Közélet

Balog Árpád borainál a természetességre törekszik

Balog Árpád borainál a természetességre törekszik

2017. szeptember 9., szombat
Balog Árpád borainál a természetességre törekszik
balog_borasz01_gs

Érték és minőség – a hódmezővásárhelyi Balog Árpád a közelmúltban vehette át a Csongrád Megyei Önkormányzat Alkotói díját. Hírportálunknak elmondta, hagyományos módon készíti el borait, mindig a természetességet tartja szem előtt.

„A Csongrád környékén található földterület kiváló adottságokkal bír. A szőlőt Hódmezővásárhelyen dolgozzuk fel és itt tároljuk. Megfelelő alázattal értékelhető borokat lehet készíteni” – nyilatkozta Balog Árpád, kiemelve, a bor szeretetéből kiindulva kezdett el a borászattal foglalkozni. A természetességben hisz, a szőlő termesztésétől egészen a bor elkészítéséig. Elmondta, a szőlőművelésnél nem használnak olyan kemikáliát, amely esetlegesen visszamaradhat a borban, így mellőzik többek között a műtrágyát, gyomirtószert, egyéb felszívódó vegyszereket. A természetben előforduló alapvegyületekkel permeteznek, emellett kézimunkával ápolják a szőlőt. A szüretelést követően a feldolgozást is hagyományos módon végzik, nem használnak mű élesztőt, nem derítenek, nem szűrnek, továbbá – a sok adalék mellőzése mellett – kénszegény vagy kénmentes világot igyekszenek bemutatni, a gyümölcs ízét próbálják visszahozni a borban.

balog_borasz02_gs

„A bor egészségesnek mondható abban az esetben, amennyiben nem tartalmaz egyéb származékokat. Az én boromat kóstolók nem szenvednek másnap fejfájással, feltöltődést hoz a bor, persze a megfelelő mérték fogyasztása mellett. Sokan mondják azt, hogy a borászatuk a természetesség irányába halad, a kép azonban árnyaltabb. A fogyasztói társadalomban sokak számára a profit az elsődleges. Én pusztán a bor szeretetéből eredően kezdtem ezzel foglalkozni, nem üzleti megfontolásból” – hangsúlyozta. Balog Árpád elmondta azt is, hogy a bor egyfajta „időkapszula”, a jövőbe mutat. Ez a hagyomány, az alapgondolat átadható a gyermekei számára is, a későbbiekben további értéket teremtve. Véleménye szerint, a piac kínálatában jelenleg több az úgynevezett „technológiai” bor, mint a természethű bor. Ebből kifolyólag is a fogyasztók közül sokan nem találkoznak az ő általa is készített természethű borokkal, nem ismerik, miben rejlik a különbség, így azt sem tudják, hogy ezeket miért érdemes keresni. A szőlőtermesztésnél is az időjárási tényezők nagyban befolyásolják a termés mennyiségét és minőségét. Elmondta, tavaly és tavaly előtt is volt olyan termőterület, ahol nem tudott megfelelő minőségű szőlőt termeszteni, ezért azt a termést hagyta az enyészetnek. „Tudnunk kell elengedni, nem a fogyasztói igényeket kell minden áron kielégíteni. El kell fogadni ezt a részét a mezőgazdaságnak, ellenben amikor a körülmények megfelelőek, akkor a legjobbat kell kihozni a borból. Hideggel indult az év, amely egy természetes korlátozást hozott. Számomra nem okozott nagy gondot, mert visszafogott termésátlaggal dolgozom. Az év további részében akkor esett és fújt, amikor kellett, akkor sütött, amikor kellett. A történelmi szüretidőpontokat betartva, októberben kezdünk szüretelni. Még addig sok a kérdőjel az időjárás tekintetében, de egyelőre bíztatónak ígérkezik az év” – ismertette. A vásárhelyi borász elmondta, ők nem vegyészkednek, nem siettetik a természet rendjét. Egy bor elkészüléséhez illik egy évet várni, amíg az természetes úton elkészül, letisztul. A 2017-es szüretelés eredménye leghamarabb 2018 nyár végén kerülhet elő palackban. A rozé jelenthet ez alól kivételt, ugyanis sokan keresik az üdeségét, frissességét. Teljesérésű szőlőt szüretelnek a zamatos, ízletes rozé elkészítéséhez. Megjegyezte, a vörösborok esetében az egy év is szűkös időkeret, véleménye szerint napjainkban a csúcson a 2013-as vörösbor áll, valamint a 2015-ös kezdi a legszebb arcát mutatni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.