Stumpf András Szegeden: A magyar politika 21. százada 2006 őszén kezdődött

A kvótanépszavazás azt bizonyította, hogy Simicska rendszere nélkül is tud mozgósítani a Fidesz, még ha nem is oly gördülékenyen, mint azelőtt, a baloldal pedig képtelen kitörni saját csapdájából - mondta a Mandiner főmunkatársa, aki a Tisza Lajos Közéleti Egyesület Közéleti Klubjának vendége volt csütörtökön.

A kvótareferendumról és egyéb aktuális belpolitikai, közéleti kérdésekről beszélt Szegeden

Stumpf András

újságíró. A Mandiner internetes portál főmunkatársa az érvénytelenséghez vezető alacsony részvételt a rossz, eltúlzott, félelmet keltő kampánnyal indokolja. Október 2-a Stumpf értelmezésében ismét bebizonyította, hogy bármennyi pénzt el lehet költeni egy kampányra, de igazából csak akkor mozdul meg a magyar társadalom, ha a zsebére megy a játék. Egyébiránt még az sem elegendő a választók 50 százalékának urnákhoz szólításához, hogy idegenek, terroristák, robbantók lephetik el az országot. Más a helyzet, ha - mint például 2008-ban - 300 forint (vizitdíj) kifizetése vagy ki nem fizetése a tét. Ez a tanulság - állítja az újságíró - a Fideszben is lecsapódott a népszavazás után, nem véletlenül kaptak szárnyra a hírek, hogy felül kell vizsgálni a rezsicsökkentés eredményeit, és újfajta rezsicsökkentést kell előkészíteni. A kormány szerinte levonta a következtetést, hogy a migrációs tematika nem tart ki 2018-ig. Úgy érzi, a következő másfél évben a migrációs válság és az összeurópai kérdések helyét lassan átveszi a politikai tematikában a rezsicsökkentésre hajazó szociális irány. Azt is fel kell ismerni - fogalmazott -, hogy október 2-a egyfajta cezúrát jelent abban a tekintetben, hogy 2006 ősze óta első alkalommal nem érte el a Fidesz valamely országos célját (azzal együtt, hogy megáll az érvelés, soha ennyien nem vettek részt népszavazáson). A kormánypártok látják, érzik ezt a Mandiner főmunkatársa szerint, tisztában vannak vele, hogy a helyzet egyáltalán nem kezelhetetlen, de oda kell figyelni a fejleményekre. Stumpf András arról is szólt, hogy maga a kvótanépszavazás szorosabb összefüggésben állt az úgynevezett G-nappal, az

Orbán Viktor

és korábbi szövetsége, bizalmasa,

Simicska Lajos

között kitört kvázi háborúskodással, mint a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezések körüli hercehurcával. "Állítom, hogy ha nincs a G-nap és nincs a szakítás, akkor a kvótanépszavazásra sem került volna sor. A Fidesz azzal, hogy Orbán Viktor kiválóan megértette és megérezte a migrációs válság súlyát és jelentőségét, elmozdult a 2014 végi, 2015 eleji belpolitikai holtpontról, ám nem láthatta tisztán, hogyan tudja kezelni a jól bejáratott média- és köztériplakát-birodalmának elveszítését. Szükség volt egyfajta főpróbára 2018 előtt, hogy tesztelni lehessen a mozgósítást, az újonnan felállított kormányzati médiahátteret és plakátrendszert. Ebből a szempontból sikeres volt a Fidesz számára a népszavazás, hiszen a 3,3-3,4 millió nem szavazat azt mutatja, a mozgósítás működött Simicska rendszere nélkül is, még ha nem is gördülékenyen, ám egyértelművé téve, hol kell erősíteni az országgyűlési választásokra" - fejtette ki. A népszavazás nagy meglepetésének amúgy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt sikerességét tartja ott, ahol a baloldal hagyományosan erősnek számít, így Budapesten: Újlipótváros és Angyalföld bizonyos szavazóköreiben a 40 százalékot is elérte az érvénytelen szavazatok aránya. Ugyanakkor - szögezte le - ha a kétfarkúak vezére,

Kovács Gergely

tényleg elindul a 2018-as választásokon, azzal csak azt érheti el, hogy megosztja a baloldalt, és jó esélyt teremt arra, hogy a Fidesz ezeket a baloldali fellegvárakat is bevegye. Stumpf András azt is elárulta: álláspontja szerint a 21. századi magyar politika 2006 őszén kezdődött, minden, amit azóta látunk, annak a következménye és akkor fogant meg. Azzal, hogy

Gyurcsány Ferenc

miniszterelnök előbb a kampányígéreteivel szemben tavasszal és nyáron megszorító intézkedéseket jelentett be, majd nyilvánosságra került az őszödi beszéde, végezetül október 23-án kardlapoztatott és szemeket lövetett ki, átírta a rendszerváltással létrejött politikai rendszert és politikai frázisokat. 2006 vállalhatatlanná tette a magyar politikában Gyurcsány Ferencet, ez vezetett a 2008-as szociális népszavazáshoz, mely végleg aláásta hatalmát (ahogy államtitkára, az SZDSZ-es H

orn Gábor

fogalmazott: "Feri, azt mondták, hogy menj a picsába!"), ez teremtette meg a lehetőséget, hogy a válságot parlamentáris, higgadt eszközökkel kezelő Fidesz kétharmadot szerezzen, és ez alakította ki a radikális válaszokat adó, jelenleg is második erő Jobbik törzstáborát. A baloldal - így Stumpf - önmaga csapdájában vergődik azóta is, azzal pedig, hogy a migrációt 2015-ben álproblémának minősítette, miközben nem sokkal később napi szinten tízezrek özönlöttek hazánkba, politikai öngyilkosságot követett el. Országosan nem is tud megújulni a baloldal, amíg Gyurcsány Ferenc tényezőnek számít. Az esten esett arról is, hogy Magyarországon a hazai és a nemzetközi riogatásokkal szemben igenis létezik és működik a sajtószabadság, a magyar média be tudja tölteni a szerepét a tekintetben, hogy be tudja mutatni, ha valaki hazudik. Az előadó ugyanakkor elismerte, érezhető a kormányzati törekvés, hogy a központi anyagi lehetőségeket kihasználva, a jogszerű keretek között mozogva a lehető legszélesebbre bővítsék a lojális médiaportfóliót.