B. Nagy László: 2016 központi témája is az illegális migráció lesz

A társadalom egyik legszilárdabb bázisa a család, ennek megerősítéséért is dolgozott 2015-ben is a kormány – nyilatkozta portálunknak B. Nagy László. Szeged fideszes országgyűlési képviselője a tavalyi évet értékelve kifejtette, hogy fenntartható gazdasági stabilitás jellemezte hazánkat, és arra is felhívta a figyelmet Csongrád megyei fejlesztési biztosa, hogy idén 2000 milliárd forintnyi uniós forrás lehívását tűzte ki célul a kormány.

Nemcsak a magyar közéletet határozta meg 2015-ben, hanem az egész világon tematizálja a közbeszédet a bel- és külpolitikát

B. Nagy László

fideszes országgyűlési képviselő szerint a migránsválságnak nevezett népvándorlás. „A kialakult helyzet mindenre rányomja a bélyegét, ami nem is véletlen, hiszen olyan horderejű jelenségről van szó, ami hosszú évtizedekre megváltoztathatja egy ország, az Európai Unió vagy épp az egész a kontinens életét, jövőjét. Sajnos egyre inkább úgy tűnik, hogy a népvándorlást kiváltó okok és problémák nem fognak megszűnni, vagyis hosszú távon arra kell készülnünk – ami nagy felelősséget ró minden nemzet kormányzatára –, hogy marad ez a tendencia” – közölte a politikus. Hozzátette, a magyar társadalom nagy része úgy ítéli meg, hogy a kormányzatnak az ügyben megtett lépései helyesek voltak, míg a jelenleg is zajló

célja, hogy kellő muníciója legyen a kormánynak az uniós partnerekkel való tárgyalásokhoz.

„Nagy fegyvertény volt 2015-ben, hogy a visegrádi országok, vagyis a V4-ek a migrációs válság sodrásában olyan összefogást valósítottak meg, s olyan közel kerültek egymáshoz, amire még nem volt példa a történelem folyamán. Ez közép- és hosszútávon nagy lehetőségeket rejt a térség számára például gazdasági területen is. Ha ezek mellett a más kultúrkörből érkező bevándorlókat is vissza tudják szorítani a V4-ek, akkor egész élhető Közép-Európa jöhet létre” – fogalmazott B. Nagy László. Az Országgyűlésben végzett törvénykezési munkával kapcsolatban kiemelte a köznyelvben kerítésépítésként elterjedt, hivatalosan

, illetve a

, ami B. Nagy szerint idáig meg tudta védeni Magyarországot ettől a népvándorlástól.

Stabil gazdaság és pénzügyek

„A 2015-ös évről megállapíthatjuk, hogy fenntartható gazdasági stabilitása volt hazánknak, az ország pénzügyi rendben vannak. Ha megvizsgáljuk a költségvetést, elmondhatjuk, hogy pozitív változások történtek annak szerkezetében, stabilitásában, a gazdasági folyamatos jó irányba haladnak. A lakosság fogyasztása növekszik, a vállalkozások fejlesztéseket eszközöltek annak ellenére, hogy a tavalyi évben az előző uniós ciklus zárása és a 2014-2020-as programozási időszak nyitása nem biztosított annyi új befektetést, mint amennyit kellett volna. Ennek ellenére is jók a makrogazdasági számok, és azt is fontos kiemelni, hogy a tavaly év közepén elfogadott költségvetés állja a sarat. A 2015-ös stabil büdzsé stabilitása fontos alapot nyújtott az illegális migrációhoz kapcsolódó intézkedésekhez” – közölte a kormánypárti politikus. A kormány társadalmi, nemzetpolitikai célkitűzései közé sorolta a munkához jutás elősegítését is B. Nagy, mely területen is igazolják a számok a kormányt, hiszen a munkanélküliség 11 éve nem volt ilyen alacsony, mint most 12%-ról 6,2%-ra csökkent. Hozzáfűzte, a cél marad, vagyis, hogy segély helyett munkát biztosítsanak az embereknek, még a leghátrányosabb térségekben is. „A középosztály, a családok megerősítése is fontos kormányzati cél, ehhez azonban fejlődő gazdaságra van szükség, ami lehetővé tette, hogy népjóléti intézkedések szülessenek. Gondoljunk a családok támogatására akár a gyerekeken keresztül, például az ingyenes tankönyvellátással és a szintén ingyenes háromszori étkezésre. Ezeken felül nőtt a nyugdíjak vásárlóereje is. Fontos cél volt, hogy ne legyen olyan társadalmi csoport, amelynek tagjai előtt nincs meg az előrelépés, az életminőség javulásának esélye, Megindult az alsó középosztály felzárkóztatása is, és ugyancsak ilyen fontos, hogy a szegénység, a társadalmi kirekesztődés kockázata is csökkent” – sorolta.

A család a társadalom legszilárdabb bázisa

B. Nagy László kijelentette, a Fidesz-KDNP-nek szilárd meggyőződése, hogy a társadalom egyik legszilárdabb bázisa a család. A családra lehet ugyanis építeni a társadalmat, és ha nem ez alapján dolgozik a kormány, akkor előbb-utóbb valamilyen problémával szembesül. Ennek elengedhetetlen kelléke, hogy ez a társadalom szaporodjon, legyenek gyerekek, legalább annyi, mint az előző generációban, különben közép- és hosszútávon problémákat okoz a szociális rendszerben is, ha egy társadalom fogy a fejlesztési biztos szerint. Emlékeztetett, hogy az európai demográfiai helyzet is katasztrofális, és a magyar is annak ellenére, hogy pozitív elmozdulásokat lehet látni.

Az év végén meghozott intézkedésekkel kapcsolatban B. Nagy kiemelte, azok elsődleges célja is az, hogy növekedjen a születésszám, és helyreállítsák azt a nimbuszt, hogy minden magyar ember szeret a saját házában, otthonában lakni. „Ha ez megvalósul, akkor vélhető, míg társadalmi szinten elvárható, hogy szülessenek gyerekek.

óriási jelentőségűek, s nemcsak a családmodell támogatás, hanem gazdaságilag is komoly vonzata lesz” – jelentette ki a honatya. Ezek az intézkedések elsősorban az építőipart érintik, ami a 2008-as válság óta mélyrepülésben van, de hatással lesz a munkahelyteremtésre, és lesz olyan hatása is várhatóan, hogy a jelenleg külföldön dolgozó munkástömeg egy része is haza fog jönni. B. Nagy László hozzáfűzte, egyáltalán nem ítéli el azokat, akik külföldön dolgoznak vagy tanulnak, hiszen épp az EU egyik alaptézise a szabad munkavállalás. Ezzel együtt úgy ítélte meg, ha maradnak a hazai körülmények és ezek nem romlanak a külső nemzetköziekhez képest, akkor 2016-ban elég jelentős lehetősége van Magyarországnak, hogy a fejlődése tartós legyen.

2000 milliárdot hívhat le Magyarország

Mint ismeretes, az új uniós ciklus első olyan évét kezdtük meg, amikor már lehet pályázni. A kormányzati célkitűzés az, hogy 2000 milliárd forint összeget le is kell tudni hívni 2016-ban, vagyis – ahogy rámutatott B. Nagy – az év folyamán számos beruházás megvalósul. Ehhez társulnak a kormányzat családpolitikai intézkedései, ami a Csongrád megyei fejlesztési biztos szerint fellendíti az építőipart is, s ezzel a tervezett 2,5%-os növekedés megvalósul. Több kritika is éri a Fideszt, hogy a középosztály megerősítését vállalja fel, nem pedig a leszakadó, szegényebb rétegeket karolja fel, amivel kapcsolatban B. Nagy László megjegyezte, az ellenzék szemszögéből logikus, hogy nem szabad pozitívumot mondaniuk a kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban. „A mostani kormányzat szociálpolitikája több erőfeszítést tesz azért, hogy a leszakadó, szegényebb, rosszabb helyzetben lévő társadalmi rétegek normálisan tudjanak élni, gondoljunk csak az iskoláztatásra, a munkához való jutásra. A középosztály fogalma ráadásul nem pusztán az anyagi helyzetről szól, és nem is ugyanaz a középosztály Budapesten, Szegeden, Győrben vagy például egy nyírségi településen. A középosztály inkább valamiféle intellektuális, az adott környezet átlagában élő alkotó, családot nevelő osztálynak lehet mondani, s ez minél szélesebb, annál polgáriasabb egy országnak a kinézete, viselkedése, gondolkodása” – fejtette ki kérdésünkre. A szegénység ismérve szerinte nem az, hogy valakinek van-e síkképernyős, nagyméretű televíziója a lakásban, az ilyen statisztikákra alapozott vélemények nem biztos, hogy mindig a valóságot mutatják. Hozzátette, nyilvánvalóan mindig lesznek problémák, olyanok, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, akár betegség révén, és ezekre a társadalom többségének oda kell figyelnie, s ez a politikus szerint meg is valósul.

Sok múlik az európai döntéshozók bölcsességén

„Reméljük, hogy Európa vezetői bölcsek maradnak 2016-ban is, és gátat szabnak ennek a népvándorlásnak. Minden olyan változás, ami nem egyszeri, nem hirtelen, valamilyen folyamatnak a következménye, az általában nehezen megy át a társadalmon és a döntéshozók gondolkodásán. Ami most folyik Európában, előbb-utóbb eléri azt a szintet, amikor tényleg minden egyes ország állampolgára másképp fog gondolkodni, ennek hangot is fog adni, és a politikusai kénytelenek lesznek ennek a hangnak engedelmeskedni, s történni fog valami” – fogalmazott. Megjegyezte, az Európai Unió egy nagyon lassú, nagyon nehezen döntést hozó, s azt nagyon nehezen kivitelező államközösség, ezért a negatív hatások is nagyon lassan és nagyon nehezen érnek be úgy, hogy EU-s szinten döntés legyen, s az megvalósuljon. „Arra kell vigyázni, hogy ne egy szélsőjobbos világ jöjjön, amiből a kontinens a 20. század elején már kétszer is kivette részét. Észnél kell lennie mindenkinek, hogy kordában lehessen tartani ezeket a folyamatokat” – hangsúlyozta. B. Nagy elmondta, a hazai politikai közbeszédben mindaddig benne lesz a migráció, amíg ez a folyamat így zajlik, vagyis amíg kiszámíthatatlanok az egyes országok döntéseinek a tovagyűrűző hatása. Például, ha Németország azt mondaná, hogy igazoltat a határon, onnantól kezdve gyakorlatilag az egész balkáni útvonalon visszaállna a határellenőrzés. „Schengen léte vagy nem léte függ ettől, s most úgy tűnik, ez megszűnik. Azt gondolom, lesznek még itt olyan lépések a törvényhozásban, amelyek a migrációs áradatból, népvándorlásból következnek” - mondta.

Kiért arra is, hogy sok olyan feladata lesz az államigazgatásnak, a hatalmi szervezeteknek, így a rendőrségnek, katonaságnak és a titkosszolgálatnak, aminek a működését át kell hangolni erre az újfajta világra. Az ugyanis nem lehetséges, hogy nem látjuk, hogy mi történik, és annak milyen következményei lesznek. Erre igenis fel kell készülni a törvényhozás szintjén, a fideszes honatya értékelése szerint, jogszabályokat kell módosítani, különböző fölhatalmazásokat kell adni egyes szervezeteknek, még azt is lehetségesnek tartja, hogy ezek némelyike alkotmányossági kérdéseket is fel fog vetni. „A gazdasági fejlődés ütemét is fenn kell tartani, ami ugye magától nem megy. Van egy természetes lendülete, de oda kell figyelni a folyamatokra, amelyek ezt esetlegesen gátolhatják. Most elég sok költségvetés terhére hozott döntés született 2015-ben, csak önmagában a személyi jövedelemadó 1%-os csökkentése 240 milliárd forint kiesés a büdzséből” – hívta fel a figyelmet. A parlamenti munka stílusában nem vár változást B. Nagy László, hiszen a „műfaj”egyik sajátossága, hogy ellenzéki szájból nem hangozhat el dicséret, s mivel az azonnali kérdések és interpellációk általában az ellenzék lehetőségei, ezért a parlamenti nyelvezetnek, stílusnak van egy behatárolható jellege. „Nyilván a folyosón a képviselők beszélgetnek egymással, és akkor nem ugyanez a helyzet, de a parlamenti patkóban mindenkinek jól behatárolható szerep jut ebben. Az ellenzék egy része lejáratta magát ezzel a hozzáállásával a magyar lét, nem lét kérdéséhez, például migráció, bevándorlás kérdésében, idén sem lesz ez másként. Példaként elmondta, Paks kérdését szokta rendszeresen felhozni az ellenzék, de nyilván a kérdéseikre adott válasz nagyrészt szakmailag érthető, de számukra nem, úgyhogy rendre előhozzák, rendre megkapják a választ, de úgy tűnik, nem tudják lenyelni, hogy Magyarországnak lesz egy olyan energiatermelő egysége, amiből biztonságban el lehet látni a magyar fogyasztókat” – részletezte B. Nagy László fideszes országgyűlési képviselő.