Kultúra

A magyar történelemről írt mesekönyvet unokáinak Benedek Elek dédunokája

A magyar történelemről írt mesekönyvet unokáinak Benedek Elek dédunokája

2017. június 12., hétfő
A magyar történelemről írt mesekönyvet unokáinak Benedek Elek dédunokája
konyvkiraly010kf

„Samu és Dani kalandjai - Amerikától Magna Hungariáig” címmel írt mesekönyvet külföldre költözött unokáinak Benedek László, a híres meseíró dédunokája. A civilben orvos szerző azt szerette volna elérni, hogy az Amerikában élő gyerekek is megismerjék a magyar múltat, irodalmat, kultúrát. Hunortól és Magortól egészen a dédnagyapa, Göncz Árpád elnökségéig „kalandozik” a két lurkó.

- Születése előtt két évtizeddel elhunyt dédnagyapja, Benedek Elek meseíró. Milyen történetek maradtak meg dédapjáról a családban?

- Sok történet ismert róla, zömük Kisbaconhoz kapcsolódik. A háború befejezésével Magyarország területének nagy részét elcsatolták, szülőfaluja is Romániához került. Mikor a trianoni országvesztés után mindenki Magyarország felé vette menekült, ő - habár Budapesten élt ekkoriban - inkább visszatért a Székelyföldre, s ott töltötte élete utolsó évtizedét, mert fontosnak érezte, hogy megmaradjon a kisebbségi magyar irodalom, a gyerekirodalom. Pedig egy szót sem tudott románul – igaz, erre nem is volt szüksége, mert Kisbaconban mindenki magyarul beszélt. Gyakran nyaraltunk gyermekkoromban a faluban, rengeteg történetet meséltek Elek apóról. A családtagoknak írt versei ki voltak függesztve, így beleélhettük magunkat a régi időkbe. Olyan darabokat játszottunk, amelyek vagy

Benedek Elek

műveiből készültek mint a Többsincs királyfi, vagy arról a korról szóltak.

konyvkiraly011kf

- Ön első könyves szerző, mint mondta a könyvbirodalom tagjainak. Mi a civil foglalkozása?

- Orvos és pszichiáter vagyok. Ma már nyugdíjas, de még dolgozom. A mesékkel unokáimon keresztül kerültem kapcsolatba. Az ember gyermekként meséket hallgat, időskorában viszont meséket ír.

- Ki Samu és Dani, akiknek kalandjairól szól a kötete?

- Két Amerikában élő kisgyermek,

Samu

10 éves,

Dani

8, ők az unokáim. 5-6 évvel ezelőtt költöztek az Egyesült Államokba, ott kezdtek el dolgozni szüleik. Meglazultak a kapcsolatok, habár gyakran járnak ők is Magyarországon, s mi is Amerikában. Felmerült a szülőkben, s bennünk is az a gondolat, hogy keveset fognak tudni a magyar irodalomról, történelemről. Először csak magamról meséltem, aztán olyan meséket mondtam, amelyben ők is szerepelnek. A Samu és Dani kalandjai tulajdonképpen egy mesefolyam, amelyben ők egy időutazás keretében elképzelik, hogy visszahuppannak a régi időkbe. Végigélik történelmünket az ősmagyaroktól egészen napjainkig, miközben találkoznak azokkal a hősökkel, akik számunkra, helyesebben számomra fontosak.

- Mely történelmi szereplők jelennek meg a mesében?

-

Hunorral

és

Magyarral

kezdődik a történet, folytatódik

Attilával, Budával

és kevésbé ismert apjukkal, a Himnuszban említett Bendegúzzal, azaz

Mundzuk

fejedelemmel. A honfoglaló, majd kalandozó magyarok, később a királyok korában

Szent István, Zotmund, Szent László, Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás

. Láthatják az unokáim a török korban az egri várvédőket,

Bocskait, Zrínyi Ilonát

. A 19. században találkoznak

Arany Jánossal

, aki nagyon a szívemhez nőtt, s több idézetet is felhasználtam tőle.

Göncz Árpáddal

zárul, ugyanis ő az unokáim dédapja. Őt még ismerhették, azonban aktív emberként, elnökként nem láthatták.

konyvkiraly012kf

- Minden bizonnyal törekedett a hitelességre. Milyen forrásokat használt fel?

- Rengeteget olvastam a munkához. Arany János balladáit sok helyen használtam fel, de meglepődve láttam, hogy Julianus barátról is írt verset, aki szintén szerepel a hősök között. Nem az apám volt Benedek Elek egyetlen unokája, közéjük tartozott

Lengyel Dénes

is, aki feldolgozta a magyar regéket és mondákat, s szintén a kedvenc szerzőim egyike. Az anyai ágon a gyerekek felmenői között található meg

Vámbéry Ármin

, az ő műveiből többet olvastam.

Csengery Antal

politikus, turkológus, az Akadémia másodelnöke azért került be, mert az őseik egyike. Ő Arany János jó barátja volt, az egyik részben a két öreg beszélget, s az unokák meglátogatják őket. Nem is tudja Samu és Dani, hogy mit kezdjenek velük, mert Csengery rosszul beszélt gégebaja miatt, Arany viszont alig hallott, de végül felrázzák őket. Ez a rész már inkább a felnőtteknek szól, s nem a gyerekeknek.

- Miért gondolta úgy, hogy ez a mese érdekes lehet más magyar, vagy akár külföldön élő magyar gyermeknek?

- Fontos dolog, hogy azok, akik kimennek, megőrizzenek valamit a magyar kultúrából, ebből a sok szépségből, ami az irodalomban található, a történelmünkben fellelhető. Azt gondolom, a külföldön élő szülők szenvednek attól, hogy nincs olyan könyv, mese, ami erre megtanítaná a gyerekeket. Ehhez szerettem volna olvasmányos segítséget nyújtani.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.