KSH: mintegy 50 ezer betöltésre váró álláshely volt az első negyedévben

Magyarországon mintegy 50 ezer betöltésre váró álláshely volt az idei első negyedévben, egyes ágazatokban, illetve régiókban már komoly munkaerőhiány alakult ki. A betöltetlen állások aránya az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ág vállalkozásainál, száma pedig a feldolgozóiparban volt a legmagasabb a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett statisztikai tükör elemzése szerint.

Az első negyedévében a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 36 ezer, a költségvetési intézményeknél 14 500 állás várt betöltésre. Előbbi közel 9 ezres, mintegy 33 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - áll az elemzésben. A versenyszférában ez év első negyedévében száz álláshelyre 1,7 olyan álláshely jutott, amelynek betöltése érdekében a cégek lépéseket tettek, vagy terveztek tenni a közeli jövőben - közli az összegzés. A betöltetlen állások aránya az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ág vállalkozásainál volt a legmagasabb, 3,5 százalék, (2 900 álláshely), míg a második helyre az üres álláshelyek 2,4 százalékos arányával az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység került. Az elemzés kitér arra is: a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban 2,2 százalék, a legnagyobb foglalkoztató feldolgozóiparban 2,1 százalék volt a betöltésre váró munkahelyek aránya, az utóbbi több mint 14 000 állást jelentett. A feldolgozóiparban az üres álláshelyek megfigyelésének kezdete óta eltelt közel egy évtizedben még soha nem volt ilyen magas az üres álláshelyek száma. Ezen belül a legtöbb álláshely - közel 2600 - a járműgyártásban állt üresen. Az üres álláshelyek aránya a számítógép, elektronikai berendezések gyártása területén elérte a 4 százalékot, és ugyanennyi volt a textil, ruházat alágazatban is. Az alkalmazotti létszámot tekintve második legnagyobb nemzetgazdasági ág, a kereskedelem és gépjárműjavítás 3800 embert tudott volna azonnal felvenni, itt egy százalék volt a betöltetlen álláshelyek aránya. A versenyszférával ellentétben a költségvetési intézményeknél az utóbbi években nem nőtt a betöltésre váró álláshelyek száma, viszont jelentősen átrendeződtek az arányok. A költségvetési intézmények üres álláshelyeinek száma a közigazgatás, védelem területén stagnált, az oktatásban egy év alatt 1400-zal csökkent, a humán egészségügy és szociális ellátásban viszont nagyjából ugyanennyivel nőtt, így itt az üres álláshelyek aránya az idei első negyedévében már 3,2 százalék volt. A versenyszférában a legnagyobb hiány a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban mutatkozott, ezt a gépkezelői, járművezetői foglalkozási főcsoport, illetve az egyszerű, képzettséget nem igénylő foglalkozások követték. A munkaerő iránti kereslet területileg differenciált, bár a különbség - részben a munkahelyteremtő beruházásoknak köszönhetően - az utóbbi két évben némileg változott. A munkaerőhiány azokban a régiókban is jelen van, ahol viszonylag sok a munkanélküli, és magas a szintén potenciális kínálatnak tekinthető közfoglalkoztatotti létszám is. A versenyszféra üres álláshelyeinek mintegy fele Közép-Magyarországra koncentrálódott. Ezt az I. negyedévben 4500 üres álláshelyével Közép-Dunántúl követte, ahol az üres álláshelyek aránya a régiók közül a legmagasabb (2,0 százalék) volt. Az összes álláshelyhez képest a legkevesebb betöltésre váró álláshely Dél-Alföldön volt, itt száz álláshelyre 1,2 üres álláshely jutott. Az összes üres álláshely több mint egyharmada a legalább 1000 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál várt betöltésre, és ebben a körben volt az üres álláshelyek aránya a legmagasabb (2,6 százalék). A kis- és közepes (5-249 fős) vállalkozásoknál az üres álláshelyek aránya az idei első negyedévében csak 1,3 százalék volt. Viszont a 250-999 fő közötti létszám-kategóriába tartozó vállalkozásoknál meghaladta a 2,0 százalékot - tartalmazza az összegzés.