Közélet

Orbán Szegeden: Az ELI-vel zárkózik fel Európa a világhoz + FOTÓK

Orbán Szegeden: Az ELI-vel zárkózik fel Európa a világhoz + FOTÓK

2017. május 23., kedd
Orbán Szegeden: Az ELI-vel zárkózik fel Európa a világhoz + FOTÓK
eli_atado28_gs

„Az ELI nem olyan beruházás, amivel Európához felzárkózunk, hanem az az a beruházás, amellyel Európa felzárkózik a világhoz” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a lézerközpont átadóján, amelyen Magyarország modern kori története legnagyobb tudományos beruházásának nevezte a több mint 70 milliárdos projektet.

„Magyarország akkor lehet a jövő nyertese, ha tudományos kutatóközpontok egész hálózatát hozzuk létre, hogy hazánk ne csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési központtá is válhasson” – szögezte le

Orbán Viktor

miniszterelnök Szegeden. Az ELI átadóján tartott beszéde elején megjegyezte, kevés masírozó szovjet katona gondolta volna, hogy ebből a földből egyszer egy lézerközpont fog kibújni. „Ha igaz volt a választási kampányban olvasható felirat, miszerint 'Tovarisi konyec', akkor azt tudjuk mondani, hogy ez a folyamat a mai napon – legalábbis ezen a területén Magyarországnak – lezárult, visszafordíthatatlanná vált, ebből többet laktanya már nem lesz” – fűzte hozzá. Orbán azt mondta, ezt az intézményt a magyarok nem ajándékba kapták, ennek a beruházásnak a megvalósítását azért nyerhette el hazánk, mert a másik két társintézményt építő országgal együtt vállalták, hogy ezt a lézerközpontot részben saját pénzből felépítik. Megjegyezte, komoly viták előzték meg a beruházást, hogy egyáltalán megengedheti-e Magyarország magának azt, hogy 70-80 milliárdos összeget egyetlen nagyberuházásra fordítson, végül a megvalósítás mellett döntöttek, közvetlenül a gazdasági válság után, amikor is nemcsak Európa volt gyenge, hanem azon belül hazánk is. Ahogy Orbán mondta, akkor Magyarország közelebb járt a csődhöz, mint Görögország. „2011-ben úgy döntöttünk, hogy megépítjük Magyarország modern kori történelmének legnagyobb tudományos berendezését. Tudtuk, hogy ennek a lézerközpontnak a felépítése méltó állomása lesz a magyar tudomány történetének és abban reménykedtünk, hogy majd megkoronázza Nobel-díjasaink munkáját is” – fogalmazott a miniszterelnök. Kitért arra is, van egy tévhit, mely szerint a kormány által létrehozott beruházás egy ellenzéki vezetésű városban vereségre van ítélve. Orbán szerint erre rácáfol a Szegeden megvalósult ELI, mert megmutatta, hogy bár vannak nézetkülönbségek – ahogy ez természetes is a demokráciában – de ha a jövőért dolgoznak, akkor egyet tudnak érteni. „Szegeden bebizonyosodott, ha az ország és a város érdekeiről és jövőjéről van szó, akkor az árkokat igenis át lehet hidalni” – fűzte hozzá. A kormányfő leszögezte, az ELI nem olyan beruházás, amivel Európához felzárkózunk, hanem az az a beruházás, amellyel Európa felzárkózik a világhoz. Azt mondta, ez azt jelenti, hogy az épületkomplexum és a benne lévő berendezések reményei szerint elhelyezi Magyarországot a világ tudomány térképén, s talán ki is emeli ott. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a komplexumot nem szabad önmagában nézni, annyit ér ugyanis, amennyit az ELI-t használó fejlesztők és kutatók ennek a segítésével el fognak érni. „Látnunk kell mögötte a magyar tudományos kutatás intézményrendszerének elmúlt években lezajlott megújítását, érdemes látni az MTA Lendület Programját és a Szegedi Tudományegyetemet, az MTA Szegedi Biológiai Központját és az idén az Európai Unió kiválósági pályázatán elnyert Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központot is, amit Szegeden alakítanak ki” – sorolta, hozzátéve, hogy ez utóbbi intézmények a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatain az előttünk álló években több 10 milliárd forint kutatási támogatást nyertek el. Méltatta az SZTE-n folyó tudományos munkát, s úgy értékelt, hogy az ELI a világ minden tájáról idevonzhatja a kutatókat és diákokat egyaránt.

eli_atado20_gs

Lehrner Lóránt

, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője emlékeztetett, már a tervezés során is speciális tulajdonságokat kellett figyelembe venni, amihez igazodva egyedi építészeti megoldásokat alkalmaztak. Ilyen volt például a speciális cölöpözés, a rezgésmentes alap vagy épp a tiszta terek kialakítása. Elmondta, hogy a műszaki munkálatokkal párhuzamosan a lézerberendezésekkel kapcsolatos beszerzések is zajlottak, s ezek nagy része le is zárult. „Az ELI-ALPS hamarosan elérhető infrastruktúráját a rendkívül nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatások szolgálatába kívánjuk állítani, elsősorban fizikai, biológiai, kémiai, orvosi és az anyagtudományok területén. A kutatóközpont egyedülálló lézerforrásai az úttörő másodlagos forrásokkal és technológiákkal közösen új eszköztárat fog majd biztosítani, és új távlatokat fognak nyitni a kísérleti kutatásokban, nemcsak a kutatói, hanem az ipari felhasználási területen is” – fogalmazott Lehrner Lóránt. Emlékeztetett arra is, hogy a szegedi beruházáson kívül cseh és román pillére is van a nagyprojektnek. Az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, a berendezések beköltöztetése heteken belül megkezdődik, a kicsomagolás és összeszerelés, majd a próbaüzem hetekig is eltart, és várhatóan már idén nyáron valamilyen tesztüzem is elindul. Összesen öt lézeres berendezés érkezik majd, a cél, hogy 2018-19 fordulójára kész legyen az épület. Hozzátette, most hogy megkapták az épületet, a kollégák napokon belül be is költöznek.

2014 februárjában tették le az ELI alapkövét

, tavaly novemberben tartottak

sajtóbejárást

, amelyen Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője arról nyilatkozott a SZEGEDma.hu-nak, hogy az idei és a 2018-as esztendők legfontosabb feladata, hogy emberekkel, eszközökkel, technológiával töltsék meg a 25 ezer négyzetméteres komplexumot, hogy 2018 végére, legkésőbb 2019 év elejére már teljes kapacitással működhessen az ELI. Az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projekt célja egy lézereken alapuló, egyedülálló kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. Az átadón

Tölgyesi Viktória

, az ELI-HU Nonprofit Kft. koordinációs igazgatója arról tájékoztatott, hogy az ELI abban fog kitűnni a világon, hogy a szegedi komplexumban lehet egy másodperc alatt a legtöbb, s egyúttal a legrövidebb impulzusokat előállítani. „Ezekkel az impulzusokkal pedig megfigyelhetőek lesznek a molekulákban, atomokban zajló elemi folyamatok, a szilárd testek és a biológiai molekulák belsejében zajló folyamatok” – részletezte. A szegedi lézerközpont öt épületének alapterülete mintegy 24,5 ezer négyzetméter, építését a Strabag-Swietelsky konzorcium végezte. Az „A” épületben a kísérleti területek, a „B” épületben a laborok, előkészítő műhelyek, kutatói irodák kaptak helyet, a tudásközpontként is szolgáló fogadó épületben található a konferenciaterem, a könyvtár, a szeminárium termek, a menedzsmentirodák és az étterem, emellett külön épületben működnek a kiszolgáló, karbantartó egységek, illetve a porta. A központ az Európai Unió – a szegedi mellett prágai és bukaresti helyszínnel megvalósuló – tudományos nagyberuházása, az ELI magyar pillére. Az intézet a fizika, biológia, kémia, valamint az orvosi és anyagtudományok területén rendkívüli nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatásokhoz biztosít a világon jelenleg egyedülálló infrastruktúrát. A projekt költségvetése több mint 70 milliárd forint, ami tartalmazza a kutatási eszközök beszerzését is, s ennek 85%-át az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.