Írjon nekünk

Gazdaság

Hová tűntek a milliárdok? – Nem tartják magukat bűnösnek a Szeviép-vezérek (FRISSÍTVE)

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

szeviep03_gs

Másfél milliárd eltüntetésével vádolják az egykori Szeviép-vezéreket, O. Józsefet, B. Sándort és P. Lászlót. A II. és III. rendű vádlott nem érzi magát bűnösnek, szerintük nem a kölcsönök vezettek a társaság csődjéhez.

14:00: B. Sándor: Mindent megtettem a csőd elkerüléséért!

A vádban szereplő gazdasági döntéseket most is jónak tartja B. Sándor II. rendű vádlott, mint elmondta, ma is azokat a lépéseket tenné, mint akkor. A tárgyaláson hosszasan taglalta miként is működött a Szeviép, és mi minden vezetett csődjéhez, felszámolásához 20 éves működését követően. Elmondta, egy idő után kezdett el a társaság mélyépítészettel foglalkozni, mely területről azt is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a megrendelések mintegy 80%-a az önkormányzatoktól, illetve közvetlenül az államtól érkezik, vagyis emiatt egyfajta ciklikusság jellemzi a mélyépítészetet. A választási években több megrendelésekkel számolhattak, míg utána rendszerint csökkent a munkák száma, B. Sándor elmondása szerint ezért is volt fontos a piacbővítés a Szeviépnek, hogy egyenletesebben legyenek elosztva a megrendelések. A legjobb években 100-120 projektben is részt vett a cég, külön pályázatíró részleget működtettek.

A 2008-as válság idején indult el az M43-as autópálya építése, ami jelentős megrendelésállományt hozott a dél-alföldi cégeknek, és B. Sándor elmondása szerint azt prognosztizálták, hogy 1-2 éves időtartamra biztonságos működést tesz lehetővé a cégek, így a Szeviép Zrt. számára is. A II. rendű vádlott szerint 6 ok vezetett a Szeviép csődjéhez, ezekből ha csak 4-5 érintette volna őket, akkor nem kellett volna felszámolni a társaságot.

Elsőként azt hozta fel, hogy a gazdasági válság nagy cégeket is tönkretett, s így egy nemfizetési hullám indult el. A társaságnak több mint 400 milliót nem fizettek ki, de ez csak a legnagyobb tétel volt. Romániában is épített a Szeviép, egy ideig rendben is mentek a dolgok, ám egyik napról a másikra megszüntették a kifizetéseket, összességében 850 millió forinttal tartoztak a román partnerek. Azzal is érvelt B. Sándor, hogy 2009-10-ben nem csak a Szeviép Zrt. ment csődbe, hanem öt másik jelentős is, s ehhez részben hozzájárult a banki finanszírozás megváltozása is. Nem kaptak a vállalatok ugyanis hosszú távú hiteleket, a Szeviép számlájáról pedig két pénzintézet – igaz jogszerűen – 1,7 milliárd forintot emelt le. Hozzátette, a banki szerepvállalás csökkenését saját pénzből tőkeemeléssel és egyéb eszközökkel próbálta kompenzálni a társaság, de a vádlott szerint ha jobb banki finanszírozás lett volna akkoriban, jobb lett volna a helyzet. Ez időtájt két társaság is be akart szállni a Szeviépbe, egy külföldi és a Közgép, végül ebből nem lett semmi. Arról is tájékoztatott B. Sándor, hogy csak az M43-asnál 2 milliárd forrás állt a Szeviép részéről a projektben.

Úgy értékelte, a legnagyobb áldozatok pont a nagy építőipari cégek voltak, nekik az állam nem fizetett, s így ezek a társaságok nem tudták az alvállalkozóikat kifizetni. Közölte, hogy a Szeviép mintegy 500 alvállalkozójának nagy része megértette a helyzetet, „mindössze 10-20-ra tehető az a szám, akik elkeseredésükben, kiegészülve néhány a helyzetet önös érdekből meglovagolni akaró politikai indíttatású úrral, hangot adtak nem tetszésüknek”. Hozzáfűzte, természetesen jogosak voltak ezek az igények, de többségüknek a Szeviéppel ellentétben volt esélye a túlélésre. Úgy fogalmazott, hogy akkor személyesen is megviselte ez a helyzet, és leszögezte, mindent megtett annak érdekében, hogy megmentse a társaságot. A tárgyalóteremben ülőkkel azt az információt is megosztotta a II. rendű vádlott, hogy a Szeviép felszámolása óta nem vállalt munkát az építőiparban, pedig szakmai tapasztalatai miatt több ez irányú felkérést is kapott.

Arra is kitért B. Sándor, hogy a Szeviép csődje és felszámolása nem mindenkinek jött rosszul, hiszen azok jól jártak, akik befejezték a megkezdett projektjeiket. Vallomását azzal zárta, hogy az utolsó pillanatokig bízott abban, hogy meg lehet menteni a társaságot, és a vádban szereplő akkor meghozott gazdasági döntések helyességéről a mai napig meg van győződve.

A tárgyaláson egyébként a védelem felvetette, hogy nem mindegy, hogy fedezetelvonás vagy csalárdcsőd szerepel a vádiratban, mert ez alapján kell felépíteniük a védelmet. Előbbi egyébként az előkészítési szakaszban szerepelt, ám a vádiratban már az utóbbi. Az ügyvédek felszólalásai nyomán az ügyész meg is jegyezte, hogy látszik, hogy tisztában vannak azzal, hogy mivel is vádolják az Szeviép egykori vezéreit. Arról, hogy törvénytelen-e a vád, a bíróság dönt majd.

A következő tárgyalási nap április 13-án 8 óra 15 perckor lesz.

12:15: P. László: Nem érzem magamat bűnösnek!

O. József I. rendű vádlott nem kívánt megszólalni, de a nyomozás során tett vallomását fenntartja. B. Sándor II. rendű vádlott is így tett, de hozzátette, P. László III. rendű vádlottat követően ő is fel kíván szólalni.

P. László vallomásának bevezetőjében azt mondta, az 1990-es évek második felétől dolgozik ingatlanberuházásokban, 2000-től üzlettársa B. Sándornak. Mikor a Szeviép igazgatótanácsának tagja lett, már kialakult annak szervezete – magyarázta, s azt is hangsúlyozta, hogy 2009 decemberétől nem tagja az igazgatótanácsnak. Szerinte negyedévente külső fél részéről is ellenőrizték a cég működését Lemondásának okaként az I. és II. rendű vádlottak eltérő álláspontját jelölte meg az M5-M43 autópályákat építő konzorcium másik cégével való együttműködés megítélésében.

Szerinte több tulajdonosi döntés pont a likviditást segítette, s úgy gondolja, hogy a szakértő nem a teljes dokumentációt vizsgálta át. Az abbáziai (Opatija) beruházás hiteléről úgy vélekedett, azért mondták fel, mert a Szeviép felszámolás alá került, s nem fordítva, ahogy vádolják őket.

P. László a Maros Dömper esetében célzottan, munkához kötötten adott kölcsönökről beszélt, amelyről „nem adhoc módon döntöttek”, s az M5-M43 beruházáshoz, s ehhez kapcsolódó infrastruktúrához kötöttek. 2010-ben ugyan 438 millió forint pénzmozgás volt a Szeviép és a Maros Dömper között, de itt tagadta a saját felelősségét.

Azt mondta. hogy a Biztonsági Üzem Kft.-nek nem nyújtottak 352 millió forintos kölcsönt, csupán számla-ellentételezés történt, s utófinanszírozta a céget a Szeviép. A bíró megkérdezte kétszer, hogy ez esetben miért kölcsön szerződésként jelenik meg az ügylet. Végül azt mondta P. László, hogy a rendelkezésre álló dokumentumokkal ezt nem tudja bizonyítani, csak „nagyjából látja”, de ha kapna ehhez számlakivonatokat, az megerősíthetné saját igazát. Az ügyész szintén nem értette, hogy a horvát beruházásnál miért volt kölcsönszerződésre szükség, mert számla-ellentételezés esetében ez fölösleges. P. László szerint nincs is ilyen kölcsönszerződés, csupán háromoldalú szerződés, aminek az oka az volt, hogy a bank Magyarországra, s nem Horvátországba kívánt folyósítani. „Ez csak technikai tétel”, nem is érti, hogyan válhatott 2010-ben kölcsönné.

Személyi kölcsönökről is szó esett, P. László állította B. István diósgyőri futballklub volt ügyvezetőjével csak „kiegészítő szerződéseket kötöttek”, de erről a II. rendű vádlott tud többet, mert ez nem igazgatósági hatáskör volt. Magának P. Lászlónak is nyújtott kölcsönt a Szeviép két alkalommal 2009-ben, a vádirat szerint összesen 21 millió forint összegben, ebből négymillió forintot visszafizetett az év végén, a többi a következő év márciusában engedményeztetéssel megszűnt. A vádiratot P. László pontatlannak nevezte, mert a négymilliót nem kapta, hanem visszakapta, a többi pedig egy részvényvásárlási tétel nem volt, amit visszavásárolt tőle nem sokkal később a Szeviép. A 2009. áprilisi finanszírozást, 2004-2005 közötti jogügyletnek tartja, nem érti, hogy miért került elő később, s „fizikailag számára soha nem utaltak kölcsönt”.

P. László azt mondta, hogy nem voltak problémák a számviteli szabályok betartásával a könyvvizsgálások szerint, de „ő ezt nem tudja leellenőrizni”, csak azt tudja, hogy hány ember csinálta a könyvelést.

„Nem érzem magamat bűnösnek” – válaszolta a bírónő kérdésére P. László. Vagyonként mintegy kétszázmillió forintért forgalomképes két lakóházat, egy, a szavai szerint, „elenyésző” értékű, tizenöt-húszmillió forintos földterületet jelölt meg, valamint rendelkezik egy körülbelül két-háromszázmilliós üzletrésszel is.

9.00: Szabó Bálint: létezett a táskás ember

Ellentétben a korábbi demonstrációkkal, sajtótájékoztatókkal, ezúttal a „Hol a pénz?” feliratú molinót nem láthattuk a Szeviép-per második napján. A károsultak egy csoportját képviselő Szabó Bálint a tárgyalást megelőzően közölte, a vádirat és az első tárgyalás során elhangzottak egyértelmű választ adott erre. „Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a Szeviép cégcsoporttól a pénzek különböző baloldali pártokhoz vándoroltak, elsősorban a Magyar Szocialista Párthoz és a Magyar Demokrata Fórumhoz” – jelentette ki Szabó. A jogász elmondta, a vádiratban szereplő két vádpont, nevezetesen hogy 2008 közepétől egészen a 2010-es választások másnapjáig heti-havi rendszerességgel 1-20 milliós tételek az Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő volt sofőrjének cégéhez, a Biztonsági üzem Kft.-hez kerültek, összességében fél milliárd forint értékben. Ezen felül 50 millió forint jutott a Dávid Ibolya MDF pártelnök testvérének cégéhez kölcsönként. „Azt állítjuk, hogy létezett egy táskás ember, aki szállította a pénzt a Szeviép cégcsoporttól a politikai pártokhoz, és az csak egy könyveléstechnikai rész, hogy kölcsön címszó alatt bizonyos tételeket átkönyveltek. Azt feltételezzük, hogy az MSZP finanszírozása mellett jutott az MDF-nek is azokból a pénzekből, amelyeket mintegy félezer tisztességes, magyar vállalkozótól elloptak a Szeviép vezérei” – közölte a jogász. Szabó megjegyezte, igaz lehet Dávid Ibolyának az a kijelentése, hogy a közbeszerzések nemcsak a korrupciónak, hanem a pártfinanszírozásnak is az eredője.

Korábban írtuk

„Különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntett” – ez a tárgya hivatalosan a Szeviép-pernek, a cég egykori vezéreire, az elsőrendű vádlott O. Józsefre, a másodrendű vádlott, B. Sándorra és a harmadrendű vádlottra, P. Lászlóra az ügyben eljáró ügyész letöltendő szabadságvesztést indítványozott, illetve további büntetéseket és intézkedéseket.
Még tavaly április végén emelt vádat a Szegedi járási Ügyészség a három férfi ellen, akik fő tevékenységként útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó gazdasági társaság igazgatósági tagjaként követtek el bűncselekményt. 2015. októberében, öt év után ültek a vádlottak padjára a Szeviép Zrt. egykori vezérei, az első tárgyaláson az ügyész azt közölte, hogy a Szeviép Zrt. ésszerűtlen gazdálkodása okozta a társaság csődjét, hiszen még akkor is kölcsönöket adtak, amikor már fizetési nehézségekkel küzdöttek. A vádlottak az első bírósági tárgyaláson nem tettek vallomást, ám a nyomozás során tett vallomásaikban a cég gazdálkodási helyzetének megromlását azzal indokolták, hogy megrendelőik sorozatban nem fizették ki az elvégzett munkákat. Az érdekeltségeiknek nyújtott kölcsönök pedig a beruházásokhoz szükséges tőkét biztosították.

Szeviép-saga

szeviep

A Szeviép Zrt. gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, tartozásait már nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. Az Zrt. április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolást.
Négy évig folyt a nyomozás, mellyel kapcsolatban a károsultak egy csoportját képviselő Szabó Bálint emlékeztetett, hogy 2013 májusában azért demonstráltak a Szeviép-székháznál, mert tűrhetetlennek tartották, hogy két év után nagyobb értékű autókkal közlekednek a cégvezetők, mint a károsultak éves árbevétele. „Bukjanak meg politikusok, és kerüljenek a bűnösök a börtönbe. Úgy látszik, csak ez az a mód, ami meggyőzi az embereket, a dolgozókat és nagyvállalkozókat arról, hogy tartsák be, amit ígérnek, a szerződést, amit aláírnak” – fogalmazott akkor Bárándy György ügyvéd. Három éve a három Szeviép-vezért vagyonát zárolták, ami Szabó Bálint információi szerint eléri a 3 milliárd forintot. Ez azonban nem elegendő a károsult alvállalkozók kártalanítására, ugyanis a 433 érintettnek több mint 6 milliárddal tartoznak. 2014 májusában a városháza előtt demonstráltak az alvállalkozók, akkor Botka László szocialista polgármesternek egy petíciót is átadtak. A városvezető akkor azt állította, hogy 2002 és 2010 között semmilyen közbeszerzést nem nyert meg a Szeviép Zrt. a várostól. „Szeged első embere nem mondott igazat” – állította Szabó Bálint 2014 júniusában, amikor egy seprűt is megkísérelt átadni a közgyűlés előtt Botkának.

Az Szeviép-ügyben 2015. április végén emelt vádat a Szegedi járási Ügyészség, az első tárgyalás pedig október 19-én volt.

Számos jel utal arra, hogy a Szeviép-csoport vezetőinek politikusok is segítséget nyújtottak – írtuk 2015 novemberében, a hirado.hu-nak Szabó Bálint akkor azt nyilatkozta, hogy egyértelműen a szocialistákhoz vezetnek a szálak, azon belül is az Ujhelyi István – Botka László pároshoz.

Nem tartják magukat bűnösnek az egykori Szeviép-vezérek – részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=604199

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. január 27.

Hirdetés

Kommentek

Gazdaság

Hová tűnt 281 millió forint a szegedi városházáról?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Ennél égetőbb az a kérdés, hogy hová tűnt 2,24 milliárd forint a Szegedi Hulladékgazdálkodási cégből? UPDATE: Az önkormányzat szerint hazudik a kukaholding a pénzekről.

Tovább olvasom

Hírzóna

Karácsony előtt egekbe emelik a hal árát 

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Lesz elég, de drágább lesz, mint tavaly.

Tovább olvasom

Hírzóna

Rengeteg pénzzel támogatják az ország déli részét

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Javítják a vízgazdálkodást a homokhátságon. Több mint 6 millió eurót szánnak a beruházásra.

Tovább olvasom

Aktuál