Galilei és Comenius könyveit fogadta örökbe a város díszpolgára + FOTÓK

Csapó Benőhöz a fizika és a pedagógia is közel áll, ma is hasonló, forradalmi változások előtt áll saját tudományága.

„2003 óta fogadnak örökbe könyvet a város díszpolgárai. A mai alkalom egy kiemelkedő lehetőség, hogy megismerjük

Csapó Benőt

és a Somogyi-könyvtár egy szeletét” – mondta

Palánkainé Sebők Zsuzsanna

, a szegedi könyvtár igazgatónője. Nem tévedett nagyot, hamar kiderült, hogy a különgyűjtemény részlegébe érve a neveléstudomány professzorát annyira érdeklik a polcokon látható kötetek, hogy finoman szólni kellett neki, folytatódik a ceremónia. A Somogyi Károly gyűjteményéből származó kötetek közül kettőt emelt ki

Horniczky Anikó

, az intézmény munkatársa. A legkorábban készült ősnyomtatványt, amely 1473-ban azért született, hogy bemutassák a káptalani iskolák diákjainak a Biblia történeteit, s a Buda egyik legismertebb középkori látképét tartalmazó Nürnbergi krónika 1493-as kiadását.

Csapó Benő két munkát fogadott örökbe

Comenius

Orbis pictus című könyvének 1820-as pozsonyi kiadását, mely magán viseli az átdolgozások nyomait, s az eredeti illusztrációkat is kicserélték. A másik kötet

Galileo Galilei

Párbeszéd: a két világrendszerről című alkotása, amely az indexre kerülés után is megjelent, többek között 1699-ben Leidenben. „Köszönöm, hogy ilyen kiváló gyermekeket fogadhatok örökbe” – mondta a neveléstudomány és az MTA doktora. Hangsúlyozta, nagyon szereti a könyveket, halmokban állnak a frissen megszerzett kötetek a lakásában, de az egyetemet is igyekezett segíteni külhoni munkák beszerzésében a rendszerváltás után, amikor ez nehéz feladat volt elsősorban anyagi okok miatt. Egykor fizikatanár szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen, ezért közel áll hozzá az a Galilei, aki egyik megteremtője volt a modern fizikának, habár ebben a kötetben még keveredik a filozófia és a tudomány. A híres fizikus ugyan bemutatja munkájában

Arisztotelész

és

Kopernikusz

nézeteit is, azonban egyértelműen az utóbbi heliocentrikus világképe mellett tette le voksát, ezért került az inkvizíció kereszttüzébe. Hozzátette, ma hasonló a feladat a neveléstudományon belül, mérhetővé kell tenni az eddig mérhetetlent, ebben már komoly eredményeket értek el. Comenius munkájáról úgy vélekedett, újat hozott, mert meghaladta a verbalitást, a skolasztika magolásra építő tanítási módszereit. A pedagógus azt kívánta elérni, hogy a szem, az érzékszervek számára tegyék láthatóvá a világot. Az illusztrációk egykor drágák voltak, ma viszont a digitalizáció segítségével a gyermekek elé tömegesen tudunk képeket tárni.