A Horthy utcából a Horthy-egyetemre a Horthy-dombormű mellett elsétálva

Tényleg négy helyen találunk Szegeden Horthy Miklósról elnevezett intézményt, területet, vagy az ő emlékét őrző helyet? A válaszunk nemleges, habár egykor ennél jóval többször találkozhatott az utcán a kormányzó nevével, arcával a szögedi polgár. Járja velünk körbe az eltűnt, a megmaradt, az elkészíteni kívánt és az utóbbi években készült mementókat!

„S

Botka

városában négy helyen is lehet

Horthyt

csodálni… de ebbe nem akarok belemenni, mert Budapest már beelőzte legkedvesebb városomat” – mondta

Karsai László

holokausztkutató, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) emeritus professora az

ATV

műsorában most nyáron. Az erős mondatairól ismert történész szavai kíváncsivá tettek minket, utánajártunk, hogy mi maradt Szegeden az 1920 és 1944 között regnáló kormányzó után, akiről az utókor az egész korszakot elnevezte. A világháborút követő zavaros időszak után konszolidációt hozó rendszer magvai a városban születtek, nem véletlen nevezték „szegedi gondolatnak” azt az eszmerendszert, amely alatt az újjászervezési, újjáépítési elképzeléseket gyűjtötték össze. A három az valójában négy – derült ki, miután olvastuk

az eredeti forrást

,

Eszes Beáta

baloldali aktivista írását, amelyben többször is hivatkoztak a SZEGEDma hírportálra. A legismertebb emlék – a cikk által nem említett – 1937-ben, a kormányzó jelenlétében felavatott Hősök kapuja boltívjén található freskó.

Aba-Novák Vilmos

alkotásán Horthy Miklós kivont karddal és fehér lovon vezeti rohamsisakos katonáit előre, a freskórészlet a Nemzeti Hadsereg 1919-es szegedi elindulását szimbolizálja.

Először 1945-ben a kormányzó alakját festették le, majd 1949-ben az egészet bevakolták cementes vakolattal és lemeszelték. Csak a rendszerváltozás után lehetett lépni a mű „kiszabadítása” érdekében, előbb 1995-től Aba-Novák Alapítvány pénzéből, később az első Orbán-kormány támogatásából lehetett restaurálni az alkotást, így ma már újból teljes pompájában láthatjuk a Porta Heroumot. Ugyan valóban működik a Horthy Csónakház és mellette az

Ótott Ferenc

által gondozott, 2009-ben nem hivatalosan szintén az egykori államfőről elnevezett sétány, valamint egy emléktábla, amely a kormányzó településért tett érdemeit sorolja fel, viszont nem helyezték vissza az eredetileg 1937-ben elhelyezett Földmíves utcai domborművet. A II. világháború után elrejtett és a 2000-es években szerencsésen megtalált alkotást a Móra Ferenc Múzeum őrzi. A minden évben megszervezett

Horthy Emlékmeneten

csupán a másolatát viszik. Visszahelyezéséhez önkormányzati engedélyre lenne szükség. Az emlékmenet útvonala érinti azokat a helyeket, amelyek Horthy Miklós személyéhez köthetőek. Az alsóvárosi ferences templomban tartották a misét, 1919-ben Szeged-alsóvárosi ferences plébánia házfőnöke, a Földmíves utcai emléktáblán szintén szereplő

Zadravecz István

jelentős szerepet vállalt a Nemzeti Hadsereg létrehozásában. Ellátogattak a Honvéd téri református templomhoz, amelynek felépítését pénzzel segítette Horthy és a Kass Szállóhoz, avagy a régi Hungária épületéhez, ahol Horthy megszállt 1919-ben.

„Komoly személyi kultusza volt Horthy Miklósnak, utcákat, tereket neveztek el róla – hívta fel a figyelmet Karsai László lapunknak adott interjújában. Ennek bizonyítékáért nem is kell messzire menni a hoteltől, a mai

Horthy Miklós nevét viselte – vehetjük észre, ha kezünkbe vesszük Szeged szabad királyi város

1941-es térképét

. Azonban máshol is találkozhattunk volna az államfőről elnevezett intézményekkel. A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük, hogy 1940-ben létrejött a

a mai SZTE elődje, amelynek egyik kara ma a Boldogasszony sugárúti Horthy Miklós Internátus épületében székel. A Hősök kapujánál kevésbé szerencsés sors jutott Zala György

1930-ban készült domborművének

. A Dömötör-torony falán a Fogadalmi templom felavatásakor elhelyezett alkotás Horthy esküjét és a Nemzeti Hadsereg 1919-es megszületését ábrázolta. A domborművet eltávolították 1946-ban, sorsa ismeretlen. Szerencsés esetben talán ez is egy rejtekhelyen található, mint a Földmíves utcai társa. Felmerült egy évtizede, hogy a városban Horthy Miklós-szobrot is felállíthatnának. A kezdeményezést tett követte, amelynek köszönhetően 2011-ben

Máté István

szobrász,

Tóth Sándor

tanítványa az alkotást, közterületen viszont nem tudták felállítani, hiába adták össze rá a pénzt a helyi civilek. Következő cikkünkben két ismert szegedi történész fejti ki álláspontját a Horthy-szobrokról, a Horthy-kultuszról, az emlékműavatásokról, s arról, hogy kiket állíthatunk példaként az utókor elé a kormányzóhoz köthető negyedévszázadból.