Írjon nekünk

Közélet

Leszavazta a többség, így nem kap év végi jutalmat Algyő polgármestere

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

algyoi_testuleti06_gs

Parttalan, személyeskedéssel fűszerezett viták jellemezték az algyői képviselő-testület ülését, amelyen ismételten több órát foglalkoztak a betelepülni kívánó görög vegyi üzemmel, részben olyan kérdéseket boncolgatva, amelyeket már hónapok óta ismételgetnek. A Fidesz-frakció és a volt településvezető szavazatával döntöttek arról is, hogy egyedül Molnár Áron polgármester ne kapjon jutalmat év végén, ami jól jelzi, milyen paprikás is a hangulat a nagyközségben.

Érdekesen alakult és a polgármester számára meglepő végkifejlettel fejeződött be a vita az önkormányzat intézményvezetők és ügyvezetők teljesítményértékelése, valamint az önkormányzati dolgozók jutalmazása címet viselő napirendi pontnál. Soronkénti szavazást kért a Fidesz-frakciót vezető Pongrácz Tamás, és minden egyes ponton támogatták a javaslatot a képviselők, egészen addig, amíg el nem érkeztek Molnár Áron településvezetőig, akinek nem szavazták meg az egyhavi bruttó bérének megfelelő összeget, azaz 487.400 forintot. A kilencfős testületből a Fidesz-frakcióban helyet foglaló Pongrácz mellett Gonda János KDNP-s képviselő, a független Kassné Bakó Ildikó és Roczkó András, továbbá a nagyközség előző polgármestere, Herczeg József szavazott nemmel.

„Úgy látjuk, hogy a polgármester nem tekinti partnernek a képviselő-testületet, legalábbis egy részét partnernek, ezt akartuk jelezni azzal, hogy nem szavaztuk meg a jutalmat. Azt gondoljuk, hogy az oldalán is van rengeteg olyan tett és cselekedet, ami átgondolásra kellene, hogy késztesse. Ez a folyamatos szembenállás rányomja a bélyegét a testületi munkára is, neki is partnernek kellene lennie a közös munkába” – magyarázta Pongrácz Tamás. Kérdésünkre, hogy a polgármester részéről pont a Fidesz-frakció tagjaival kapcsolatban hangzik el az rendre a testületi üléseken, hogy nem kompromisszumkészek és folyamatosan ellenállnak, a képviselő elmondta, vannak olyan függő ügyek, amelyekben hosszú ideje nem történt előrelépés, ilyen például a termálkút kérdése. Úgy látják, hogy a vegyi üzemmel kapcsolatos tárgyalásokat is a település első embere vitte el nem megfelelő irányba, így az ötfős képviselői csoport minden egyes ilyen ügyet számba vett, mikor arról döntött, hogy nem szavazzák meg a jutalmat.

Az intézményvezetők és cégvezetők esetében a testület dönt a jutalomról, amit bár teljesítményértékeléshez kötöttek az előző években, mindig mindenki megkapta a 100%-ot. A dolgozók esetében a társaságokat irányítók, a polgármesteri hivatal munkatársainál a jegyző, míg az önkormányzat esetében a polgármester. Az is szokás a nagyközségben, hogy differenciáltan adnak jutalmat, hiszen vannak, akik néhány hónapja dolgoznak egy-egy intézményben, ők nem kapták meg a maximumot. „Most a Fidesz-frakció javaslatára a vezetők a teljesítményértékelés alapján kapnak jutalmat, vagyis senki nem kap 100%-ot, rosszabbul járnak, mint tavaly” – magyarázta a testületi döntést Molnár Áron. Megjegyezte, a személyét érintő döntés, azaz a négyfős Fidesz-frakció és Herczeg úgy értékelte, hogy nem képviseli eléggé az érdekeiket Molnár Áron. „Nekem nem őket kell képviselnem, hanem az algyői lakosokat, hiszen azért választottak meg. Ettől az ötfős többségtől a következő három évben nem fogadok el semmiféle jutalmat, még ha meg is szavaznák, mert ez egy rendkívül méltatlan helyzet, ilyen Algyő elmúlt húszéves történelmében nem volt. Ez az ötfős többség már sok olyan döntésbe belevitte a települést, ami az elmúlt két évtizedben nem volt jellemző. Nem gondoltam, hogy ilyen sarkalatos pont lesz ez a testületi ülésen, hiszen a bizottsági üléseken simán átment. Ha jelezték volna előzetesen, akkor eleve levetetem a rám vonatkozó pontot, mert ez így nem volt korrekt, de már megszoktam a hasonló húzásokat” – fogalmazott portálunknak az ülés után Molnár Áron.

Nem állapított meg hűtlen kezelést a Gyeviturnál a nyomozás

„A cselekmény nem bűncselekmény” – ezzel az indokkal szüntette meg a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a nyomozást az algyői önkormányzat tulajdonában lévő Gyevitur Nkft.-vel szemben. Az erről szóló tájékoztatást a képviselő-testület egy kisebb adok-kapokot követően egyhangúan fogadta el novemberi ülésén. „Vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt elrendelte a nyomozást a Szegedi Járási Nyomozó Ügyészség az algyői Gyevitur Algyői Vendégház és Turisztikai Kft. ügyében” – írta szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében még június közepén a KDNP Algyő Nagyközségi Szervezetének elnöke, Szűcs Szilveszter, aki a társaság felügyelőbizottságának a tagja, indult a cégvezetői posztért is, és ő maga állt a feljelentés mögött is. Szűcs azt írta, hogy az önkormányzati választás utáni vizsgálat meglátása szerint hiányosságokat tárt fel, ezért fordult a nyomozó ügyészséghez, és tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. Arra is kitért, hogy az évek óta veszteségesen működő társaságba az algyői önkormányzat utóbbi években mintegy 2 milliárd forintot fektetett be.

algyoi_testuleti02_gs

A testületin a KDNP-s Gonda János idézett a rendőrség határozatából, melyben az igazságügyi könyvszakértő megállapította, hogy két esetben egymillió forint alatti szerződéseknél a dokumentumok csak részben feleltek meg a belső szabályokban rögzítetteknek. Azt is megjegyezte, hogy a vizsgált időszakban Molnár Áron a cég felügyelőbizottságának tagja volt, s Gonda szerint észre kellett volna vennie a hibát. Erre reagálva a település első embere megjegyezte, a kereszténydemokrata politikus kezdi a mismásolást, de arról nem beszél, hogy akkoriban Gonda alpolgármester volt, Herczeg József pedig polgármester. Szerinte a rendőrség által most megszüntetett büntetőfeljelentésnek az volt az egyetlen célja, hogy a helyi KDNP valamit rákenhessen a mostani településvezetőre.

Vegyi üzem vita újratöltve

A leghosszabb vita ezúttal is a betelepülni kívánó görög vegyi üzemmel kapcsolatban bontakozott ki az ülésen, amelyre Molnár Áron készített egy határozati javaslatot, melyben a kormányhoz fordult volt kéréssel a nagyközség. Ezt a Gonda János által elnökölt jogi bizottság nem támogatta, a Pénzügyi pongyolának tartotta a megfogalmazást, míg a településfejlesztési bizottság egy kerekasztal megbeszélést szeretett volna a témáról.

A fideszes Pongrácz szerint az a legfontosabb kérdés, hogy kit kell megkeresni ahhoz, hogy a beruházó személyesen tárgyaljon a testülettel és ne megbízottakat küldjön maga helyett. Nehezményezte, hogy nem tudták eddig senkinek feltenni a kérdéseiket, nem értik például, hogy az állam által felajánlott telek miért nem felel meg a befektetőnek. A polgármester jó kérdésnek tartotta az elhangzottakat, s azt javasolta, az estére a görögök által összehívott fórumon érdemes rákérdezni, majd elmagyarázta, hogy az önkormányzat harmadik félként szerepel ebben az ügyben, nem mehet szembe a kormányhatározattal sem, mely kiemelt projektként kezeli a beruházót. Pongrácz megjegyezte, ha tényleg napokon belül meglesz a jogerős építési engedélye a beruházónak, akkor semmi értelme nincs a november 20-ára meghirdetett közmeghallgatásnak, amire a polgármester megjegyezte, az esetben a népszavazásnak sem.

algyoi_testuleti07_gs

Molnár Áron úgy értékelte, hogy az önkormányzat egyedüli lehetősége az, hogy kéréssel forduljon a kormány felé, hogy módosítsák a helyrajzi számot, amelyre a kiemelt státusz vonatkozik, ezzel tudnák például azt megelőzni, hogy megkezdődhessen az építkezés, amennyiben a cég valóban napokon belül megkapná az építési engedélyt. Herczeg József arra emlékeztetett, hogy nem a kormány erőltette a településre a 4 milliárdos beruházást, egy szerve, a HIPA hívta fel a figyelmet az adott területre, s a kormány csak segíteni akart a kiemelt státusszal, amit az ügymenet gyorsítását jelenti, azt, hogy rövidebb határidők vannak az egyes kérelmek elbírálására, az engedélyek kiadására.

Gubacsi Enikő alpolgármester próbálta feloldani a helyzetet, javaslatot tett a képviselők előtt fekvő határozati javaslat módosítására, amit Pongrácz jó iránynak nevezett, de továbbra is úgy értékelte, hogy a testület nem adhat javaslatot a kormánynak, hanem inkább azt írják, hogy az érintett felek folytassanak le újfent tárgyalásokat. Roczkó András értetlenül állt az egész előtt, szerinte alapvető értelmezési problémák vannak. Mint mondta, nem ért egyet a határozati javaslattal, szerinte a polgármester nem fogadja el azt, hogy népszavazás zajlik a településen. Úgy értékelt, hogy a testületnek arra kell hivatkozni az országgyűlési képviselőnél, cégnél, hogy a lakosok fognak erről véleményt formálni. Molnár annyiban helyesbített, hogy az ajánlások gyűjtése zajlik, jelenleg nem tudható, hogy kellő számú támogató aláírás összegyűlik-e, illetve, hogy amennyiben igen és népszavazás lesz, akkor az eredményesen fog-e zárulni, ezért szerinte olyan dologra sem helyes hivatkozni, ami még meg sem történt.

Kassné Bakó Ildikó mindig nemmel szavazott az ügy kapcsán felmerült kérdésekre, most arra kérte a testület tagjait, hogy aki támogatta azt, most valljon színt, hogy jelen helyzetben egyetért-e azzal, hogy Algyőre települjön az üzem. Válaszában Molnár Áron kifejtette, egy központi kérdés van, hogy az üzem veszélyes-e a lakosságra. Hangsúlyozta, ő laikus, nem dönthet érzelmi alapon a kérdésben, ráadásul egyetlen olyan szakértői véleményt sem láttak, ami alapján azt lehetne mondani, hogy ha az eredetileg tervezett helyen megépül az üzem, az veszélyes lenne a lakosságra. Szerinte nem helyes, ha abba az irányba megy a világ, hogy a szakembereknek laikusok mondják meg, hogy mit csináljanak, például egy orvosnak, hogy milyen receptet írjon fel. Gubacsi Enikő azt mondta, amilyen határozatokat eddig hoztak, azok megalapozott hatósági eljárásokon mentek keresztül. Senki nem mondta eddig, hogy veszélyes az üzem, és bízik a mai magyar hatósági eljárási rendszerben. Balázs Zsolt érdekesnek titulálta a doktornő számonkérését, szerinte az ügy választási kampányba csapott át, míg Torma Tiborné R. Nagy Mária arról beszélt, hogy az üzem nem veszélyesebb, mint azok, amelyek mellett élnek évtizedek óta. Nem értett egyet azzal, hogy csak az iskola közelségével takaróznak az ellenzők, hiszen lakóházak is vannak a környéken, ráadásul nem hiszi, hogy egy szakértő a valósággal ellentétes dolgot állítana. Roczkó megjegyezte, maga a beruházó fogadott szakértőt, míg Gonda szerint a lakosság szubjektív biztonságérzetét rontaná a beruházás. Molnár Áron azt mondta, légszennyezettségre hivatkozni nem releváns, mert már korábban elhangzott, hogy nem szennyezné a levegőt az üzem, az ott felhasznált, nem gyúlékony, nem robbanásveszélyes anyagok miatt számít veszélyesnek az üzem, ugyanis az etoxi-alkohol káros a környezetre. Herczeg úgy értékelte, senkinek sincs joga megkérdőjelezni azt, hogy a folyamat során ki hogyan is szavazott. Elmondta, ő maga támogatta a beruházást, de a lakosok megkeresték, és amikor sok ellenzővel találkozott, elgondolkodott, hogy vajon nem ő ítélte meg rosszul a kérdést. Végül szünetet rendeltek el, a Gubacsi Enikő által megfogalmazott határozati javaslatról szavazta, illetve a kettes pontba a Gonda János által írtakat támogatta a testület.

Annak a határozatnak, amit elfogadtunk gyakorlatilag semmi értelme – így összegezte a polgármester a görög vegyi üzemmel kapcsolatos döntést portálunknak. Szerinte abban mindenki egyetért, hogy ennek az ügynek a mielőbbi lezárása mindenkinek az érdeke, ezért is született meg az előterjesztés. Kiemelte, hogy ebben a kérdésben az önkormányzatnak nincsenek olyan lehetőségei, hogy egy meglévő kormányrendelettel szembemenjen. „A mostani kérés, amit megfogalmaztam arról szólt, hogy az adott helyrajzi számra kiadott határozatát esetlegesen fontolja meg a kormány, netán változtassa meg, és felsoroltuk azokat a helyrajzi számokat, amelyek már eddig is szóba kerültek, mint alternatív helyszínek. Nem értem a helyi Fideszt, hiszen korábban azt hangsúlyozták, hogy akár a kormánnyal is szembe mennek az algyőiek érdekében, bár erre senki nem kérte őket, most pedig egy kérést nem hajlandóak megfogalmazni a kormány felé” – közölte Molnár Áron. Szerinte végül egy olyan határozatot fogadtak el, ami nem hoz előrelépést, ugyanis csak azt tartalmazza, hogy kérik az ügyben illetékes szervezetek és céget, hogy üljenek le tárgyalni. Hozzátette, már a vita elején tudta, hogy nem fogják elfogadni az általa készített határozati javaslatot, de azt szerette volna, hogy valljanak színt a frakció tagjai a kérdésben, hogy kiderüljön, mit is szeretnének. „Hangsúlyozom, nem vagyok népszavazás-ellenes, de amire vége lesz, addigra már megkezdődhet az üzem építése. Most közösen tehettünk volna valamit azért, hogy nyugvópontra kerüljön ez az ügy, de az látszik, hogy ez nem érdekük” – fűzte hozzá.

Algyőn egyébként 4423 választópolgár van, 10%-uknak kell november 25-éig csatlakozniuk a népszavazási kezdeményezéshez, utána lesz jogosult a képviselő-testület annak a döntésnek a meghozatalára, hogy kiírja-e a népszavazást a kérdésben vagy sem.

Hirdetés

Kommentek

Közélet

Van, akinek a túlélést jelenti egy kinőtt kabát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

És van, akinek egy tányér paprikás krumpli fejedelmi lakomát. Ma sok hajléktalannak volt szerencséje Szegeden.

Tovább olvasom

Közélet

A legkisebbek a legnagyobb hősök: lilába borult a Dóm

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Minden 10. gyerek koraszülöttként érkezik a világra Magyarországon.

Tovább olvasom

Közélet

Becsöngetés és eladás a Déli Szóban – lapozza online!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Déli Szó huszonegyedik számát november 17-től vehetik kezükbe a Szegeden és a környező településeken élők.

Tovább olvasom

Aktuál