Tisza Lajos Közéleti Egyesület: Torosra, Szeged!

"Panem et circenses! - Úgy tűnik, Szegeden megállt az idő" - írja közleményében a Tisza Lajos Közéleti Egyesület (TLKE).

"Szeged főterén mulat a nép, fesztiválra csábítja a polgárokat a városvezetés március idusán. Március idusán! Szól a zene, serceg a sülő disznóhús, ölelgetik egymást az ismerősök, barátok, hangosan koccannak össze a röviditalos poharak. Mosolygó arcok, önfeledt mámor, minden, ami szemnek-szájnak ingere. A lakosság egy része ismét kiélvezheti az evés-ivás nem túl bonyolult extázisát" - fogalmaz a TLKE

. "A települése jelenét szerető, jövőjéért aggódó, a hagyományokat féltő, netán még bizonyos mértékig keresztény hívő átlagpolgár viszont szomorúan vesz tudomásul két dolgot. Egyrészt, hogy újra ellepték a Széchenyi teret a bódék, már megint hosszú napokra elcsúfítva az ország egyik legszebb főterét – lassan ott tartunk, hogy teljesen felesleges őket elszállítani az egyes rendezvények végeztével, inkább csavarozzák le mindet az aszfaltba, úgy lesz a szép, meg hát a józan ész is ezt diktálja, ugye... Másfelől, felhívnánk a mélyen tisztelt, reményeink szerint hamarosan melegebb éghajlatra távozó szocialista városvezetést, hogy jelenleg böjti időszak van. Még egyszer mondjuk, lassan, hogy közülük is mindenki megértse: böjti időszak van! És március idusa! Nem kell hozzá feltétlenül kereszténynek lenni, hogy az emberfia számára alapvető erkölcsi parancs legyen: ilyenkor nem rendezünk toros és pálinkafesztivált. Elég volna legalább minimális módon tisztelni a közösségi hagyományokat és március idusát! De hát mit várjon az ember ezektől, akiknek eszmei – és jogi – elődei tűzzel-vassal üldöztek mindenféle vallást (kivéve a marxizmus-leninizmus ateista világszemléletét), és gúnyt űztek mindenből, ami a keresztény gyökerekből táplálkozik? Emlékezzünk csak: karácsony helyett „Fenyőünnep” (édes istenem, még leírni is borzasztó!), keresztelő helyett „névadó” (szintén tragikomédia), húsvétkor pedig görcsös ragaszkodás Jézus helyett a nyuszihoz (pedig a tojás és a nyúl közötti szerves kapcsolat legendája a germán mitológiából ered). Úgy tűnik, a régi reflexek azóta is dolgoznak az elvtársakban. Csorogjon hát a sertészsír literszámra, hozzá meg gördüljön le minél több a pálinka a torkokon! Panem et circenses! – azaz kenyeret és cirkuszt, szól a régi bölcsesség. Vagyis a népnek elegendő, ha tele van a hasa és szórakozhat, mert akkor megfeledkezik minden bújáról-bajáról, és nem fogja semmi más érdekelni, s főleg nem fog lázadozni a hatalommal szemben. A mondás az ókori Rómából ered, s minden bizonnyal nagy-nagy igazság volt a gondolatban egykoron, viszont azóta eltelt több mint másfél ezer esztendő. Úgy tűnik, Szegeden megállt az idő" - írja a civil szervezet.