Rokonok is egymásra találtak már régi fotók segítségével + FOTÓK

Van, aki nosztalgiázni és van, aki kíváncsiságból jár fel a Szeged régi fotói oldalra. De volt már olyan hölgy, aki itt talált rá rég nem látott unokatestévére. A régi fotók szerelmesei az Anna fürdőben találkoztak egy vetítéssel egybekötött baráti összejövetelre.

„Minden korban van valami Ami akkor és ott jó. És éppen attól válik széppé Hogy vissza nem hozható…” A

Szeged régi fotói Facebook-csoport

az elmúlt öt évben abszolút magáévá tette a Bojtorján együttes Énekelsz egy régi nótát című számából származó idézetet, mely mára mondhatni mottója lett a több mint 10 ezer főt számláló közösségnek. Az első bejegyzés még 2011 májusában került ki a közösségi oldalra: a fotón a Tiszát átívelő Belvárosi híd és annak szigorú bástyái, a pénzszedő tornyok. "Az oldal azzal indult, hogy olyan képeket rakosgattunk fel, melyek az interneten bárki számára elérhetőek. Idővel szerettem volna egyedivé tenni a csoportot, ezért arra kértem a tagokat, hogy küldjenek Szegeddel kapcsolatos régi családi fotókat. Az sem baj, ha egy kisbaba vigyorog a képen, hiszen a háttérben szinte biztosan egy olyan épület van, amely akkori formájában ma már nem látható."

Farkas Árpád

alapító nem történész és nem is történelemtanár. A vendéglátóiparban dolgozik, pusztán régi épületek iránti szenvedélyének engedett teret akkor, amikor létrehozta a közösséget. Kiderült, sok hasonló érdeklődésű embert tud megmozgatni, akik szívesen nézegetnek fotókat Szeged változatlan, ugyanakkor megújulni képes arcáról. De nem csak a nosztalgia hozza össze az embereket. "Teljesen vegyes a társaság, fiatalok és idősebbek is kedvelik az oldalt. Mindenkinek van valami mondanivalója: a fiatalok kérdéseket tesznek fel, az idősebbek pedig megválaszolják. Egymást oktatjuk. Rengeteget tanultam ezek alatt az évek alatt, sőt, elmondhatom, hogy a legtöbbet ezekből a hozzászólásokból tanultam Szegedről." Mára órási anyag gyűlt össze a csoportban, amiből bárki szabadon vihet. Farkas Árpád szerint mindegy egyes fotó közkincsnek számít, a tagok pedig ennek tudatában küldik be a padlásról, fiókból, örökségből előkerült képeiket. Az alapító örömmel osztotta meg velünk egy hölgy történetét, aki egy 1950-es évekbeli ballagási tablófotó segítségével találta meg rég nem látott unokatestévérét. A közösség pénteken az Anna fürdőben tartott ünnepi összejövetelt, méghozzá abból az apropóból, hogy nemrégiben átlépték 10 ezres oldalkedvelést.