Írjon nekünk

Gazdaság

A kreatív gazdaság lehet a sötét ló + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

csugonics_tarsasag02_gs

Mitől függ, hogy egy térség mennyire fejlett és hogyan lehet javítani a versenyképességén? Ezzel a kérdéssel foglalkozott a Dugonics Társaság a legutóbbi előadó ülésén.

A szegedi Városháza házasságkötő termében elsőként Kovács Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár „A kreativitás és a sokszínűség szerepe a városok versenyképességének a 21. század elején” címmel tartott előadást. Mint elmondta, egy-egy térség versenyképességének növeléséhez nem feltétlenül munkahelyteremtésre van szükség, sokkal inkább a kreativitás a biztos siker kulcsa. „Megfigyelhető, hogy fejlettebbek, gazdaságilag egészségesebbek azok a városok, ahol heterogén a tudáskészlet, azaz minden korosztály és társadalmi réteg megtalálható” – tette hozzá Kovács Zoltán, aki rámutatott: ilyen téren Magyarországon a budapesti Józsefváros számít a legkiemelkedőbbnek. A nyolcadik kerület az etnikai, kulturális, építészeti és életszínvonal szempontok miatt a legsajátosabb.

Hazánkban problémának számít, hogy a kreatív gazdaság nagy része, több mint 50 százaléka a fővárosban van, holott ez a tőkevonzó erő más településeken is jelentős fejlődést hozna. Szegednek e tekintetben a Science Park megnyitása nagy változásokat hozhat majd, amivel előnyt szerez a többi, hasonló méretű városhoz képest.

„A versenyképesség tulajdonképpen egy térség másik területhez viszonyított versenyben való helytállása” – erről már Vida György beszélt „Szeged a magyarországi vidéki nagyvárosok versenyében” című előadásában. Az egyetemi tanársegéd leszögezte, ennek növelését a befektetők vonzása, turisztikai fejlesztések és minél több Európai Uniós forrás segíti elő. A legnagyobb eredményt a vállalkozásfejlesztés jelenti, mivel a cégek munkát adnak, s a munkabérek által jobb lehet az életszínvonal.

Ismertette, Szeged jelenleg a harmadik helyen áll a vidéki területek között, a veszprémi és a győri térség előzi meg. A csongrádi megyeszékhely jövedelemtermelő képessége gyengébb, mint az ipari funkciókkal rendelkező városoké, a gazdasági szerkezete is alig jobb az átlagnál. „A kreativitásra és a tudásra lehet itt építeni. Azt kell elérnünk, hogy a humán tőke ne vándoroljon el innen, azaz a fiatalok a helyi gazdaságot erősítsék” – jelentette ki az egyetemi tanársegéd. Végül még elmondta, Szegeden a jövedelmek emelése elengedhetetlen a versenyképesség miatt, valamint például a környezeti tisztaság és a szelektív hulladékgyűjtés is javításra szorul.

Hirdetés

Kommentek

Gazdaság

Hová tűnt 281 millió forint a szegedi városházáról?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Ennél égetőbb az a kérdés, hogy hová tűnt 2,24 milliárd forint a Szegedi Hulladékgazdálkodási cégből? UPDATE: Az önkormányzat szerint hazudik a kukaholding a pénzekről.

Tovább olvasom

Hírzóna

Karácsony előtt egekbe emelik a hal árát 

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Lesz elég, de drágább lesz, mint tavaly.

Tovább olvasom

Hírzóna

Rengeteg pénzzel támogatják az ország déli részét

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Javítják a vízgazdálkodást a homokhátságon. Több mint 6 millió eurót szánnak a beruházásra.

Tovább olvasom

Aktuál