elmarad némileg az OECD-átlagtól, a felsőfokú intézmények kibocsátása ugyanakkor e téren a legmagasabb az OECD-országok közül. Megjegyezte: a használt módszertan szerint, ha a GPD-arányos ráfordítást nézik, akkor a 2014-es adatok szerint az oktatási kiadások mintegy négy százalékot tesznek ki, ami az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Ugyanakkor 2015 óta folyamatosan nőnek a források, s míg 2013-ben 1386 milliárd forint volt az oktatási rendszerre fordított összeg, addig jövőre a becsült adatok szerint a 2100 milliárdot is meghaladja majd. Palkovics László kitért arra is, hogy a tanári bérek 2013-ban Magyarországon még az egyik legalacsonyabbak közé tartoztak, ugyanakkor 2015-ben a pedagógus életpálya keretében 31 százalékkal nőttek, bár akkor még nem érték el az OECD-átlagot. 2017 szeptemberére ezt az arányt a bérek nagyjából elérték a diplomás keresetekhez viszonyítva, s a növekedés üteme a legmagasabb volt hazánkban az OECD-államok közül. Az oktatási államtitkár a jelentés általános megállapításai közül kiemelte még, hogy a fiatalok továbbra is preferálják a magasabb fokú tanulmányokat, s a felsőfokú végzettséggel bírók elhelyezkedési esélyei lényegesen jobbak. Emellett az oktatásra fordított összeg nagyobb mértékben nőtt, mint a végzettek száma. A pedagógusok korfája ugyanakkor tovább romlott, s a nyugdíjhoz közel állók száma nőtt - említett meg Palkovics László egy másik megállapítást.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.