Közélet

Forgács István: A „kollektív áldozat” szerep gátolja meg a cigánykérdés megoldását

Forgács István: A „kollektív áldozat” szerep gátolja meg a cigánykérdés megoldását

2016. április 23., szombat
Forgács István: A „kollektív áldozat” szerep gátolja meg a cigánykérdés megoldását
forgacs_istvan

„A cigányság esetében sokszor nem a valóságról beszélünk” – mondta el a hazai romaügy egyik első számú szakértője, az Európa Tanács volt munkatársa az SZTE Móra Ferenc Szakkollégiumban tartott előadásán.

„20-25 éven belül megborítja az országot a cigánykérdés, a jövőben minden nap szembesülnünk kell majd a problémával” – ezzel a gondolattal indította előadását

Forgács István

. Kiemelte: komoly gond, hogy a cigány családokban több gyermek születik, mint a többségi társadalom körében, azonban ez nem a rassz szempontjából okoz problémát, hanem a társadalmi felemelkedés esélye, valamint a gazdasági folyamatokhoz való kapcsolódás szempontjából jelent igazán kihívást. Ki kell mondani, de ma egy cigánygyerek általában olyan közegbe születik, ahol kevés esély van arra, hogy kitörjön a nyomorból. Azt is látni kell, hogy számos településen teljesen más a gyermekvállaláshoz való hozzáállás. Valós nehézség az alacsony iskolázottsági szint, aminek az lesz sokszor a következménye, hogy sokan lesznek közöttük, akik nem ismerik a normákat, nem tudnak felelősséget vállalni, és sokszor nehézséget okoz megértetni velük, mit is jelenthet a tudatos gyermekvállalás. A legtöbben, akik segíteni akarnak a romákon, nem ismerik fel, hogy a cigányság önmagában nem létezik, nem lehet egy homogén közösségről beszélni, így nem lehet egy „Mózest” sem kijelölni, aki vezetőként a cigányság élére áll. A magyarországi romák esetében három csoport létezik: a romungrók, akik a hazai cigányok körülbelül 70 százalékát adják, azonban nem beszélnek cigányul, és mára kevés valódi kulturális tradíciójuk maradt, így sokszor nem is tudják elhelyezni magukat közösségben, ez pedig betokosodáshoz és ellenálláshoz vezet. A második csoport az oláh cigányok, ők körülbelül 20 százalékot tesznek ki, ők saját nyelvvel, kulturális hagyományokkal, tehát sok helyen még igenis meglévő önálló identitással rendelkeznek, így az ő kapcsolatuk sokszor egészen tiszta és egyértelmű a többségi társadalommal. A legkisebb csoportot a beás cigányok alkotják, ők körülbelül 10 százalék körüli arányban vannak jelen a cigányokon belül, és szintén van saját nyelvük és kultúrájuk, így ők is egyértelműen meg tudják határozni magukat a társadalmon belül. Forgács István szerint komoly probléma, hogy a legtöbben nincsenek tisztában ezzel a helyzettel, azzal pedig végképp nem, hogy ezek a csoportok nem feltétlenül szívlelik egymást, tehát nem lehet őket egy közösségként kezelni, ezt csak a politika gerjeszti. „Összességében, országos szinten nem lehet megoldást találni a cigánykérdésre, mivel minden helyen más sajátosságai jelentkeznek, helyi szinten kell keresni a válaszokat, a helyi közösségek szintjén lehet felmérni az erőforrásokat, a teljesítményeket” – mondta el a szakértő. Kifejtette, hogy komoly gondot jelent, hogy a cigány közösségek nagyon ellenállóak, emellett pedig olaj a tűzre a kisebbségi, „kollektív áldozat”-i szerep, amely mögé be lehet bújni, és ami gyakran minden tett alól felmentést ad – ebbe a képbe illeszkedik bele sokszor a „megélhetési bűnöző” fogalom is, amire hivatkozva ki lehet bújni a felelősségre vonás alól. A kollektív áldozat szerep számos alkalommal valójában egy pozíciófoglalás a többségi társadalommal szemben, a felelősség áttolása valaki másra, erre pedig rájátszanak azok, akik névleg segíteni akarnának a rászorulókon, azonban ezzel csak mélyítik a problémát.„Természetesen ez nem vonatkozik minden roma közösségre, de egyre többen vannak, akik nem kívánnak a társadalom részévé válni, mondhatni egy kiilleszkedés zajlik, szimpatikus lesz a törvényeken, normákon kívüli lét” – fogalmazott Forgács István. Hozzátette: ennek köszönhető az olyan magatartás, mikor például támadás éri a rendőröket vagy a mentősöket egy feldühödött cigány család részéről, mivel ekkor a rendőr, illetve a mentős az elnyomó többségi társadalmat képviseli. Kiemelte, hogy sajnos a romák többsége nem jön rá arra, hogy ezzel a hozzáállással csak a saját helyzetén ront. A szakértő szerint a rendszerváltást követően harapódzott el a munkanélküliség a cigányok között, ekkor kezdettel súlyosbodni a helyzet, az alacsony iskolai végzettség nem kínált elhelyezkedési lehetőséget a privatizáció időszakában. „Sajnos sok esetben a cigányságról szóló diskurzusok elmennek egy olyan irányba, amikor már nem a valóságról beszélünk, mivel sokan nem hajlandóak szembenézni azzal, hogy egyáltalán létezik a probléma” – fogalmazott a szakértő.

forgacs_istvan2

„Pedig a cigányoknak van felelősségük abban, hogy hogyan alakítják a saját életüket, azonban jóval könnyebb a többségi társadalmat, az arctalan tömeget vagy egy politikust okolni a problémák miatt” – hangsúlyozta. Forgács István felhívta a figyelmet egy paradoxonra: az internet arctalan kommentjeiből cigányellenes hangulat sugárzik, azonban a való életben a többségi társadalom a hétköznapokban szeretne pozitívan csalódni a cigányokban. „A szomszédot kell meggyőzni” – fogalmazta meg a cigányság felé Forgács István, kiemelve a kollektív felelősség jelentőségét, ugyanis egy roma cselekedete meghatározza a többiek megítélését is. A megoldások tekintetében a helyi közösségek jelentőségét nyomatékosította, valamint az önkéntességét: a különböző felzárkóztató programok, például a bentlakásos iskolák csak önkéntes alapon lennének működőképesek, azonban ezek a próbálkozások a tudatlanság miatt elbuknak. „A változáshoz érteni kell és cselekedni” – jelentette ki Forgács. Fel kell ismerni, hogy a többségi társadalom érdeke változtatni a helyzeten, hiszen a cigányság egy része belekényelmesedik ebbe a helyzetbe, ami gazdaságilag viszont a többségnek okoz majd egyre nagyobb gondot. „Jó minta nem létezik, több pénzre, szakmaiságra és főként őszinteségre van szükség az előrelépéshez” – hangsúlyozta Forgács István.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.