Több száz szegedi labdarúgó jövője kérdéses - mihamarabbi megoldás szükséges

„A futball is helyet kapna az új szegedi atlétikai centrumban?” címen megjelent írásunk apropóján Halkó Pál, a SZEOL SC ügyvezetője kért megszólalási lehetőséget szerkesztőségünktől. Véleményét az alábbiakban közöljük.

Legalább két éve tart a találgatás, hogy Szegeden új sportcsarnok (PICK-aréna?), akár multifunkcionális csarnok fog-e épülni, ha igen, akkor hova? Engem is sokan kérdeztek ez ügyben, természetesen leginkább abból az aspektusból kiindulva, hogy hova költözik a futball, a SZEOL SC (és a szintén érintett FK 1899 Szeged). Ez idő alatt személyes tárgyalásokat folytattam helyi politikusokkal, szakszövetségi vezetőkkel, érintett civil szervezetek képviselőivel és a leginkább „csarnok ügyben” érintett klub vezetőjével is.Ezen a fronton is bizonytalansággal, találgatásokkal, sőt a részletekbe menően helyenként meglepő tájékozatlansággal találkoztam. Ezért mindeddig nem is kívántam kommentálni az elmúlt időszak történéseit. Orbán Viktor miniszterelnök úr szegedi látogatása új fejezetet nyitott városunk -csak nyomdafestéket nem tűrő szavakkal leírható állapotú - sportcélú ingatlanjainak fejlesztésében (is). Kormányzati támogatással többek között tekintélyes sportcsarnok épülhet, a helyszín (még mindig csak valószínűsíthetően) a Felső Tisza-parti stadion. Új sportcsarnokra (még inkább multifunkcionális csarnokra) szükség van Szegeden, ezért csak köszönettel tartozunk, hogy belekerült a „

” csomagjába.A helyszínválasztással azonban nem értünk egyet.

A létesítendő új sportcsarnok SZEOL-pálya helyére tervezett telepítésével azért nem értünk egyet, mert Szegeden számos más, szintén jó adottságokkal rendelkező helyszín (pl. volt Postás-pálya, Világ utcája projekt helyszíne, volt festékgyár - szemben téglagyár területe, volt Gyevi-temető, Napos úti salakmotorpálya, az egyetem területén a volt laktanyai harckocsitároló, a megépítendő harmadik híd által feltárt terület) lenne alkalmas sportcsarnok építésére, igaz ezeket meg kellene vásárolni. Ezzel szemben egyetlen közművesített területet sem tudok mondani, ahol három (de még olyat sem, ahol kettő) futballpálya elférne (plusz öltöző) egymás mellett. A Felső Tisza-parti Stadion viszont TAO-támogatással történő átépítése után, a meglévő három pálya mellett egy negyedik (a műfüves és a center között) kialakításával ideális helyszíne lehetne elsősorban utánpótlás nevelő központként a futballnak és - ami nem elhanyagolható -, a meglévő 8 sávos futópálya rekortánnal fedése esetén az atlétikának is.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy a városon kívüli területen miért nem lehet gondolkodni? Nos, bár nem tartom kizártnak, elsősorban azért nem, mert a közművesítés rendkívüli, vállalhatatlan költségekkel járna. Ezzel a lehetőséggel csak egy másik, más tematikájú projekthez kapcsolódóan (pl. újonnan létesítendő – szintén bejelentett– 200 hektáros ipari park) lehetne élni.

Akkor mi a megoldás, abban az esetben, ha az Etelka soron csak egy futballpálya (mint a hivatkozott cikkben szerepel), vagy egy sem marad?

Először is felteszem a kérdést: miért ne maradhatna kettő (jelenlegi műfű és fű2)? Gyanítom, a parkolást szeretnék megoldani az egyik pálya helyén (is). Meglátásom szerint a gépkocsik elhelyezésének elegendő területe lenne a volt lőtér területe, kiegészítve az egykori modellező résszel, valamint együttműködve a Tisza Centerrel, a jelenlegi parkolóterületük burkolásának kiterjesztésével és befejezésével (jelenleg ezen a területen áldatlan állapotok uralkodnak, szemét- és törmelék lerakóként, hajléktalantanyaként „funkcionál”). Nem beszélve arról, hogy a funkcionális tervezéstől függően a csarnok alá, mellé, másik oldalára is tehető parkoló. Tehát, jelenlegi felnőtt + 14 (!) korosztályos csapatunk (345 fő igazolt, többnyire gyerek sportolónk) és az FK 1899 Szeged (felnőtt csapat és több utánpótlás egység) decentralizált elhelyezésére milyen további alternatívákban gondolkodhatunk?

Az alkalmas helyszínek szorgos kutatása, szűkös városi lehetőségeink közepette szemet szúró az egykori laktanyai harckocsi tároló kihasználatlansága. Az egyetemmel együttműködve (meggyőződésem, hogy nekik is szükségük lenne rá – lásd mintaként a debreceni egyetem rengeteg előnnyel járó sportbéli aktivitását) remek helyszíne lehetne egy öltöző épülettel, lelátóval megépített atlétikai centrumnak, melynek közepén kialakításra kerülhet egy futball-pálya. Akarja-e a város, együttműködne-e az egyetem, mit szólnak hozzá a szakszövetségek? Két akadályozó tényezőről hallani: Nagyon sokba kerülne a vasbeton harckocsi tároló építmények elbontása. Ez szerintem áthidalható probléma, mert a jó minőségű (vas)beton örlemény ma már nem hulladék, komoly piaci értékkel bíró termék, eladható, bontás fejében felajánlható. A másik a lőszermentesítés drágasága. Ennek valós szükségességéről és bekerüléséről nem tudok nyilatkozni. Minden esetre, ha egy ilyen értékes területen effajta kifogásokat keresünk, soha nem fogunk előre lépni. Az egyetemi komplexum választása további lehetőségekkel is járna: A meglévő Topolya sori pálya – mely jelenleg méreten aluli – a körülötte levő keskeny salakos futópálya terhére (hiszen 150 méterrel odébb megépülne az új) az egyetem és a klubok együttműködésével TAO-s keretből megfelelő méretűre és minőségűre bővíthető (újabb pálya!). A korlátozott lehetőségeket jól példázza, hogy a sportért felelős alpolgármester úr az idézett cikkben az egyetemmel való együttműködés meghiúsulása esetén a Kisstadiont hozza fel atlétikai centrummá történő fejlesztés alternatívájaként, mely jelenleg egy méreten aluli nagy pályával és három műfüves kispályával szintén a labdarúgás helyszíne, fő bérlője a labdarúgó tömegsport mellett a SZEOL SC. A füves pálya a termál hálózat kiépítése és a csatornahálózat fekvése miatt nem bővíthető szabvány méretűre, az egész létesítmény csak a tenisz kiköltöztetésével lehetne átalakítható, melyet személy szerint nem tartok ellenállás-mentes alternatívának. A füves pályát – gondozott formájában – kis korosztályaink részére (hiszen talaja csak ezt teszi lehetővé) továbbra is szeretnénk igénybe venni. A szintén önkormányzati tulajdonban álló dorozsmai sportcentrum füves pályája a terület mély fekvése és feltöltésképpen odahordott szikes talaja miatt alig használható. Vagy áll rajta a víz, vagy kő kemény. A nemrég épült műfüves pálya viszonylag jó, kiegészítő fejlesztésekre szorul (kispad, nézők kulturált elhelyezése stb.). Várostól való viszonylag nagy távolsága miatt hosszú távon elsősorban a dorozsmai focit szolgálhatja. Gyakran vetődik fel bővítési lehetősége a pálya hossztengelyének irányában. Nos, az a terület 1 – 1,5 méterrel alacsonyabb a problémás pálya jelenlegi szintjénél… A móravárosi focipálya jól példázza, hogy egy korábban elhanyagolt területet hogyan lehet közös összefogással és akarattal hasznosítani. A végeredménnyel mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek. Mindenképp szükség lenne a szintén szabvány alatti (vagy a minimál méreteket súroló, de semmiképp sem kielégítő) pályaméretek mind hossz-, mind szélességi irányú korrigálására, melyre meg is van a lehetőség. Ez nagyban növelné a pálya használati értékét (pl. lehetővé tenné országos bajnoki utánpótlás mérkőzések lejátszását). Mindenképp kívánatos lenne egy városi „szűz” terület bevonása a megoldások keresésének sorába. Erre – véleményem szerint – a volt Gyevi temető lenne a legalkalmasabb. Sűrűn lakott, jó megközelíthetőségű, számos iskolával környékezett helyen, olyan edzőcentrumot lehetne kialakítani, ahol egy kijelölt műfüves pálya mellett, a különböző korosztályos képzési igényekhez szabadon változtatható, ideiglenesen kijelölt pályaméretek, magyarul egy egybefüggő füves terület állna rendelkezésre hordozható eszközökkel. Pl. egy utcai kosárpályával, futókörrel kiegészítve az iskolai- és tömegsport igényeit is kielégíthetné. Szemben, a Deák Ferenc Gimnáziumban a meglévő műfüves kispálya szintén a klubunkkal történő együttműködés keretében TAO-támogatással 60x40 m-es méretűvé válhatna, mely a középső korosztályok képzéséhez Szegeden „hiánycikk”.

Ráadásul eddig csupán az edzési – felkészülési helyszínekkel kapcsolatos anomáliákat vetettem fel! De hol lehet mérkőzéseket játszani, rendezni? Egyrészt az SZVSE létesítményében, melynek befogadási (sajnos nem a nézőszámra, hanem a mérkőzések számára gondolok) lehetőségei igen korlátozottak. A Szeged 2011 stadion építése még mindig nem kezdődött el, pedig úgy gondolom, joggal reménykedhetünk abban, hogy

megépülő létesítményben bérleti díj fejében, remélhetőleg egy NB I-es csapattal egyeztetett ellentétes sorsolással helyet kapunk mérkőzések lejátszására. Összefoglalva: A Felső Tisza-part megmentésére kevés esély van. Újabb helyszín kijelölésére, ahova centralizáltan költözhetne a SZEOL SC és az FK Szeged (meg az atlétika) szintén csekély. Az említett klubok és szakosztályok decentralizált elhelyezésére azonnali, a problémát valósan érzékelő és ténylegesen tenni akaró, felelős előre gondolkodásra és cselekvésre lenne szükség. Több alternatíva együttes megvalósítása hozhat megoldást. Köszönöm az olvasók türelmét a hosszúra nyúlt – de reményeim szerint nem hiábavaló – okfejtés megismeréséhez.