Megnyílt a Belvárosi Rajzkör évzáró tárlata a Polgári Szalonban + FOTÓK

Attól válnak élővé a Belvárosi Rajzkör alkotóinak munkái, hogy az alkotók reflektálnak más művészeti hagyományokra és más alkotásokra, és ebben nagyon jó vezetőjük és sorvezetőjük van Pataki Ferenc személyében – hangzott el a Polgári Szalonban a tizennyolc alkotó évzáró tárlatának megnyitóján.

„A művészet nem más, mint szépséggé rögzített emberi megnyilvánulás” – idézte

Weöres Sándor

A vers születése című esszéjét

Miklós Péter

történész, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője a Belvárosi Rajzkör évzáró tárlatának megnyitóján. Úgy fogalmazott, hogy a Polgári Szalon falain lévő, különböző technikákkal, különböző élményanyagból született alkotásokat végignézve jól láthatjuk, hogy az alkotók a szépséget szeretnék rögzíteni. „Weöres azt is mondja a művészetről, hogy az én és a más, az enyém és a tőlem távoli sajátos módon elegyül a művészeti alkotásban, legyen az képzőművészeti alkotás vagy éppen szöveg, netán zene. Hiszem, hogy a művészet különböző ágai egymás nélkül nem érvényesülhetnek és nem létezhetnek, így valamennyi ága és művésze, legyen profi vagy gyakorló alkotó, érvényes, hogy értéket teremt” – fogalmazott. Weöres Sándornál maradva Miklós Péter kitért arra, hogy a művészet korlátlan is, és korlátlanságában szabad: múltat, jelent és jövőt, teret és időt tud a zene, az anyag és a szónak az erejével eggyé és jelenvalóvá tenni. „A hagyomány, ami Weöres mellett

Hamvas Bélának

is fontos fogalma, újra és újra konstruálódik. Attól válik élővé, hogy azok, akik ezeket a képeket megalkotják, reflektálnak más művészeti hagyományokra és más alkotásokra, és ebben nagyon jó vezetőjük és sorvezetőjük van

Pataki Ferenc

személyében” – méltatta a Belvárosi Rajzkör munkásságát. „Mint egy kertésznek, nagyon jó érzés látnom a szárba szökkenést és azt, hogy a Belvárosi Rajzkör törekvése más, mint amit egyéb iskolákban vagy szakkörökben lehet látni. Itt valódi szellemi és testvéri közösség működik együtt” – így köszönte meg Pataki Ferenc a rajzkör tagjainak ebben az évadban végzett munkáját. A tagok közül kiemelte

Molnár Géza

alkotásait, és díjként egy

Hieronymus Bosch

albummal ajándékozta meg.

Pataki Ferenctől megtudtuk, tizenhárom évvel ezelőtt egyfajta szabad iskolaként alakult meg a Belvárosi Rajzkör. Olyan felnőtteket válogatott maga köré a festőművész, akiknek már volt egyfajta művészeti előéletük, ők személyiségük és alkotásaik alapján kapcsolódhattak be a közös munkába. Pataki büszke rá, hogy a kezdetekben 8-10 fővel dolgozó társaság annak ellenére, hogy többen továbbtanultak vagy egyéb más ok miatt már nem járnak a csoportba, jelenleg 18 fővel működik töretlenül. „Igyekszek a klasszikus hagyományokra építve mindenkit az egyéni beállítottsága és tehetsége szerint vinni előre, lehetőség szerint az önálló munka felé” – fogalmazott. Hangsúlyozta, a közösségük szelleme az, ami megkülönbözteti őket a szakköri vagy épp iskolai formáktól, hiszen felismerték, hogy a másiknak a véleményére nagy szükség van. Így a rajzkör tagjai egymástól is nagyon sokat tanulnak, és Pataki Ferenc elárulta, még számára is szellemi felfrissülést jelent a tagokkal együtt töltött idő. A szőregi faluházban is találkozhattak már az érdeklődők a Belvárosi Rajzkör alkotóival és munkáikkal, és most a képzőművészet kedvelőinek jó hír, hogy a belvárosban is megtekinthetőek munkáik – fogalmazott

Rózsavölgyi József

Fidesz-L.É.T.-es önkormányzati képviselő a megnyitón. A Pataki Ferenc festőművész által vezetett Belvárosi Rajzkör Tanulmányaink című évzáró kiállításának alkotói:

Boldizsár Gábor, Börcsök Zsuzsanna, Császár Hajnalka, Deák Zsuzsanna, Dudás Mónika, Gátfalviné Balogh Pálma, Hegedűs Andrea, Lisovszki Márta, Iványiné Szalontai Anikó, Kovács-Tápai Annamária, Krasznai Barbara, Magyarics Elizabetta, Molnár Géza, Olasz Attila, Perényiné Borsi Anikó, Rusz-Rácz Ildikó, Samuné Lázár Éva

és

Vas Izabella

. A kiállítás július 7-éig tekinthető meg hétköznaponként 16 és 18 között a Victor Hugo utca 5. szám alatt, a Polgári Szalonban.