Sirok Mihály: Mikor vihetünk végre vörös szegfűt Botka politikai ravatalára?

Március idusán mindenki lő, amivel tud. Úgy látszik, újra született egy „szegedi gondolat” - véli olvasónk, Sirok Mihály.

A kérdés már régóta kikívánkozik. És nem ízléstelen, hanem jó. Sürgető. Sokat tanultunk tőle tizenöt év alatt, hogyan kell fonákkal politizálni, köszönjük. De már elég! Március idusán mindenki lő, amivel tud. Úgy látszik, újra született egy „szegedi gondolat”.

Csúri Ákos

valós paramétereket szab,

Miklós Péter

történész joggal publikálja élő szóban Komócsin szellemi hagyatékát a rádióadások hullámhosszán, amelynek máig ható gyökerei Csongrád megyét, szűkítve Szegedet fertőzik. Érdekes szemantika, de hatásos. Erről is beszélni kell, hátha megértik a szegedi nyugdíjasok is… Ezek mellett

Szabó Bálint

jogvédő mantrázik, parlamenti grémiumot sürget.

Hollik István

országgyűlési képviselő meg finoman és profin, de, ami a torkán kifér.

Kósa Lajos

pedig Pestről üzen, hogy a vigyázó szemek Szegedre vetültek. Tehát összeérnek a szálak. De nem teljes a kép. Mikor, kinek áll majd érdekében? Van-e még muníció? Akarják-e igazán, hogy bukjon a király? Aki – valljuk meg – most már mezítelen. 2006, 2010, 2014 – három önkormányzati és országgyűlési választás is eltelt már, amikor puskákat lehetett volna töltögetni.

Botka László

első polgármesteri ciklusa után is lett volna bőven híranyag. Szeviép? Van-e papír, amely az összefonódásokat bizonyítja? Nem tudunk semmit, csak feltételezünk és találgatunk. Egy bizonyos. Vannak vitatható és ízlésbeli kérdések. Nyugaton, a nagy demokráciákban nem férnek össze a politikai esztétikummal az ilyen dolgok, ami az építő céggel kapcsolatban történt. Gerinces, hiteles politikus kiáll és szilenciumot teremt a hírek valótlanságának bizonyításával, vagy szó nélkül beadja a lemondását. Ehelyett légyzümmögés honol a szegedi városházán, és a brüsszeli padsorok között is. Csak van valami, ha ennyire zörög a haraszt… Rakjuk tisztába a dolgokat! Ha Hollik István, Kósa Lajos, Szabó Bálint, meg a többiek problémája valós, akkor miért csak most szólaltak meg a szférák zenéi? Homály fedi a Szeviép-kommunikációt! Nem tudjuk, hogy a folyamatok komoly és megtisztító szőnyegbombázásokat jelentenek Szegednek és az emeszpének, vagy csak Botka orra alá szeretne borsot törni a kormánypárti szövetség, hogy az ellenzékieskedéstől és hordószónoklástól elvegyék a kedvét az egykori vízilabdás miniszterelnök-jelöltnek. Az csak a cél, hogy maradjon Szegeden és legyen csendben? Hogy ne vegye már annyira komolyan a hazai baloldal organizálását? A reformkori szabadságharcunk üzenete nagyon aktuális most Szegeden! Kossuthnak igaza volt, amikor „Szegény elárvult hazám oszlopa”-ként fémjelezte lelkesítő, toborzó beszédében Szegedet 1848-ban. Hát most is ez van. Szeged ünnepélyesen tiltakozik. De sajnos a politikai embrióból még bármi lehet. – Mindent és mindenkit elsöprő botrány, egy igazi tabula rasa, vagy egy szomorú és piros felkiáltó jel születik Botkának, hogy „ne erre, hanem arra”. Mi legyen Szegeddel? Bombát készítenek szépen, csendben, aztán jön a nagy villanás, vagy csak néha feltűnnek majd a kavicsok a parittyában, amiből dekódolja majd a hórihorgas politikus a magának valót? Emelkedjünk felül a napi történéseken, és gondolkozzunk, fejtegessük: Ami most van, az szimplán hatalomtechnika, vagy már tényleg fonják Botkának a politikai sírba eresztő kötelét? A válasz még nem világos, pedig lenne még mondanivaló.

Sirok Mihály