Közélet

Martin Schulz kiszállt a német szociáldemokrata kancellárjelöltségért folytatott versenyből

Martin Schulz kiszállt a német szociáldemokrata kancellárjelöltségért folytatott versenyből

2016. december 30., péntek
Martin Schulz kiszállt a német szociáldemokrata kancellárjelöltségért folytatott versenyből

Nem küzd tovább Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) távozó elnöke azért, hogy őt indítsa kancellárjelöltként a német szociáldemokrata párt (SPD) a 2017-es németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - írta a Der Spiegel című német hírmagazin a pénteken megjelent számában.

A hetilap szerint az SPD-s politikus karácsony előtt párttársak előtt jelezte, már nem számol azzal, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje lesz a 2017 őszi Bundestag-választáson. Így

Sigmar Gabriel

pártelnök kezébe került a döntés arról, hogy ki legyen Angela Merkel hivatalban lévő kormányfő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltjének SPD-s kihívója. A Der Spiegel szerint a pártban nyílt titok, hogy

Martin Schulz

vállalná a megmérettetést, de nem mer fellépni Sigmar Gabriellel szemben, akiről ugyancsak tudható, hogy foglalkoztatja a kancellárjelöltség. Az utóbbi hetekben többen győzködték Martin Schulzot, hogy jelentse be nyíltan szándékát, és ezzel nyissa meg az utat a párton belüli választás előtt - írta a hírmagazin, hozzátéve: ha többen pályáznak a jelöltségre, akkor Sigmar Gabriel szándékai szerint a párttagok szavazataival döntik el, hogy kit indítsanak. Az SPD-ben az eddigi tervek szerint január végén döntenek a kérdésről. Sigmar Gabriel mögött felsorakozott már több vezető szociáldemokrata politikus, köztük a legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke,

Hannelore Kraft

és

Torsten Albig

schleswig-holsteini kormányfő. Német hírportálok beszámolói szerint Martin Schulz szóvivője útján spekulációnak minősítette a Der Spiegel jelentését, Ralf Stegner, az SPD egyik alelnöke pedig azt mondta, hogy továbbra is érvényes az eredeti terv, januárban döntenek majd a kancellárjelöltségről. A nem hivatalos menetrend szerint a párt vezető testületeinek január 29-én kezdődő kétnapos ülésén döntenek az ügyben. A szokásjog szerint a pártelnöknek jár a kancellárjelöltség, vagyis első körben Sigmar Gabrielnek kell eldöntenie, hogy hajlandó-e

Angela Merkellel

szemben elindulni az őszi választáson. Az SPD-t 2009 óta vezető politikus a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson nem vállalta a feladatot, a párt kancellárjelöltje akkor

Peer Steinbrück

korábbi pénzügyminiszter volt. A legutóbbi mérés szerint Martin Schulz választói támogatottsága jóval nagyobb, mint Sigmar Gabrielé. Az ARD országos köztelevízió december elején készített közvélemény-kutatása kimutatta, hogy ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, és a tisztségért Angela Merkel és Sigmar Gabriel indulna, a németek 57 százaléka a hivatalban lévő kormányfőre szavazna, az SPD-s kihívó pedig csupán 19 százalékot szerezne. Ha viszont Martin Schulz lenne Merkel kihívója, sokkal szorosabb lenne a verseny, a kancellárra 43 százalék, az EP távozó elnökére 36 százalék szavazna. Martin Schulz nemcsak lehetséges kancellárjelöltként szerepel a német sajtóban, hanem lehetséges külügyminiszterként is. Meglehet, hogy ő lesz a német diplomácia vezetője, miután a mostani külügyminisztert,

Frank-Walter Steinmeiert

február 12-én megválasztják államfőnek, a távozó

Joachim Gauck

utódjának. Az SPD országos választói támogatottsága a 20-22 százalékos sávban van, míg a koalíciós társ, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége 35-38 százalékon áll. A szociáldemokraták csak akkor szerezhetik meg a kancellári tisztséget, ha a most ellenzékben lévő Zöldekkel és a Baloldallal alakítanak kormányt a Bundestag-választás után, de a felmérések alapján nem valószínű, hogy a három párt elnyeri a képviselői helyek többségét. A Zöldek és az SPD-től balra álló Baloldal támogatottsága hosszú ideje egyaránt a 9-12 százalék közötti sávban mozog.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.