Közélet

Illegális bevándorlás - Trócsányi: erős viták előtt állunk

Illegális bevándorlás - Trócsányi: erős viták előtt állunk

2017. április 11., kedd
Illegális bevándorlás - Trócsányi: erős viták előtt állunk
Trócsányi László

Uniós szinten "erős viták előtt állunk", de azokat Magyarország szuverenitásának védelmében meg kell tudni vívni - hangoztatta az igazságügyi miniszter kedden Budapesten, egy migrációs fórumon.

Trócsányi László

a Századvég Alapítvány konferenciáján "Brüsszel célja az erős nemzetállamok korlátozása" címmel tartott előadásában kiemelte: egy tagállam lakosság-összetételének meghatározása az adott állam szuverén joga kell, hogy legyen. Előadásában felidézte, hogy Magyarország a rendszerváltás után célként határozta meg az európai közösséghez való csatlakozást. A 2004-es csatlakozásunk óta viszont számos dolog jelzi, törésvonal keletkezett az unión belül - vélte. Ezt igazolja a miniszter szerint például a 2005-ben elbukott alkotmányos szerződés, az erősödő euroszkepticizmus, valamint a Brexit is. A legerősebb konfliktus pedig az unión belül a migráció - emelte ki Trócsányi László. A politikus úgy látja, hogy az elmúlt években három megközelítés alakult ki a migrációról. Vannak akik belenyugvó álláspontot képviselnek. Mások úgy vélik a migráció egy jó, kívánatos dolog: az Európai Parlamentben is voltak akik felszólaltak, pénzügyileg is hajlandóak támogatni a migrációt. Van ugyanakkor több ország köztük Magyarország és több közép-kelet-európai ország, akik a problémát, veszélyt látják a migrációban. Trócsányi László azt mondta, vannak akik próbálják titkolni, de érzékelhető, hogy a radikalizmus növekszik, erre példa a múlt heti svédországi merénylet is. Trócsányi László azt mondta: uniós szinten vita van a határkörökről, hogy kinek van joga a migrációt érintően alapkérdésekben állást foglalni, holott a jelenlegi szabályozás szerint a tagállamok joga eldönteni, hogy hány bevándorlót akar befogadni. Ennek kapcsán alapvető problémaként azt emelte ki, hogy bár a jog egyértelmű különbséget tesz, a politikai közbeszédben összemossák a menekült és a bevándorló fogalmát. Márpedig a menekültek eljárását nemzetközi kötelezettségvállalások szabályozzák, azt viszont a tagállamok szuverén joga eldönteni, hogy kíván-e befogadni gazdasági bevándorlót vagy nem. Trócsányi László kiemelte: vannak az uniónak kizárólagos határkörei, mint például a vámtarifa. Vannak megosztott hatáskörök. Elmondta: Magyarország az Alaptörvényben rögzítette, hogy milyen hatásköröket engedünk át az Európai Uniónak. Ezen felül az EU működéséről szóló szerződések is azt mondják ki, hogy az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, területi integritását, közrendjét, közbiztonságát. A miniszter szerint az Európai Unió úgy gondolja "területet foglal el", s hogy a tagállamok "gyengék, buták", s nem képesek megoldani a problémát. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az uniós irányelvek mozgásteret engednek a tagállamoknak. A migrációs vitában vannak, akik úgy vélik a tagállami hatásköröket korlátozni kell, s ez van folyamatban a jelenlegi uniós rendeleteknél is. Trócsányi László előadásában kitért a migrációs helyzet magyarországi kezelését célzó jogalkotási folyamatra is. Példaként említette a válsághelyzetről, a kerítés építéséről szóló, s az embercsempészet elleni fellépést célzó jogszabályokat is. A jogi határzár bevezetését rendkívül fontosnak nevezte , amellyel szerinte jó vitát indítottak el. A miniszter úgy ítéli meg: nagy viták várhatóak, amelyek több hónapig, akár az év végéig is eltarthatnak, de utána elérhetjük a nyugvópontot. A vitás kérdések között a miniszter a kvótaperre kitérve azt mondta: komoly jogi érveket felsorakoztató beadványt készítettek, s több külföldi szakértőtől is kértek állásfoglalást. A miniszter kiemelte azt is, hogy az uniós intézményeknél egyenlő bánásmódot várnak el. Példaként említette a strasbourgi bíróságot, amely szerint Magyarország személyi szabadságában korlátozta azt a két bangladesi embert, akik 21 napig voltak a tranzitzónában. Azt viszont, hogy voltak, akik Belgiumban négy hónapig tartózkodtak a tranzitzónában, nem minősítette jogsértésnek a bíróság. Magyarország fellebbez a strasbourgi bíróság döntése ellen - emelte ki a miniszter. A konferencián

Bakondi György

, a miniszterelnöki belbiztonsági főtanácsadója előadásában az illegális migráció szervezettségét és irányítottságát emelte ki. Az embercsempész hálózatok óriási hálózatokat működtetnek, óriási bevételre tesznek szert. A közbiztonságot, nemzetbiztonságot veszélyeztető erőszakos cselekmények, terrortámadások száma folyamatosan növekszik. Az elmúlt években Európát érintő támadások során már több százan sérültek, vagy haltak meg - emelte ki. A főtanácsadó szerint a magyar intézkedéseket és belbiztonságot fenyegetik a nemzetközi fórumokon "hisztérikus politikai támadások". Emellett a belső határ-ellenőrzések tartóssá válása az unió külső határforgalmának ellenőrzését nehezíti meg. Ugyanakkor Bakondi György azt is elmondta, hogy Magyarország határán a második határzár elkészülésével, s így a migrációs nyomás enyhülésével, a tervek szerint egyes térségekben csökkentik az élőerős határvédelmet, a rendőrök, katonák létszámát. A Századvég Alapítvány "A migrációs válság és a külföldről támogatott civil szervezetek befolyása című rendezvényén"

Barthel-Rúzsa Zsolt

, az alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a tévesen "civil" szervezetnek nevezett külföldről finanszírozott nemkormányzati szereplők alapvetően határozzák meg nemcsak a magyar, hanem az európai közbeszédet, politikát is. Ezt igazolja az a gerjesztett hangulat is, amely most CEU körül zajlik.

Orbán Balázs

, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója Szervezettség az irreguláris migrációban című előadásában azt emelte ki Magyarország jó a tabudöntögetésben, s most is egy ilyen előtt állunk.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.