Orbán: az EP-határozat egy elhibázott politika lenyomata, valójában egy "Soros-jelentés" (FRISSÍTVE)

Egy elhibázott politika lenyomatának nevezte az Európai Parlament (EP) Magyarországgal szembeni szerdai határozatát Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint valójában egy "Soros-jelentésről" van szó.

A kormányfő pénteken a Kossuth rádió 180 című műsorában azt mondta, a Magyarországot érő támadások mögött a migráció áll - "az összes többi lényegtelen" -, létezik ugyanis egy olyan, párthatárokat is átlépő európai érdekközösség, amelynek célja évi több százezer idegen behozatala a kontinensre. Ennek a gondolatnak az "atyamestere", részben finanszírozója, szervezője

Soros György

- tette hozzá. Az EP úgy döntött, egy "Soros-jelentést" készít Magyarországról, ilyenre már volt példa, a Tavares-jelentés, amely "szégyenteljes kudarcot vallott" - mondta. A mostani határozatot elolvasva az ember nem tudja, sírjon vagy nevessen - fogalmazott, példaként megemlítve a dokumentumnak a röszkei szír zavargóról szóló részét, amely szerint ezt az embert "tíz év börtönbüntetésre ítélték pusztán azért, mert a feszültségek oldására megafont használt, és három tárgyat hajított a határőrökre". Valójában arról a szír emberről van szó, aki "át akarta törni a kerítést a röszkei zavargásoknál, megafonnal lázította az embereket, és megtámadta a rendőröket" - mondta a miniszterelnök, úgy értékelve mindezt: a "Soros-féle csapatok" Brüsszelben rendkívül elszántak, az abszurditástól sem riadnak vissza.

Orbán Viktort

megkérdezték

Manfred Weber

európai néppárti frakcióvezető szavairól, miszerint a labda a magyar miniszterelnök térfelén pattog, ha megfelelően reagál, csapatjátékos, ha nem, annak következményei lesznek. A kormányfő ezt úgy kommentálta: Kínában ilyet sosem mondanak, ez jól mutatja, hogy eltorzult az európai politika. Lehangolónak nevezte ezt az attitűdöt, azt, hogy a nemzetállamok nem kapják meg a tiszteletet az európai intézményekben dolgozóktól, azt, hogy Brüsszelben bárki - pártállástól függetlenül - megmondja egy tagállamnak, hogyan kell viselkednie. "Európa lényege nem Brüsszelben van, hanem a tagállamokban. Európa nem Brüsszel, Európa az Varsó, Budapest, Párizs, Berlin, Róma" - fogalmazott. A miniszterelnök hangsúlyozta: ki kell tartani a magyar nemzeti érdekek mellett, "mi akarjuk megmondani, kikkel éljünk együtt és kikkel nem". A brüsszeli támadások nem térítik el a kormányt a céljaitól, Magyarország ezután is a saját útját fogja járni - jelentette ki, közölve: az energiaárak és az adók megállapításának jogát sem adja át a kabinet Brüsszelnek. Kiemelte: az is egy európai álláspont, hogy ne változtassuk meg a létező hatáskör- és jogmegosztást, amit "közösen építettünk ki". Orbán Viktor végül azt mondta: Magyarország részt vesz a vitarendezési eljárásban, és "elmegyünk a falig", ha kell, a bírósági eljárás végéig. Arra a felvetésre, hogy mi következik, ha a bíróság szerint törvényt kell módosítania Magyarországnak, a kormányfő úgy reagált: ebben az esetben azt végre kell hajtani, de hogy "a végrehajtás pontosan mit takar (...), az majd egy következő küzdelem lesz".

Meg kell védeni a gazdaságpolitikát

A jövő évi választáson meg kell védeni a béremelésekre és az alacsony adókra épülő gazdaságpolitikát, és ha ez sikerül, 2020 körül a magyar gazdasági növekedés elérheti az 5 százalék fölötti tartományt - mondta Orbán Viktor. Úgy fogalmazott: ez a 2010-ben elhatározott gazdasági terv utolsó szakasza a pénzügyi stabilizálás, az 1-3, majd a 3-5 százalék közötti gazdasági növekedés - amely idén és jövőre "biztosan meglesz" - elérése után. Az adócsökkentések politikáját is folytatni kell, a jövő évi költségvetés erre épül - jelentette ki, megemlítve az áfacsökkentéseket, az Európában kiemelkedően alacsony társasági nyereségadót, valamint azt, hogy a személyi jövedelemadónál "sem adtuk fel a terveinket". "Ennek a gazdaságpolitikának a szülőatyja Matolcsy György, a végrehajtását pedig Varga Mihály vezényli", de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát is dicséret illeti - tette hozzá. A kormányfő beszélt a kabinet demográfiai célkitűzéseiről is, amelynek lényege, hogy 2030-ra a magyar nemzet olyan közösség legyen, amely képes magát reprodukálni. Ehhez magukat biztonságban érző családokra van szükség, amihez "kellenek férfiak és nők, ezért is mi ilyen régi vágású politikát folytatunk, hogy a család nekünk férfit és nőt jelent" - fogalmazott. Emellett sok kormányzati intézkedést kell meghozni - mondta -, egyebek mellett családtámogatási és otthonteremtési lépéseket, a munkavállalást könnyíteni kell, és az oktatási rendszert is át kell alakítani. A néhány nappal ezelőtti kínai látogatását értékelve Orbán Viktor kifejtette: a következő néhány évtizedben Kína világgazdasági szerepe jelentősen meg fog nőni. A pekingi tanácskozásra a következő két-három évtized világgazdasági növekedésében potenciálisan szerepet játszó országokat hívták meg, amelyek között Magyarország is ott van, ami "remek hír" - hangsúlyozta, hozzátéve: a magyaroknak azért könnyebb ma a helyzetük, mint korábban, mert az ország pénzügyei rendben vannak. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a magyar áruk korlátozás nélkül juthassanak el a kínai piacra. Ebben szerinte

Szijjártó Péter

külgazdasági és külügyminiszter és tárcája "fantasztikus munkát végzett", Magyarország ugyanis előkelő helyen van a kínai exportengedélyeket tekintve. "Nekünk, magyaroknak az a legfontosabb, hogy ne csak Nyugatra, hanem Keletre is el tudjuk adni az áruinkat. Mi akkor vagyunk biztonságban, ha túlkereslet van a magyar mezőgazdasági termékekre" - emelte ki. A Magyarországon lévő nagy kínai "zászlóshajókra" példaként említette a Bank of China regionális központját, a Huawei áruelosztó központját és Kína regionális turisztikai hivatalát. Arra a kérdésre, hogy a kínai vagy a brüsszeli tárgyalásain derűsebb-e a hangulat, a miniszterelnök úgy reagált: a kínaiak derűsebbek, mert míg ott a filozófiai gondolkodás középpontjában a harmóniára törekvés áll, addig a nyugati politikában a szabadságra törekvés, utóbbi pedig "mindig konfliktus", hiszen az európai politika folyamatosan "a szabadságot veszélyeztető jelenségekkel szembeni alarmírozott állapotban van". Összegzése szerint hangulatilag könnyebb Kínában, de intellektuálisan nehezebb, a kínainak ugyanis "mértani pontossággal ismerik a saját érdekeiket", amelyekből egy jottányit sem engednek.