Közélet

Egyedül a szegedi 46-osok vettek részt mind a tizenkét isonzói csatában

Egyedül a szegedi 46-osok vettek részt mind a tizenkét isonzói csatában

2015. augusztus 4., kedd
Egyedül a szegedi 46-osok vettek részt mind a tizenkét isonzói csatában
elso_vilaghaboru

A Közéleti Kávéház rendezvénye Tóth István történésszel és Szanka József gyűjtővel az I. világháborúban lezajlott tizenkét isonzói csata témakörére épült, de egyszerre szólt többről és kevesebbről.

„Érdemes a hősök emlékét megőrizni, de elfogultság és harag nélkül” - mondta

Tóth István

, s hozzátette, a közoktatásban használt tankönyvek csupán két és fél sort írnak az első világégésről. Habár a Nagy Háború Blog által közzétett nem reprezentatív kérdőív szerint valóban alulreprezentáltnak tartják a történelemtanárok az I. világháború megjelenését a tankönyvekben, e kijelentést azonban joggal túlzásnak nevezhetjük. Azt azonban egyáltalán nem, hogy valamilyen módon szinte minden magyar család érintett volt a XX. század első világégésében, hiszen 660 ezer magyarországi halt meg a frontokon Franciaországtól a Közel-Keletig, mintegy felük az Isonzónál és a Doberdó-fennsíkon, ahol a szegedi 46-os közös gyalogezred is küzdött. 1915 őszére az ezred hatvan százaléka kicserélődött. A szegediek helytálltak, egyedül ők vettek részt mind a tizenkét isonzói csatában. Az olasz hadüzenet 1915. május 23-án történt meg.

Szanka Józseftől

megtudtuk, először a boszniai Višegradnál csaptak össze a szegediek az ellenséggel, utána szállították át őket a keleti (orosz) frontra. Itt az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai nagy veszteséget szenvedtek az orosz-japán háborúban tapasztalatokat szerzett cári erők ellen. Egy évvel később viszont az olaszok jártak hasonlóan, hajtották mintaszerűen a géppuska elé katonáikat a tábornokok.

doberdo_es_a_magyar_ezredek03kf

Előkerültek az I. világháború hírhedt és híres fegyverei, Tóth Istvántól megtudtuk, az olasz fronton is került sor gáztámadásra, valószínűleg császári engedéllyel. „Napokon keresztül lehetett hallani a mélyedésekben elhelyezkedő olasz katonák halálhörgéseit. A taljánok egy hónapig nem ejtettek hadifoglyot” - osztotta meg Tóth István a támadás hátborzongató részleteit a hallgatósággal. Híres fegyver volt a Schwarzlose géppuska, amely korszerű fegyvere volt ezen éveknek. Hozzátehetjük, a Don-kanyarban már nem kedvelték ennyire. Az I. világháború hozta el a terepmintájú ruhák reneszánszát, a mesterlövészek is ekkor kezdtek el vadászni a tisztekre. A repülőgép előbb felderítő eszköz volt, később bombáztak is vele. Az I. világháború vadászai még lovagiasak voltak, tévhit azonban, hogy mindegyikük nemes lett volna - hívta fel a figyelmet a történész. „A szegedi 46-osok zárt egységben vonultak haza a fegyverszünet után” - mondta a szegedi katonákról Szanka. Kiemelte

Diendorfer Miksa

zászlóaljparancsnok szerepét, aki 1919-ben lefegyverezte a vörös csapatokat, s átvette a parancsnokságot. Nem sokkal később sok zsidó tartalékos tiszt csatlakozott katonáihoz, sőt a kereskedők is támogatták az új haderőt, ebből született a Horthy által vezetett Nemzeti Hadsereg - mondta el Szanka József A magyar hadviselt zsidók aranyalbuma című kötet alapján. Diendorfert 1950-ben kitelepítették, mint osztályidegen hunyt el 1952-ben Jászapátiban, egy zsidó embertársa saját pénzén temettette el titokban. Két-három éve találták meg a nyughelyét, tavaly

temették újra

a szegedi Belvárosi Temető díszsírhelyére. Az újratemetés többek között a Meritum Egyesületnek volt köszönhető, amely emellett történelmi vetélkedőket szervez iskolásoknak, illetve hadszíntérkutatással is foglalkozik. A délutánnak különös aktualitást adott, hogy az Isonzó Expressz pár nappal korábban érkezett haza Olaszországból.

„Érdemes a hősök emlékét megőrizni, de elfogultság és harag nélkül” - Közéleti Kávéház rendezvénye Tóth István történé...

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. augusztus 4.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.