Kultúra

Kiállítás, konferencia és monográfia mutatja be a munkásőrök világát az Emlékpontban

Kiállítás, konferencia és monográfia mutatja be a munkásőrök világát az Emlékpontban

2017. március 14., kedd
Kiállítás, konferencia és monográfia mutatja be a munkásőrök világát az Emlékpontban
0314_MKS_16

Március 17-én, pénteken 10 órakor nyílik meg a hódmezővásárhelyi Emlékpont galériájában a Kádár-huszárok és pártkatonák. Munkásőrök Hódmezővásárhelyen, 1957–1989 című kiállítás, amelyet azonos címmel tudományos tanácskozás követ a közgyűjtemény konferenciatermében. A még rendezés alatt álló tárlatot kedden Miklós Péter intézményvezető mutatta be a sajtó képviselőinek.

Az Emlékpont tavaly ősszel az 1956-os forradalom helyi eseményeit mutatta be az intézmény saját kutatásaira épülő kiállítással és az erre épülő kötet kiadásával, azonban a kutatás folytatódott, amely során a forradalmat követő megtorlásokat és az abban szerepet vállaló karhatalom és a munkásőrség szerepét igyekeztek feltárni. "Ez utóbbi projekt három részből áll" – mondta el

Miklós Péter

–, maga a kiállítás, amely március 17-én délelőtt nyílik, épp hatvan évvel a munkásőrség vásárhelyi szervezetének megalakulása után. A projekt második eleme a péntek délelőtt megrendezendő tudományos konferencia, amely során a VERITAS Történeti Kutatóintézet és az Emlékpont munkatársai öt előadásban mutatják be a munkásőrség országos és helyi történetét. Miklós Péter elmondta: az elmúlt évtizedekben három-négy történész foglalkozott hazánkban a munkásőrség történetével, közülük ketten itt lesznek az Emlékpont konferenciáján. A program harmadik részét jelentő kötetet ősszel, a Nemzeti Emlékezet Hetére tervezi megjelentetni az intézmény, amely monografikus igénnyel tárja fel a hódmezővásárhelyi munkásőrség 1957 és 1989 közötti történetét. Az intézményvezető rámutatott: ez az első alkalom, hogy egy térség, egy város munkásőr egységének történetét feldolgozzák, így Vásárhely és az Emlékpont ebben is úttörő szerepet vállalt. "Ez az időszak egy funkcióváltás története is" – fogalmazott Miklós Péter, rámutatva, hogy 1956-ban a munkásőrség a forradalom leverésének tevékeny szerve és az ötvenhatos „ellenforradalmárok” kézre kerítésének fontos egysége volt, amely az 1970-es években „puhulni” kezdett és – elsősorban állományának fizikai és egészségügyi állapota miatt – egy rendezvénybiztosító, árvíz- és polgári védelmi szervezetté vált. A munkásőrség jelentősége a nyolcvanas évek második felében ismét felértékelődött, amikor a „régi kommunisták” – élükön

Grósz Károllyal

– szerepet szántak a munkásőrségnek, mint potenciális fegyveres erőnek, de ennek mozgósítására, bevetésére nem került sor. Az intézményvezető hozzátette: egyrészt a történeti kutatás jelen állása szerint nem lett volna realitása a nyolcvanas években egy, az ötvenes években megtapasztalt diktatúrát bevezetni, másrészt nem valószínű, hogy a munkásőrség akkori személyi állományával képes lett volna ezt megvalósítani. 1957 és 1989 között Hódmezővásárhelyen négy parancsnok vezetésével ezer-ezerkétszáz fő szolgált a munkásőrség kötelékében. Az alapító tagok elsősorban egykori erőszakszervezeti alkalmazottak, ávósok voltak, valamint olyan megbízható kommunisták, akiknek a felfegyverzése már 1956. októberében megkezdődött, mindez a forradalom kitörésére adott azonnali reakciót jelentette. A kommunisták elkezdték magukat megszervezni és felfegyverezni, s ez később problémákat is okozott, „az összes baj forrása, hogy berúgnak és fegyver van a zsebükben” – említette az intézményvezető a kiállítás falaira kerülő egyik Kádár János-idézetet. Ismertek esetek, amikor a szervezet tagjai gépkarabéllyal jártak vadászni, és kis híján tűzharcba keveredtek a vásárhelyi munkásőrök a tápéi vadásztársaság vadászaival, de megtörtént, hogy családi konfliktusokat munkásőr fegyverekkel igyekeztek megoldani. Ezeket követően, a hatvanas évek közepétől a fegyverüket már nem vihették haza a munkásőrök, csak gyakorlatok, vagy más megmozdulások alkalmával vehették fel azokat. A pénteken nyíló kiállítás az Emlékpont gyűjteményébe is bepillantást enged, amelynek része a vásárhelyi munkásőrség egykori saját emléktárlatának anyaga is. A kiállított dokumentumok között látható az Emlékpont történészeinek a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárában folytatott kutatásainak eredménye. A nagyon gazdag fényképanyag egy része a tárlókban, másik része a teremben lévő terminálokon digitális formában kerül bemutatásra, miközben a falon látható tizenhat információs tabló igyekszik bemutatni a munkásőrség világát. Az intézményvezető rámutatott: amikor megemlékezünk 1956-ról a Nemzeti Emlékezet Hetén, akkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a forradalmat a karhatalom, majd az abból szerveződő munkásőrség verte le, ez is múltunk része és szembe kell nézni vele – Hódmezővásárhelyen és az egész országban.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.