Kultúra

Salamon Konrád: 1956 az első győztes antikommunista forradalom

Salamon Konrád: 1956 az első győztes antikommunista forradalom

2016. október 29., szombat
Salamon Konrád: 1956 az első győztes antikommunista forradalom

1956 az első győztes antikommunista forradalom a világon; ezt nem csak a tények tisztelete, de a magyarság önbecsülése miatt is fontos kimondani - jelentette ki Salamon Konrád történész a Közép-Európa és 1956 - Írók a forradalomban című emlékülésen a Parlamentben szombaton.

A szakember előadásában az 1956 forradalomról szóló, két korábban elterjedt magyar tankönyvben található leírását elemezve arról beszélt: az 1994-es középiskolai tankönyv részletesen tárgyalta az eseményeket. Ám, az ott használt fogalmak vitathatóak.

Salamon Konrád

szerint ha az 1917-es bolsevik hatalomátvételt és az 1919-es magyar tanácsköztársaságot forradalomnak tekintjük, akkor azok, akik az ilyen rendszereket meg akarják dönteni - például 1956 hősei - csak ellenforradalmárok lehetnek. Holott a tények egyértelműen azt mutatják, hogy 1917 őszén Oroszországban és 1919 tavaszán Magyarországon államcsíny zajlott, a bolsevikok eltiporták a kibontakozó polgári demokratikus köztársaságokat. Ebben az értelmezési keretben lehet 1956 forradalom, és Kádár 1956. november 4-e utáni országlása pedig "vörös ellenforradalom" - mutatott rá a történész. A korábban legszélesebb körben használt másik, 2005-ös középiskolai tankönyv kapcsán a szakember arra hívta fel a figyelmet: a forrásközpontú kiadványban az egy évtizeddel korábbihoz képest harmadára csökkent az 1956-ról szóló "lecke", ugyanakkor a szemlélet megengedővé, a fogalomhasználat pedig semlegessé vált. A tankönyv nézőpontjára jellemző, hogy a forradalom felívelő szakasza kapcsán nem annak győzelméről, hanem a hatalom időleges meghátrálásáról beszél.

M. Kiss Sándor

, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) főigazgató-helyettese a Kádár-rendszer évtizedeiről szólva úgy fogalmazott: akkor is 1956-ról beszéltek, amikor nem az volt a téma, mert minden a forradalom következménye volt. Mindenkinek megvolt a maga '56-os élménye, de arról csak családi, szűk baráti körben lehetett beszélni. Sokan feledésről beszélnek, de inkább arról van szó, hogy Kádárék megteremtették a csend Magyarországát. A másik nyilvánosságban pedig nem azt keresték az emberek, ami elválaszt. Ez a megközelítés inkább csak a '80-as évek vége felé került előtérbe - mondta a történész. A hatalommal ütköző Mozgó Világ és Tiszatáj című folyóiratok kapcsán M. Kiss Sándor megjegyezte: a '80-as évek elején egy nemzedék már készen állt a rendszerváltásra. Az 1990-es, első szabadon választott parlamentben pedig több mint ötven '56-os ült, MDF-esek, SZDSZ-esek, de még szocialisták is. Az emlékülésen az érdeklődők megismerkedhettek a Retörki Írók az írószövetség történetéről (1982-83) című kiadványával, mely tartalmazza

Lezsák Sándor

kezdeményezésére létrejött három nyilvános kerekasztal beszélgetés jegyzőkönyvét az írószövetség 1945 áprilisi megalakulásától 1957 áprilisi feloszlatásáig tartó történetéről a szövetség egykori vezetőivel, ismert írókkal és állampárti vezetőkkel.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.