A kormány támogatja, a lakosság egy része kétkedő – fórumot tartottak az Algyőre tervezett vegyi üzemről + FOTÓK

Több mint 4 milliárd forintból létesítene Algyőn vegyi üzemet egy görög befektető, ami például tusfürdők alapanyagát gyártaná. A kormány által is preferált, első körben 55 munkahelyet teremtő beruházásról lakossági fórumot tartottak, míg a képviselő-testület jövő héten dönt az építési szabályzat módosításáról, amit amennyiben nem támogat a többség, akkor odébbáll a befektető.

Kiemelt stratégiai fontosságúvá nyilvánította a kormány egy görög vegyi üzem Algyőre települését. A cég háztartási vegyi alapanyagokat készítene, amit tusfürdők és mosóporok gyártásához használnak fel többek között. Miután

, ezúttal lakossági fórumot hirdettek a témában.

Molnár Áron

polgármester arról tájékoztatott, hogy 2018 elején kezdenék meg a gyártást, 55 új munkahely létesülne ezzel a nagyközségben, de a befektető kilátásba helyezte, hogy innovációs részleget is a Szegedhez közeli nagyközségbe telepítene, ami további 20-30 munkahelyet jelentene. Az algyői önkormányzat idén márciusban értesült arról, hogy a görög társaság ideális helyszínnek találná az ipari parkot, ám kiderült, hogy nem települhetnek a nagyközségbe, ha nem módosítják a helyi építési szabályzatot (HÉSZ), amit 2012-ben szigorítottak, amikor egy veszélyes üzem települt volna a be, ezt akadályozta meg a HÉSZ módosításával az akkori képviselő-testület. A görög üzem felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozna, területén etoxi-alkoholt tárolnának, ami egy nem éghető, nem robbanásveszélyes anyag, ám a környezetre veszélyes, ezért a besorolás. Azt is érdemes tudni, hogy emiatt veszélyességi övezetet határoznak meg, ami belső, középső és külső zónákra osztható, ám a MOL miatt már jelenleg is beleesik ezekbe a zónákba a település, az üzem betelepülése nem módosítaná a már meglévő zónahatárokat. A gyár a 47-es főúton az új körforgalom és a Téglás utcai körforgalom közötti, nagyjából 5 hektáros területet vásárolná meg, és 4-4,5 milliárdos beruházást valósítanának meg. A polgármester azt is elmondta, hogy az előzetes elvárások szerint az iparűzési adó mértéke az első alapüzem esetén évi 20-25 millióra tehető.

A befektető részéről

Gombos Ervin

elmondta, az üzemhez az alapanyagok 80-90%-át vasúton szállítanák, míg a folyékony ként tartálykocsikkal. Algyőt ideális helyszínnek nevezte, mint elmondta, ritkaság, hogy egy területen elérhető a vasúti közlekedés, a körút és az autópálya közelsége is fontos szempont volt a helyszínválasztásnál. Szigorú engedélyezési eljáráson kell keresztülesnie az üzemnek, amellyel kapcsolatban

Tóth Roland

azt hangsúlyozta, hogy zaj alapállapot-mérést is végeztetnek, és a levegő szennyezettségét is vizsgálják. Mivel a vegyi üzem által felhasznált és tárolt alapanyagok veszélyesnek minősülnek, ezért megvizsgálják, milyen környezeti hatásai lehetnek a beruházásnak. Arról is tájékoztatott, hogy az Algyőre érkezőket nem fogja egy gyár látványa fogadni, fasorokat fognak ugyanis telepíteni, míg a Borbálra fürdő irányából csak a most is látható mobiltorony fog látszani, az üzemből semmi. A munkát akkor tudják elkezdeni, ha a képviselő-testület módosítja a HÉSZ-t, ezt követi a környezetvédelmi dokumentáció összeállítása, amihez kapcsolódóan közmeghallgatást is fognak tartani a nagyközségben. Külön szakértői cég fogja vizsgálni a balesetvédelmet, ezt követheti csak az építési engedélyeztetési eljárás. Tóth Roland hozzátette, a gyár által kibocsátott szennyezőanyag tartalom jóval a jogszabályi határérték alatt lesz, és kellemetlen szaghatásokra sem kell az algyőieknek készülniük.

Ormay Tamás

, az Algyő Park Kft. ügyvezetője úgy értékelte, hogy nemcsak Algyő, hanem az egész térség profitálna ebből a befektetésből. Felhívta a figyelmet arra, hogy a görög vegyi üzem révén megtízszereződne az ipari víz felhasználása, míg a villamosenergia igény a duplájára nőne, vagyis a néhány évvel ezelőtti fejlesztések visszahozhatják az árukat. Megjegyezte, amennyiben a beruházás megvalósul, sokat hoz majd Algyőnek, és ipari park bevételét 10%-kal fogja növelni havi szinten, vagyis nemcsak az önkormányzat jár jól. A faluházban megtartott lakossági fórumon

Boldizsár Attila

az üzemben felhasznált folyékony kénről érdeklődött, hogy az mennyire veszélyes. Válaszként elhangzott, hogy a kén szilárd halmazállapotában éghető és bőrirritációt okoz, viszont ha folyékony, akkor nem éghető, igaz továbbra is irritálja a bőrt, ha érintkezik vele. Gombos Ervin leszögezte, szigetelt, zárt tartályokban szállítják az anyagot, míg az üzemen belül zárt csőrendszeren keresztül, vagyis nem sok esély van arra, hogy egy ember érintkezzen a folyékony kénnel. A Szegedi Tudományegyetem professzora,

Dékány Imre

jogosnak nevezte a kénnel kapcsolatban felmerült lakossági aggályokat, ám a szenzorokkal és érzékelőkkel ellátott zárt rendszer megfelelő biztonságot jelent, jól irányítható kémiai reakciókat hajtanak végre, és szerinte arról sem érdemes megfeledkezni, hogy Európa legnagyobb mosópor alapanyaggyártója áll a megrendelői oldalon. Dékány Imre fontosnak nevezte, hogy olyan cégek települjenek a környékre, amelyek képzett munkaerőt igényelnek, megítélése szerint az Algyőre tervezett vegyi üzem Szegedről is fog vonzani embereket.

Egy résztvevő azt kérdezte, mi történik akkor, ha a gyár profilt vált, vagyis ha nem tusfürdő alapanyagokat állít elő, amire Tóth Roland elmondta, akkor újra kell kezdeni az engedélyeztetési eljárást, az ugyanis a konkrét tevékenységre vonatkozik. Az is felmerült, hogy az építési szabályzat módosítása csak az adott telket érinti-e, amelyre szintén megnyugtató válasz érkezett, csak a nagyjából 5 hektáros területre lenne érvényes, vagyis ha másik cég jönne a településre, újból meg kell vizsgálni a kérdést. A lakott terület közelsége miatti aggodalmak is elhangzottak, és más helyszín választását javasolták, de Gombos Ervin azt mondta, Algyő környékén másutt nem adottak a szükséges feltételek, vagyis a vasúti és a közúti megközelítés egyszerre. A fórumon volt, aki a tervezett délnyugati lakópark jövőjét féltette az üzem közelsége miatt, de a polgármester szerint ennek nem lesz hatása az érdeklődésre, ráadásul az is előfordulhat, hogy egy család pont a vegyi üzem révén létesített munkahely miatt dönt úgy, hogy Algyőre költözik.

Kassné Bakó Ildikó

önkormányzati képviselő a más országokban a cég által működtetett gyárak környezetvédelmi adatai felől érdeklődött, amire Gombos Ervin írásban ígért neki választ, jelenleg ugyanis nem rendelkeznek ilyen adatokkal. Tóth Roland azzal próbálta eloszlatni a képviselő aggályait, hogy az Európai Bizottság által kiadott rendkívül szigorú irányelveknek kell megfelelnie az algyői üzemnek is. A képviselő-testület jogi bizottsági elnökének a felesége,

Gondáné Pál Ildikó

azt firtatta, hogy veszélyes üzem települne-e a nagyközségbe, amire válaszként elhangzott, hogy a felhasznált etoxi-alkohol miatt igen, és ez az első perctől kezdve köztudott is volt. A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre vonatkozó zónákról szóló kormányrendeletet is idézte, hiányolva, hogy nem esett erről szó, amire a befektető képviselője arról tájékoztatta, hogy a tervezés érdemben még nem indulhatott el a HÉSZ miatt, ezért nem tértek ki rá, de a MOL miatti jelenlegi zónahatárokon belül maradnak. Molnár Áron polgármester megjegyezte, hogy első perctől kezdve köztudott volt, hogy veszélyes üzemről van szó, ráadásul a nagyközségen nem is ismeretlen ezek jelenléte, hiszen Csongrád megye 7 legveszélyesebb üzeméből 5 jelenleg is Algyő közigazgatási területén működik. Hozzátette, a tusfürdőkhöz és mosóporokhoz gyártott alapanyagokat nem érdemes összehasonlítani egy olyan tevékenységgel, mint amikor például olajat hoznak fel a mélyből, és esetlegesen még évtizedekig tárolnak a területen bizonyos káros anyagokat. Ráadásul szinte minden algyői beruházás előtt engedélyt kell kérniük a katasztrófavédelemtől, hiszen a meglévő veszélyesnek minősülő üzemek védőzónái most is lefedik szinte a teljes nagyközség területét. A polgármester szerint az volt a legfontosabb kérdés, hogy a görög vegyi üzem létesítésével vajon nőne-e a veszélyhelyzet, de kiderült, hogy nem. Hangsúlyozta, ő maga, a képviselő-testület tagjai és a lakosság egyaránt laikus, ezért is meg kell bízni a szakhatóságokban, nekik kell eldönteniük, hogy megfelel-e minden előírásnak a létesítendő üzem, vagy sem. Az építési szabályzat módosítása azonban a testület feladata, amennyiben a június 23-ai ülésen nem szavazza meg a többség, akkor nem épülhet meg az gyár. Ha módosítják a HÉSZ-t, akkor is lesz még lehetőség a lakossággal egyeztetni, vagyis első körben arról kell dönteni, hogy eleve továbbengedjék-e a üzem létesítését.