Írjon nekünk

Kultúra

Elfeledett emlékek nyomában az Emlékpontban – Családi naplók szerelemről, sorsokról, Gulágról + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

2017_0531_Gul_12

A hódmezővásárhelyi Emlékpontban szerdán rendezett könyvbemutatón hirdette meg mozgalmát Hanczár János, a Szerelem a Gulág árnyékában című kötet szerzője, melynek célja, hogy mind a háromszázezer, Magyarországról a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt személy neve nyilvánosságra kerüljön, s azokat kőbe is véssék.

Bár a kötet kiadója, Csúri Ákos internetes oldalt működtet Blogstar néven, a bemutató résztvevőit köszöntve mégis leszögezte: számára fontosak a nyomtatott kötetek. S hogy miért vállalkozott Hanczár János művének kiadására, kijelentette: közérthetően kell beszélni – mint ahogyan a szerző teszi a bemutatott művében – még a tragikus történelmi eseményekről is, hogy a fiatalok megértsék a történelem olyan folyamatait, mint amilyen a Gulág története volt, melynek célja a nemzetvesztés volt.

A hatvanas éveket Hanczár János Hódmezővásárhely Susán városrészében élte meg és állítja, hogy a világ ott színesebb, mint bárhol másutt. A korszak szellemének megidézéséhez a szerző az estre a vásárhelyi Cseresnyés Kollégiumból érkezett fiatalok segítségét kérte, akik az író Lenin-fejet formázó gyertyáját lobbantották lángra, majd fújták el: jelképezve, hogy a történelem szele is lefújja a diktatúrák korát.

Hanczár János Nagy Gyöngyivel, az Emlékpont történészével beszélgetve részleteket villantott fel regényének két főhőse: édesanyja és nagybátyja felesége élettörténetéből, akiknek naplói alapján született a könyv. Láttató képi beszéd – így fogalmazta meg az író a naplókban olvasott sorok stílusát. Ennek segítségével ábrázolta azt a letűnt világot, amelyben a Vásárhelyről a szegedi egyetemre édesanyja még kerékpárral járt, amelyben nagynénje négy év udvarlást követően ment férjhez nagybátyjához, akit mindössze kétheti házasság után málenkij robotra hurcoltak. Hidat építeni – szólt az indoklás, de a bevagonírozott csoport végül Szibériában kötött ki, ahol – mint Hanczár fogalmazott – a „teveháton szaladgáló népek katonaruhába bújtatott gyermekei” közölték velük: nem azért jöttetek ide, hogy dolgozzatok, hanem hogy megdögöljetek. A nagybácsi, Miklós, nem is kerülhetett élve haza.

De ír a szerző Vásárhely szovjet megszállásáról is, valamint nagyapjáról, aki az első világháborúban hadifogolyként Vlagyivosztokig jutott, s így értette a megszállók nyelvét, és aki vizespohárból itatta pálinkával a szovjet katonákat, hogy azok ne legyenek képesek megbecsteleníteni az asszonyokat.

– Ezeket a történeteket kell összegyűjteni, még most, amíg nem késő – jelentette ki Hanczár János, bíztatva a jelen lévő fiatalokat, hogy beszélgessenek ezekről nagyszüleikkel, hogy történetüket megismerve méltó módon emlékezhessünk elődeinkre.

Hirdetés

Kommentek

Hírzóna

Kit lehet szeretni Ady után?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Ismét érzelemgazdag történet várja a nézőket a REÖK felolvasószínházi sorozatának legújabb előadásán.

Tovább olvasom

Hírzóna

Izgalmas előadásokkal készül decemberben is a Szegedi Színház!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

A drámák és a színművek mellett ezúttal a jótékonysági koncerteké és a hagyományos ünnepi műsoroké lesz a főszerep.

Tovább olvasom

Hírzóna

Demjén Ferenctől Lovasi Andrásig – ők forgatták a klipjeiket Szegeden!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Amikor a dallamnál csak az utcák ismerősebbek!

Tovább olvasom

Aktuál