Írjon nekünk

Gazdaság

Folytatódik a zsinagóga felújítása – helyreállítják a bibliai kertet

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

zsinagoga_fak011kf

Löw Immánuel kertje jelképezi a vallás szülőhazáját, a Szentföldet, s az alkotó szülőföldjét, Magyarországot. 76 egykori növényből 35 lesz megtekinthető az új zsinagóga parkjában.

Összesen egymilliárd forintot ajánlott fel a kormány a szegedi új zsinagóga felújítására, a munkálatok február második felében kezdődtek meg. Magyarország második, Európa negyedik legnagyobb zsinagógája körül részben helyreállítják a tudós rabbi, Löw Immánuel kertjét, amely 1944-45-ben elpusztult.

„A kormány a holokauszt alapból 50 millió forintot adott az első ütemre, ez a két beszakadt kis torony és a körülöttük lévő tető javítására elég” – mondta Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke. A második ütemre további bruttó 950 millió forintot biztosít Budapest, ebből kell lefolytatni a terveztetést, a közbeszerzést, a műszaki ellenőrzést, az építést, a külső homlokzat, a tetőszerkezet javítását, a bádogos munkákat, a kerítés és a kert helyreállítását. Az összeget a Mazsihisz kapta, ők kezelik, de egy együttműködési szerződés lehetővé tette, hogy a végrehajtás helyi szinten legyen. A közbeszerzések közül több már lezajlott, a támogatás is időben érkezett eddig, így hamarosan megkezdődhet a kivitelezés.

zsinagogapark002kf

A munkálatokat segíti, hogy megtalálták a Löw Immánuel és Baumhorn Lipót közötti levelezést a kertről, az építkezésről. Lednitzky felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi fák csupán 60-70 évesek, azaz az előzetes feltételezésekkel ellentétben nem 100 évesek, mert Löw Immánuel kertjében a gettósítás során bódékat állítottak fel, nem maradt semmi az akkori növényekből. Az egykori botanikus kert rekonstrukciója a tervek szerint március 31-ig készül el.

„1999 és 2001 között már lezajlott a belső részek rekonstrukciója” – mutatott rá Wagner Péter építész arra, hogy csak egy megkezdett munka folytatódik. Ekkor már felmerült a kert rekonstrukciója, amelyhez hasonló csupán egy zsinagóga esetében ismert. Érdekesség, hogy koncepciója egyértelműen tükrözi a korszakot (és egyben az akkor létrejövő neológ irányzatot – tehetjük hozzá), amikor a magyarság befogadta a zsidóságot, ők pedig ezért cserébe beilleszkedtek.

Már a Nagy Árvíz után felmerült, hogy szükség lenne egy új zsinagógára, 1896-ban el is készítette Márkus László az előterveket. Eredetileg a protestáns egyházakhoz hasonlóan a kiskörúton szerették volna felépíteni az épületet, azonban nem találtak megfelelő méretű telket e célra, így végül kiválasztották a mai helyét, ahol iskola és a régi zsinagóga állt.1900 és 1902 között tartott az építkezés, az új zsinagóga Baumhorn Lipót tervei alapján épült fel. Az épület stílusa közelebb áll a korabeli keresztény templomokhoz a XIX. század közepi zsinagógákhoz képest, görögkereszt alaprajzú, oltárszerű része is van, habár a kupolája keleties hatásokat tükröz. A növényi minták megjelennek az épületben – bizonyítva Löw botanikai szakértelmét.

zsinagogapark006kf

„Elterjedt vélekedés, hogy egy bibliai kertről van szó, aminek kialakítását Löw Immánuel intézte. Valójában a kertről jóval kevesebbet tudunk, mint az épületről” – magyarázta az építész. Az eddig feltárt dokumentumok nagyobb része a hitközség levéltárából származik. A rabbi három kertész ajánlatából választott, később koncepciót is változtatott, Magyarország és a Szentföld faunáját kívánta megjeleníteni, ekkor döntött a cédrusok mellett. Egy ’30-as évekbeli légifelvétel is segített abban, hogy a növények magasságát ellenőrizzék.

Fennmaradt egy dátum nélküli fásítási térkép – ebből dolgozott Holtság Ágnes tájépítész, aki az új kertért felel. A zsinagóga három oldalán sikerült kibogozni, hogy melyik szám mit jelent, egyedül az épület mögötti résznél nem tudták ezt megtenni. Löw Immánuel tujasort tervezett a kerítés mellé, dupla örökzöld sövény állt a zsinagóga bejáratánál. Hat dombra cédrusokat ültetett, kettőre fenyőfákat, így végül egy sűrű kert jött létre.

„Meg kellett néznünk, hogy Löw Immánuel elképzeléseiből mennyit tudunk megvalósítani. Komoly dilemmát okozott az, hogy a koncepció alapja az örökzöld növényekre épül, de ma ezeket elég sok kártevő veszélyezteti” – mutatott rá a felmerülő nehézségekre a tájépítész.

Úgy döntöttek, a kerítés mellett ismét sövény lesz, de olyan lassan növő, amely nem takarja el az Új zsinagógát. A Hajnóczy és Gutenberg utcánál visszaállítják a hajdani cédrusligetet a dombocskákkal. A bejáratnál a növényzet szintén Löw korát idézi majd, kivéve az épület közvetlen közelébe ültetett bokrokat. Fennmaradt egy 76 növényből álló lista a kertről, egyharmaduk fa, egyharmaduk bokor, a maradék egynyári, vagy fagyérzékeny. Ebből a felsorolásból 35 darabot tudtak kiválasztani, ami ténylegesen elültethető, ezen felül 12 Bibliában szereplő növényt is elhelyeznek, amelyek színesítik majd a korlátozott nyilvánosságú parkot.

Holtság Ágnes szerint ugyan ki kell vágni a jelenlegi rossz állapotú fák többségét, de cserébe egy valóban Löw szándékait követő kert jön létre.

Hirdetés

Kommentek

Gazdaság

Hová tűnt 281 millió forint a szegedi városházáról?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Ennél égetőbb az a kérdés, hogy hová tűnt 2,24 milliárd forint a Szegedi Hulladékgazdálkodási cégből? UPDATE: Az önkormányzat szerint hazudik a kukaholding a pénzekről.

Tovább olvasom

Hírzóna

Karácsony előtt egekbe emelik a hal árát 

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Lesz elég, de drágább lesz, mint tavaly.

Tovább olvasom

Hírzóna

Rengeteg pénzzel támogatják az ország déli részét

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Javítják a vízgazdálkodást a homokhátságon. Több mint 6 millió eurót szánnak a beruházásra.

Tovább olvasom

Aktuál