Ópusztaszeren már kisültek a húsvéti kalácsok + FOTÓK

Húsvétvasárnap már vízbevető hétfőre készülődtek az ópusztaszeri emlékparkban. A szabadtéri kemencét körbejárta a frissen kisült fonott kalács illata, míg a szomszédos asztalnál tojást hímeztek a lányok - legyen mivel meglepni másnap a locsolkodókat.

A Piri néni receptje alapján készült kalácsban még senki sem csalódott, mint azt az Ópusztaszeri Nemzet Történeti Emlékparkba vissza-visszatérő látogatók tudják, messze földön a skanzenben sütik a legfinomabbat. Muzsikaszóra, kalácsillatra szinte egyszerre kordultak meg az éhes hasak, a gőzölgő finomság percek alatt elfogyott az asztalról. A fonott kalács tudománya nem az extra alapanyagokban rejlik, a rutinos kezek dagasztják ilyen finomra. Éppen csak kivették a pirosló tetejű kalácsokat a kemencéből, asszonyok hada igyekezett megszerezni a receptet. Ha valakinek nem sikerült volna helyben feljegyeznie vagy megjegyeznie, segítünk. 1 kg liszt, 6 dl tej, 4 tojássárgája, 10 dkg cukor, 1 teáskanálnyi só, 10 dkg margarin, 1 kocka élesztő és egy leheletnyi reszelt citromhéj – ezekből a hozzávalókból isteni finom kalácsot lehet az ünnepi asztalra varázsolni. A kalács a magyar néphagyományban az ünnepi asztal dísze - tudtuk meg

Tóth Antaltól

, az emlékpark etnográfusától. Kiderült, a tradíciók szerint húsvétvasárnap az ételszentelés napja volt, ekkor délben a falu templománál megszentelték a sonkát, a tojást és a kalácsot is. Minden élelmiszer szimbolikus jelentéssel bírt, a tojást például az újjászületés jelképe volt. Húsvét másnapja, vagyis vízbevető hétfő a locsolkodás, a vendégeskedés napja volt, ilyenkor a legények lovaskocsival járva elkapták a falubeli lányokat, hogy nyakon öntsék őket egy vödör vízzel.

A tojásfestésnek nemzedékről nemzedékre szálló hagyományai vannak: a megmelegített viaszt egy úgynevezett írókéssel viszik fel a tojás héjára, amit a közel egyórás száradást követően letörölnek. Így maradnak meg az egyszerű, szimmetrikus minták, amelyeknek számos elnevezése ismert: a kantáros például az ételhordó edények szállítására használt kantártól kapta nevét. A festett tojás piros és vonalszerű, növényi motívumok díszítik, manapság azonban számos divatosabb fajtája létezik - mutatott Tóth Antal a szorgos lányokra, akik éppen az írókéssel gyakoroltak. Megtudtuk és meg is csodálhattuk, ahogyan a tojásfestéshez vöröshagyma levelet használtak. A Szeri húsvét az évről évre visszatérő, hagyományos programok mellett minden évben igyekszik valami rendhagyót az események közé csempészni. Ez alkalommal a Puszta Házában nyílt kiállítás Lomtárlat címmel, melynek keretében 5 Csongrád megyei művész hulladékok felhasználásával készült alkotásait tekinthették meg az érdeklődők.

Kertész Péter

igazgatótól megtudtuk, az emlékpark elkötelezett a természetvédelem, a környezetvédelem mellett, így nem is találhattak volna alkalmasabb helyszínt a hasonló témájú programoknak helyet biztosító Puszta Házánál. Az alkotások oly' módon kapcsolódnak a húsvéthoz, hogy azok a művészek keze által újjászületett, új értelmet nyert műalkotások - fogalmazott megnyitóbeszédében az igazgató. Ezek már nem haszontalan holmik, hanem újrahasznosított értékek - folytatta

Aranyi Sándor

NYUG-díjas festőművész, aki azt is hozzátette, egyre több olyan művészet ismernek (el) Magyarországon, akik a hulladékokban találják meg művészeti irányukat. Legyen ez tudatos ökológiai szándék vagy szemléletformálás, végül is mindegy, a cél a figyelemfelkeltés. A kiállítók között egyébként több korosztály is képviseltette magát, van közöttük pályakezdő és mester is. Csak néhány az alkotások közül. A Bikuci többek között bontott téglából, fogasból, kerékpárlámpából és cigicikkből készült, az Álomföld című bontott parkettából, szurok és akril felhasználásával, míg a Kapcsolatrendszer címet viselő alkotás farostból, és óraalkatrészekből született.

A húsvéti készülődés ezzel nem ért véget az emlékparkban, vízbevető hétfőn ismét megelevenednek a hagyományok. Részletesebben a park honlapján, vagyis

ITT

tájékozódhatnak.