Lázár: polgármesterből lesz jó miniszter

A paksi beruházás folyamata eddig is több szakaszból állt, így a 2013 ősze és 2017 márciusa között elő kellett készíteni a két ország közötti megállapodásokat és az Európai Unió öt vizsgálatán is meg kellett felelni – mondta el Lázár János a parlament keddi plenáris ülésén azonnali kérdésre válaszolva.

A programot két hazai parlamenti és öt uniós jóváhagyás mellett sikerült előkészíteni, amely most a megvalósítás fázisába lép, jelenleg 222 hektárnyi terület kerül átadásra a beruházáshoz - írja a

. Lázár János kifejtette: a miniszterelnök döntése alapján a kormányzati struktúrában új miniszteri poszt jön létre, amelyet Süli János, Paks korábbi polgármestere, az erőmű vezérigazgatóként 35 éven keresztül irányító szakember tölt majd be. A beruházás felügyeletéhez azért van szükség külön miniszterre, mert a 12 milliárd eurós beruházás - amely egy százalékkal növeli a GDP-t, tízezer embernek ad munkát és hatvan évre biztosítja hazánk számára az olcsó villamosenergiát – igényli a kiemelt kormányzati figyelmet. A kérdésre, hogy a területet eddig felügyelő Lázár János után miért Süli János lesz a terület felelőse, a miniszter – a teremben derültséget kiváltva - kijelentette: nyilvánvaló, hogy a miniszterelnök rájött, hogy a korábbi polgármesterekből lesznek a legjobb miniszterek. Majd hozzátette: a miniszter, nemcsak hazánk egyik legelismertebb atomenergetikai szakembere, hanem a városvezetésben is gyakorlattal bír, és mint a térség polgára képes összehangolni a terület önkormányzatai, társadalmi csoportjai érdekeit az atomerőmű megvalósításával, és képes előkészíteni a tervezést a megvalósítást és az üzembe helyezést.

Egyenlő jogokat és kötelességeket – a CEU-nak is

A kormány nem kívánja korlátozni sem az egyetemalapításra, sem a véleménynyilvánításra, sem az egyesülési jog adta lehetőségeket korlátozni – szögezte le azonnali kérdésre reagálva Lázár János. Mint kifejtette, álláspontja szerint ha egy közszereplőnek, vagy a közélet alakításában részvételt vállaló erőnek kötelessége nyilvánosságra hozni a pénzügyi adatait, akkor ez elvárható azoktól is, akik nem pártpolitikusként, nem megválasztott helyi vagy parlamenti pártként vagy politikusként lépnek a közélet színpadára, hanem - úgymond - civilként gyakorolják a közélet alakításához való jogukat. - Mi a probléma azzal – tette fel a kérdést a miniszter -, hogy a szervezet, amely a közéletben részt vesz, álláspontját képviseli, fel kell tüntetnie azt, hogy haza vagy külföldi támogatást használ céljai eléréséhez? Lázár János hozzátette: ebben az országban szabad tüntetni, de azt is el kell fogani, hogy vannak - nem is kevesen -, akik nem voltak jelen a tüntetésen, és nem tudják azt elfogadni, ha valaki egy állami intézményt megdobál, vagy a főváros utcáin randalírozik. A miniszter emlékeztetett: a CEU tevékenységével a kormányoldalról senkinek nem volt kifogása, csak a jogegyenlőség elve mentén azt szeretnék, hogy a CEU-t alapítókat is ugyanazok a jogok és kötelességek illetnék meg, mint más, magyarországi egyetemalapítókat.

A miniszter személyesen egyeztetett Nagykőrösön a csatornázás ügyében

Személyesen járt Nagykőrösön Lázár János, hogy a helyzetet tisztázó megbeszélést folytasson Dr. Czifra Szabolcs polgármesterrel – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter azonnali kérdésre válaszolva. Mint kifejtette, ezen ügy kapcsán fény derült arra, hogy számos hazai település szennyvíz-beruházása során merült fel hasonló probléma, akik annak megvalósítására támogatást kaptak az Európai Uniótól, amelyet követően újabb támogatáshoz is jutottak a kormány döntése nyomán. Az említett, mintegy kéttucat önkormányzat a víziközmű társulatok döntése alapján a többlet pénzt nem a lakosság között osztotta szét, hanem a csatornázás érintette utcák aszfaltozására fordították. Lázár János leszögezte: ezek a települések nem lopták el a pénzt, nem fordították másra, hanem a település és az ott lakók javára. Az vita tárgya a kormány és az unió között – tette hozzá -, hogy a csatornázást követő aszfaltozásra költött pénz tekinthető-e a csatornázásra fordított összegnek. A miniszter leszögezte: törvénysértés azért sem történt, mivel az erről szóló döntést mind a testület, mind a víziközmű társaság közgyűlése megszavazta, és több eljárást is indult, mind a polgármestert igazolta. A kormány minden önkormányzat hasonló ügyét rendezni szeretné – tette hozzá Lázár János, megjegyezve, hogy a polgármesternek azt tanácsolta, hogy az utólag érkezett támogatást fizessék ki az ingatlanok tulajdonosainak. Hozzátette még, hogy 1998-ban a hódmezővásárhelyiek állami és uniós támogatás nélkül fizették ki a csatornázás ingatlanonkénti – 1998-ban értett – 50 ezer forintos költségét, míg a nagykőrösiek a beruházásra először 85, majd további 15 százalékos támogatást kaptak, és az utak aszfaltozása is megoldódott.