Írjon nekünk

ARC

Boldizsár Ildikó: Minden élethelyzetünkre van egy mese

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

boldizsar_ildiko_interju02_gs

Az ismert meseterapeuta vallja, a csodában nem hinni kell, hanem élni vele. Beszélt a magyar népmeséről, a legkisebbként szerencsét próbáló szegény legényről, s arról, mi a különbség a keleti és az európai mese között. Azt is elárulta lapunknak, hogy miért szeretne minél több férfi mesemondót látni. Interjúnk számtalan sikerkönyv szerzőjével, Boldizsár Ildikóval.

– Milyen a magyar népmese? Mit mesél rólunk?

– Ugyanazt meséli, mint bármely más népről, mert a mesemotívumok nemzetköziek, a nemzeti karakterek alapján nehéz tipologizálni. A magyar népmesék csodálatos egyensúlyt tudnak teremteni az objektív és szubjektív, a jó és a rossz, a jobb és a bal, a reális és az irreális között, megmozgatják mind a két agyféltekét. Nagyon sok elem van bennük, ami az életről szól, arról, hogy rengeteg helyen jelen van: a kőben, a fában, a vízben, a fűben, a virágban, nem csak az emberekben.

– Keleti és nyugati típusú népmeséket különböztet meg. Melyikhez kapcsolódunk mi a felsoroltak alapján?

– Ha a keleti és a nyugati népmeséket különböztetjük meg, akkor nem ez az aspektus az iránymutató, hanem a hősök jelenlétének formája. A keleti típusú mesékben a hős befogadja az út során őt érő élményeket. Európában viszont cselekvő típusú hősök jelennek meg, akik mindig mennek, megmentenek valakit.

boldizsar_ildiko_interju03_gs– Jelent valamit az, hogy a legkisebb fiú a magyar népmese hőse, ő állja ki a próbát, csinálja meg a szerencséjét? A zsidó (izraeli) népmesében pont fordítva van, ott a legnagyobb fiúnak kell megoldania a feladatokat.

– Nagyon fontos, hogy mindig a legkisebbeknek sikerül, mert ez egy jövőre utaló jel. Sajátosság, hogy egy mese olvasása közben mindenki a legkisebbnek érzi magát, vele azonosul. Ha a két nagyobb nem tudja a feladatot végrehajtani, akkor is van egy lehetőség, egy jövőbeni én, akinek ez sikerülhet. Mások azt gondolják, hogy a három testvér a múlt, a jelen és a jövő szimbóluma.

A zsidó hagyományban mindig a legidősebb kapja az áldást, ezért ő megy neki a feladatnak. A világban hét meserégiót különböztetünk meg, mindegyikben más hagyományozásbeli törvényszerűségek tapasztalhatóak meg, az adott nép mitológiája, hiedelemrendszere rányomja a bélyegét a mesékre is. Ha a Talmudban az elindulás joga a legnagyobb fiúé, akkor a népmesékben is így lesz.

– „Mindenkinek van egy meséje.” Belenéz a szemünkbe, s megmondja, hogy melyik ez? Miről kérdez, hogy ezt kiderítse?

– Nem, ha belenézek a szemébe, akkor ez nem fog menni. (nevet) Inkább úgy fogalmaznék, nem a személyiségünknek, hanem az adott szituációnknak, élethelyzetünknek van egy meséje. Egy életút hosszú, különböző pillanatokban akadhatunk el, ezért több különböző mese is megjelenhet. A mintázat módszer segítségével találhatjuk meg, hogy kinek mi a meséje. Ez azt jelenti, hogy a mese és az adott személy élethelyzetének mintázata összeér. Ezt több órában tanítom, nem egyszerű feladat rájönni.

– Hány éves kortól lehet alkalmazni a módszert?

– Ötéves kortól már lehet csoportos alkotó-fejlesztő meseterápiát tartani, de pedagógus kollégáim a beszoktató résznél a meseterápia személyiségfejlesztő, vagy preventív ágát már hároméveseknél is alkalmazzák.

– Mindenki alkalmas meseterapeutának, vagy előfordul, hogy a képzés végén azt mondja, hogy még gyakorolnia kell, esetleg később sem lesz képes használni?

– Ez ugyanolyan, mint bármely más terápiás módszer. Kell egy kifinomultsággal rendelkezni a mesék megértéséhez, a bennük rejlő igazságok feltárásához. Ha ez nehézségekbe ütközik, akkor el lehet azon gondolkodni, hogy mindezt érdemes-e folytatni. Azonban 500-600 tanítványom volt, s eddig senkit nem kellett eltanácsolnom.

boldizsar_ildiko_interju01_gs

– Kik szeretnének meseterapeuták lenni? Nők, férfiak, idősek, fiatalok, pedagógusok?

– Meseterapeuta csak végzett klinikai szakpszichológus, vagy pszichiáter lehet. A meseterápiának az alkotó-fejlesztő ágában azonban pedagógusok is megtanulhatják a módszert. Inkább nők jelentkeznek, de az utóbbi két évben megszaporodtak a férfiak is, remélem, hogy egyre több lesz belőlük is.

– Miért tartja fontosnak, hogy a férfiak is meséljenek?

– Mert az ő szájukból máshogy szól a mese, hátborzongatóan gyönyörűen. A hagyományban is a férfi mesemondókból volt sokkal több, ők mutattak utat a történeteken keresztül, mércét jelentettek, akik hitelességükkel erőt, tartást és bátorságot adtak a közösség tagjainak.

– A mesék régen nem a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek szóltak inkább. Tapasztaljuk, hogy ma is nagy igény van a fikciós filmekre, regényekre. Miért gondolja úgy, hogy vissza kell adni a felnőtteknek is a mesét?

– A mese mindig is a felnőttek műfaja volt, de kimaradt 200-250 év a történelemből, amikor ők nem hallgattak. A „visszaadás” azt jelenti, ami most februárban Szegeden történt: hatszáz ember volt mesehallgatási transzban, azaz nagyon mélyen megérintette őket a történetben rejlő igazság. Kivesznek ezek az igazságok a mindennapjainkból, pedig az életminőségünk szempontjából rendkívül fontosak.

boldizsar_ildiko_interju04_gs

– Vissza kell adni a hitet a csodában?

– A csodában nem hinni kell, hanem élni szükséges vele. Ha csak beszélek róla, akkor nem fog előbb megtörténni. Legyünk nyitottak, s legyünk jelen, amikor bekövetkezik!

– Kifogjuk az aranyhalat, lehet egy, vagy három kívánságunk. De hogyan élhetünk jól vele? Nehogy úgy járjunk, mint a viccbeli rendőr, akinek lehet két kívánsága, s elsőre kér egy soha ki nem fogyó sörrel teli korsót, majd annyira megtetszik neki, hogy kér még egyet belőle…

– Kívánni könnyű, kétszázat is tudunk. Azonban nagyon nehéz eldönteni, hogy mi az a három dolog, amely fontos az életünkben. Ha az lenne az utolsó kívánságunk, hogy innentől kezdve minden vágyunk teljesüljön, attól lennénk a legboldogtalanabbak, mert egy olyan kívánságteljesítő gépezetre bíznánk rá az életünket, amely miatt már semmit sem kellene tennünk, s elveszítenénk önmagunk lényegét.

A kívánságteljesítés nem csoda, mindig feltételekhez kötött, ajándékba jön, valamit valamiért elv alapján működik.

– Azok a mesék, amelyek eszembe jutnak mintha kicsit énközpontúak lennének. A szegénylegény felkerekedik, elnyeri a királylány kezét meg a fele királyságot, de ettől a közösség nem él jobban. Nem törődnek a gonosz boszorkány halálával, aki esetleg még megjavulhatna a gonosz cselekedet után. Valóban így van?

– Vitatkozom. Vannak mesetípusok, ahol a hős a saját maga boldogulásért cselekszik, de ugyanannyi olyat is találunk, melyben egy nép, egy közösség jobb életét szeretné elérni. A mesehősök, amikor maguknak kérnek, akkor is tulajdonképpen egy birodalom felvirágoztatásához kérnek erőt. A mesék az élet csodáiról című könyvből említhetem A bátor Vaj című szibériai mesét, amelynek főhőse azért küzd meg különféle veszedelmekkel, hogy végül saját népe boldogságát kérhesse.

Hirdetés

Kommentek

ARC

Bayer Zsolt: Férfitestbe kényszerített leszbikus nő vagyok

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A liberalizmusból mára komplett elmebaj lett, az eszmét körüllengő gondolatiság teljesen eltorzult – mondta nekünk a jobboldalon népszerű publicista, aki az új könyvét mutatta be Szegeden.

Tovább olvasom

ARC

Szeged Szépe imádja, ha keményen földhöz vágják

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Kékegyi Szimonetta, azaz Szeged Szépe december kilencedikén átadja koronáját és címét egy új szépségnek, aki egy évig viselheti majd azt.

Tovább olvasom

ARC

Az illatok gyógyítják a testet és a lelket is!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

És erről Szegeden hamarosan bárki meggyőződhet akár saját maga is.

Tovább olvasom

Aktuál