Az önkormányzaton múlik a szegedi kiskertesek tíz százaléka

Országosan 10%-ra nőtt a beépíthetőség a kiskertes övezetekben, sok szegedi is azt hitte, hogy immár nagyobb házat építhet, ám kiderült, hat érintett övezetben maradt 5%. Vagyis jelenleg a szántóföldön az országos szabály érvényes, ám ott, ahol valóban laknak, nem. A kormányhivatal arról tájékoztatott, hogy az önkormányzatnál van a döntési jogkör, rajtuk múlik, hogy megkapják-e a kiskertesek a lehetőséget.

A szegedi közgyűlés júniusban tárgyalta a kiskertes övezetek beépíthetőségét, és ebben az szerepelt, hogy Szeged közigazgatási területén minden mezőgazdasági terület beépíthetősége 10%-ra emelkedik. Ez alapján

Sándor János

, a Családok a Kiskertekért Egyesületének elnöke, hogy a telkekre ezentúl a korábbi szabályozáshoz képest kétszer akkora épületet lehet felhúzni, ami egy nagyobb telek esetében, akár a CSOK-ot igénybe venni kívánó családok számára is jó lehetőség. Amikor azonban több építési engedélyt is visszautasítottak, kiderült, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló szabályozás, vagyis az OTÉK júniusi pozitív változása ugyanis nem vonja maga után azt, hogy automatikusan érvénybe lépne a 10%-os beépíthetőség a szegedi kiskertes övezetekben, hiszen a helyi rendelet mást mond ki. Érdemes tudni, hogy a helyi építési szabályzat az országos előírásoktól szigorúbbat és megengedőbb követelményt is megállapíthat. A szegedi kiskertes övezetek esetében konkrétan a nyári OKÉK-módosítás előtt kedvezőbb, most viszont szigorúbb a szabályozás.

Ennek oka, hogy a helyi építési szabályzat módosítását kezdeményezték korábban, amely során az ingatlanok beépíthetőségének mértékét kérték 3%-ról 5-re módosítani. Ehhez az állami főépítész a kormányhivatal részéről hozzájárult, Szeged módosította is helyi építési szabályzatát, méghozzá oly módon, hogy a baktói, a subasai, a gyálaréti, az észak-baktói, tápéi és tompaszigeti kiskertek esetén a megengedhető beépítettségé mértékét 5%-ban állapította meg. „Az 5%-os korlátozás megszüntetéséhez a helyi építési szabályzat (SZÉSZ) módosítása szükséges, azaz Szeged önkormányzatának helyi rendelet keretében a SZÉSZ módosításáról kell döntenie. Ez folyamatban van, az állami főépítész hozzájárult a módosításhoz, a tárgyalásos eljárást lezajlott, az önkormányzatnak kell a rendeletét elfogadnia és kihirdetnie. A kihirdetést követő napon a módosítás hatályba is léphet” – tájékoztatta portálunkat a Csongrád Megyei Kormányhivatal. „Jelenleg az a furcsa helyzet áll fenn, hogy a leginkább keresett, közvilágítással és úthálózattal ellátott, jelenleg is lakott hat kiépített kiskertes övezetben nem, ám a szemközti szántóföldön nyugodtan beépíthető a terület 10%-a is. Ez nemcsak azoknak okoz bosszúságot, aki házat épített volna, hanem azoknak a családoknak is, akiket az fenyeget, hogy visszabontják lakóépületüket, mert a telek több mint 5%-a lett egykor beépítve” – magyarázta Sándor János egyesületi elnök. Hangsúlyozta, nem akart senkit sem félrevezetni, a művelés alól kivont telkek esetében meglátása szerint a 10%-nak életbe kellett volna lépnie júniusban.

Az egyesületi elnök azt reméli, hogy a szeptemberi közgyűlésen részben megoldódik a helyzet, ugyanis ha Gyálarét, Észak-Baktó, Tápé és Tompasziget esetében kivesznek két bekezdést a SZÉSZ-ből, megoldódik a probléma, vagyis ott is 10%-ra fog növekedni a beépíthetőség. Amennyiben a tulajdonos kivette a zártkerti művelésből az adott telket, lakóépületet is építhet, és a darabszám sem lesz korlátozva. Ez utóbbi

Gál Rozáliának

okoz fejtörést, esetében az a probléma, hogy telkén két felépítmény van, hiába 5% alatti a beépítettség,

. Sándor János szerint nagy kérdés továbbá, hogy mi lesz a baktói kiskertekkel és Subasával, előbbi besorolása fejlesztési kertvárosias lakóterület, ennek azonban feltétele a részleges közművesítettség, amibe beletartozik a csapadékvíz-elvezető csatorna is, ám a telkek 99%-ánál ez hiányzik. A fejlesztési hétvégiházas üdülőterületként besorolt Subasán pedig egyedül a domaszéki úton van kiépített csatorna. A Csongrád Megyei Kormányhivatal ezzel kapcsolatos tájékoztatása szerint az augusztus 9-i egyeztetésen külön foglalkoztak ezzel a két kiskertes résszel a sajátos beépítési előírások miatt. A jegyzőkönyv tanulsága szerint a beépíthetőségi feltételként előírt részleges közművesítettség teljesüléséig a mezőgazdasági területekre vonatkozó általános, valamint a SZÉSZ szerinti előírásokat kell alkalmazni mindkét területen.

Sándor János kitért arra is, hogy a kormány részéről mindig segítőkészséget tapasztalt, ezt bizonyítja szerinte, hogy a júniusi OKÉK-módosítás egy előrehozott kormányhatározat volt a probléma súlyossága miatt. Mint elmondta, látják, hogy sokan azért költöznek ki külterületekre, kiskertes övezetekbe, mert nem tudják megengedni, hogy egy frekventált környezetben építkezzenek, éljenek. Előkészítés alatt áll egyébként az Országos Külterületi Beépítési Kataszter, a hátrányos helyzetű családok problémáit kezelendő pedig – a településrendezés lehetőségein túlmutató – kidolgozzák a Magyarországi Tanyák és Zártkertek Programot.