Közélet

„Azért, hogy soha ne történhessen meg újra” – kétnapos konferencia a Gulágról + FOTÓK (FRISSÍTVE)

„Azért, hogy soha ne történhessen meg újra” – kétnapos konferencia a Gulágról + FOTÓK (FRISSÍTVE)

2016. november 24., csütörtök
„Azért, hogy soha ne történhessen meg újra” – kétnapos konferencia a Gulágról + FOTÓK (FRISSÍTVE)
papi_sorsok_a_gulagon30_gs

A Gulág egyházi és világi áldozatairól tartanak konferenciát november 24-én és 25-én a dóm altemplomában. A rendezvényen a magyar mellett olasz és szlovák előadók is beszélnek a hetven évvel ezelőtti eseményekről.

A málenkij robotról, a kényszermunkatáborokról, az elhurcolt civilekről és egyházi személyekről hallgathatnak meg érdekes előadásokat azok, akik a november 24-én megkezdődött konferencia közönségéhez csatlakoznak. Különlegessége a Lénárd Ödön Alapítvány és a Szeged-Csanádi Egyházmegye által szervezett „Papi sorsok a Gulágon” című nemzetközi konferenciának, hogy az ismert hazai kutatók – mint az Emlékpont vezetője,

Miklós Péter

, vagy az EMMI parlamenti államtitkára,

Rétvári Bence

– mellett több fiatal történésznek, illetve külföldi szakembernek is lehetőséget biztosítottak a bemutatkozásra.

Zakar Péter

történész, a rendezvény házigazdája emlékeztetett rá, hogy

Lénárd Ödönre

is lecsapott a kommunista diktatúra. A piarista szerzetes hosszú börtönéveit követően – a mostani konferenciához hasonlóan – arra kereste a választ, hogy mi történt az egyházzal, az egyháziakkal ezekben az évtizedekben. Az egyháztörténész kiemelte, hogy nemcsak katolikus, hanem evangélikus, református előadókat is meghívtak, hiszen a Gulag-rendszer táboraiba felekezettől függetlenül hurcoltak el embereket. Sajnálatos aktualitást adott a konferenciának, hogy

Vlagyimir Putyin

rendeletének megfelelően kezdik átértelmezni a sztálini terror időszakát a Szovjetunióban. A BBC beszámolt arról, hogy ennek megfelelően átalakították az egyik Gulag-múzeumot, a valóság helyett már dicsérik azt, hangsúlyozzák a szocializmus építésében a szerepét. „A történeti Magyarország egészéről szól a konferencia. A Trianon után elcsatolt területek 1938 és 1941 között részben visszakerültek, a szovjetek kétszeres bűnnek tudták azt be, hogy ezekben a városokban és falvakban is aktívan működtek a reformátusok, az evangélikusok, a római katolikusok. Talán legsúlyosabb megtorlás a görög katolikusokat érte a szovjetek részéről, mert az úgynevezett Kárpátalját, ahol a legtöbben éltek a ruszinok, a Szovjetunióhoz csatolták, pedig korábban az Csehszlovákiához, majd Magyarországhoz tartozott” – nyilatkozta lapunknak

Zombori István

volt múzeumigazgató, aki pénteken Szerzetesek a Gulágon címmel tart előadást. Rámutatott, tízezreket deportáltak Szibériába, köztük rengeteg papot, szerzetest, akik a lelki segítséget adtak a munkatáborokban dolgozóknak. Egyikük, az idén Magyar Becsület Renddel kitüntetett

Olofsson Placid

atya 10 évet töltött a Gulágon, miután 1946 nyarán koholt vádak alapján elfogták és elítélték. A hamarosan századik életévét betöltő bencés szerzetes hazatérése után sem térhetett vissza pályájára, mosodai munkásként volt kénytelen dolgozni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.