Egészség

Magyar részvétellel végzett kutatás segítheti a melldaganatok kezelését

Magyar részvétellel végzett kutatás segítheti a melldaganatok kezelését

2017. május 4., csütörtök
Magyar részvétellel végzett kutatás segítheti a melldaganatok kezelését

Az emlődaganatok és áttéteik "családfáját", filogenezisét írja le, és ezzel segíthet a primer daganat, illetve az áttétek kezelési sorrendjének felállításában az a nemzetközi, a Semmelweis Egyetem munkatársainak közreműködésével készült kutatás, amelyet a Nature Communications tudományos folyóirat közölt.

A Semmelweis Egyetem csütörtöki közlése szerint

Kulka Janina

, a II. Sz. Patológiai Intézet igazgatóhelyettese több mint egy évtizede foglalkozik a primer emlőtumorok és áttéteinek egymáshoz való viszonyával. Kutatásai során viszonylag korán kiderült - és több, párhuzamos, egymástól független kutatás is bebizonyította -, hogy az elsődleges és az áttétes tumor között számtalan eltérés figyelhető meg. Ez alapjaiban változtatta meg a daganatos betegek kezelését, mivel hagyományosan minden tumor esetén ugyanazt a terápiát alkalmazták egy-egy páciens esetén, ma már azonban megfogalmazott irányelv, hogy áttétes emlőtumor esetén az áttétből újra meg kell határozni a terápia alapjául szolgáló paramétereket - idézi fel a közleményben Kulka Janina. Mint hozzátette, a Nature-ben megjelent cikk egy mélyrehatóbb, szintén többéves vizsgálatsorozat eredménye:

Székely Borbála

onkológus rezidens, aki jelenleg a Yale Egyetemen tartózkodik egyéves ösztöndíjjal, PhD-hallgatóként kezdett el Kulka Janinával dolgozni. A boncolási anyagarchívumot áttekintve mintegy hatvan esetet gyűjtöttek össze a primer és az áttétes tumorok szövettani leírásával és a betegek kórtörténetének feldolgozásával. Székely Borbála az amerikai MD Anderson Cancer Center ösztöndíjasaként lépett kapcsolatba az Institut Jules Bordet munkatársával, Christine Desmedttel, aki szintén hasonló kutatással foglalkozott. Végül a kutatók csaknem hatvan esetből választották ki azt a tízet, amelyből a széleskörű szakmai összefogással készült cikk megszületett. A Nature Communications nyomtatott változatban májusban közzétett cikk a tumorok törzsfejlődését írja le, egyfajta családfát rajzolva fel. A filogenezis leírása segített feltérképezni az elsődleges és az áttétes tumorok között kialakult különbségeket, az áttétek kialakulásának különböző folyamatait: a metasztatikus progenitor sejtpopulációból induló metasztatikus kaszkádot, a heterogén primer tumorok eltérő klónjaiból származó heterogén áttétképzést és a "horizontális", vagyis metasztázisból eredő további áttétképzést. Az eredmények alapján levont következtetések között Kulka Janina megemlítette, hogy csak csontáttét jelenléte esetén érdemes lehet először a primer tumort eltávolítani, mielőtt újabb áttétek alakulnának ki, oligometasztatikus (kevés áttéttel járó) betegségben pedig az áttétek eltávolítása kedvező hatással lehet a betegség lefolyására. A kutatás azért is jelentős, mert a klinikumban használható eredményekről van szó. Kiderült tovább, hogy minél később alakul ki az áttét, annál jobban különbözik az elsődleges tumortól - összegez a közlemény. A Phylogenetic analysis of metastatic progression in breast cancer using somatic mutations and copy number aberrations címmel megjelent cikk egyik első szerzője Székely Borbála, és a szerzők között a Semmelweis Egyetem további munkatársai is szerepelnek Kulka Janina mellett (Szász A. Marcell, Dank Magdolna, Szentmártoni Gyöngyvér, Tőkés Anna-Mária; a kutatásban Nagy I. Zsófia és Faragó Zsófia TDK-s hallgatóként vett részt). A kutatás folytatásáról Kulka Janina elmondta: jelenleg a II. Sz. Patológiai Intézetben a korai és a késői metasztatizáló emlőtumorok között meghatározható különbségeket keresik.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.