Elutasította a bíróság Török Márk keresetét

Jogszerűen semmisítette meg Szabó Gábor rektor a HÖK-elnök megválasztását a 2015-ben törvénybe iktatott négyéves felső korlát jegyében a bíróság szerint.

A Fővárosi Törvényszék döntése értelmében a 2015 szeptemberében hatályba lépett négyéves felső korlát a tizenkét éve HÖK-elnök Török Márkra is vonatkozik - írja a

. A felsőoktatási törvény módosítása szerint a hallgatói önkormányzat tisztségviselőjének megbízatási ideje legfeljebb négy év lehet, vagyis legfeljebb négy évig lehet HÖK-ös tisztséget betölteni. Török Márk ezzel szemben már tizenkét éve tölt be vezető pozíciót a szegedi hallgatói önkormányzatban, 2007 óta egy év kihagyással folyamatosan a HÖK elnöke. A korlát értelmében

Szabó Gábor

rektor megsemmisítette a HÖK-elnök megválasztását. Ezt a döntést támadta meg Török, ebben az ügyben született most ítélet. A bíróság szerint a négyéves korlátot Török 2015 szeptemberi megválasztásakor is figyelembe kellett venni, a bíróság tehát elutasította azt az érvelést, hogy visszaható hatályú jogalkotásról lenne szó. Korábban felmerült, hogy a négyéves maximum számítását csak a törvény 2015-ös hatálybalépésétől kezdve kellene számítani, mert ellenkező esetben a hatálybalépés előtti időben HÖK-özéssel töltött idő is beleszámít a négy évbe, ami esetleg visszaható hatályú jogalkotás lehet. Ezt az érvelést korábban már az Emberi Erőforrások Minisztériuma is elutasította egy jogilag nem kötelező állásfoglalásában. A minisztérium szerint nincs szó visszamenőleges jogalkotásról, mert csak egy új feltételt állapítottak meg és aki a törvénymódosítás hatálybalépésekor HÖK-ös tisztségviselő volt, kitölthette mandátumát, a szabályokat csak az új választásokra kell alkalmazni. A bíróság pontos érvelését nem ismerjük egyelőre. A bíróság közleménye szerint: “a tárgybeli elnökválasztáson

már figyelemmel kellett lennie arra, hogy csak olyan elnököt (tisztségviselőt) választhat meg, akivel szemben az új megbízatási feltétel nem jelent kizáró okot. A választásnál ezért téves jogértelmezést fogadott el.” A bíróság szerint ezért “az egyetem rektora jogszerűen határozott a jogszabálysértő aktus megsemmisítése mellett.” A törvény szerint az ügyben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság volt illetékes. A bíróság döntése nem jogerős.