Írjon nekünk

Sport

Labdarúgás: nem a létszámcsökkentés hozhatja el a stabilitást a magyar futballba Rippel-Szabó Péter szerint

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

labdarugas_mj-003

A közelmúltban lezárult az NB I-es labdarúgó bajnokság, azonban a honi élvonal jövőre alapvetően másképp zajlik majd: az idei 16 együttes a Nyíregyháza, a Kecskemét és a Pápa kizárása, valamint a Győr anyagi nehézségei után csupán 12 csapattal rajtol el a következő idény. Rippel-Szabó Péter sportjogászt kérdeztük arról, hogy mi várható ezzel a döntéssel a magyarországi futball élvonalában.

A Magyar Labdarúgó Szövetség Fellebbviteli Licencadó Bizottsága május 26-án úgy határozott, a Kecskemét, a Pécsi MFC, a Nyíregyháza és a Pápa NB I-es licenckérelmező fellebbezését is elutasította, így egyik érintett klub sem indulhat el a következő élvonalbeli szezonban. Mivel a Győri ETO anyagi problémái miatt egyébként sem indult volna a hamarosan rajtoló NB I-ben, így a korábbi létszámcsökkentési szándék a szövetség részéről révbe ért, a következő NB I-es szezon az eddigi 16-hoz képest csupán 12 csapattal indul. „Az MLSZ a vonatkozó határozatait a saját szabályzataiban foglaltak alapján hozta meg. E szabályzatok többek között rögzítik, hogy melyek azok a feltételek, amelyek alapján egy sportszervezet az MLSZ által szervezett bajnokságban részt vehet. Az MLSZ évente minden szezon előtt ellenőrzi e feltételek teljesülését és saját hatáskörében dönt arról, hogy ezek a feltételek az érintett klubok esetében teljesülnek-e. Annak az okát, hogy az MLSZ – szakítva a korábbi évek gyakorlatával – miért döntött most a licencszabályzat szigorúbb alkalmazásáról és több sportszervezet licencének megvonásáról is, csak valószínűsíteni lehet. Az MLSZ-t a létszámcsökkentéssel nem kizárólag a klubok gazdasági működésének stabilabbá tétele motiválhatta, hiszen ez elsősorban nem az élvonal létszámától függ. Mindazonáltal eddig 16 csapat között oszlott meg az NB I-es csapatokat megillető jogdíjakból származó bevétel, mely mostantól csak 12 csapat között fog megoszlani” – fogalmazott a létszámcsökkentéssel kapcsolatban Rippel-Szabó Péter, sportjogász.

Hiányzik a piaci működés

Ahhoz, hogy még inkább piaci alapon tudjanak működni a magyar klubok, a szövetség szándéka szerint következő szezontól a sportfogadás vagyoni értékű jogdíjbevételeit is szétosztják a csapatok között (erről részletesebben itt lehet olvasni – a szerk.). Az MLSZ tervei szerint azonban csak azon egyesületek részesülhetnek e bevételből, a hírek szerint mintegy 300-400 millió forintos összegből, amelyeknek keretében maximum 7 fő külföldi játékos van, és a pályán egyszerre csak három tartózkodik. A nemzetközi kupákban szereplő együttesek esetében 10 nem hazai nevelésű játékos szerepelhet, közülük pedig öt lehet egyszerre a pályán. „Segíteni persze, hogy segíteni fog ez a plusz forrás, hiszen a hírek szerint csapatonként további több százmilliós bevételt jelenthet a kluboknak. Egyébként a Góltotón, a Totón és a TippMixen már régóta lehetett fogadni NB I-es mérkőzésekre, 2 éve pedig már online a TippMixPrón is lehet fogadásokat kötni a hazai meccsekre. Tehát egyrészt a Szerencsejáték Zrt. már eddig is feltüntette a klubok mérkőzéseit a fogadási kínálatában, másrészt a Szerencsejáték Zrt. a vonatkozó jogszabályi előírások alapján közvetetten már így is jelentős adóbevételt csatornáz át a sportba és ezen belül a labdarúgásba. Tulajdonképpen tehát a Szerencsejáték Zrt. már eddig is támogatta a klubokat, így nehezen érthető, hogy miért éppen most köt szerződést a labdarúgóklubok szponzorálására, különösen, hogy egyébként piaci források szerint a magyar labdarúgó klubok mérkőzéseire sokkal kevesebb fogadást kötnek, mint külföldi csapatok találkozóira vagy más sportág külföldi eseményeire” – tért ki a csapatok számára új bevételi forrásra a sportjogász.

Az érintett, licencet nem kapott klubok közül a Nyíregyháza esete tűnik a legérdekesebbnek, hiszen a nyírségieknél egy, nem túl nagy összegről van szó, amivel tartoznak a klubnál 2010-ben alkalmazott Diego Balbinotnak, így Rippel-Szabó Pétert arról kérdeztük: vajon meddig mehet el a Nyíregyháza az igazáért? „A licencbizottságnál a fellebbezési lehetőségüket kimerítették. Ezt követően a Nyíregyháza több fronton is küzdhet tovább az igazáért, például az UEFA-nál, a Sport Állandó Választottbíróságnál vagy rendes bíróságoknál is, például ahogy a Ferencváros is megtette ezt amikor kizárták őket az NB I-ből” – válaszolta Rippel-Szabó Péter, aki úgy véli, a jövőben is előfordulhatnak olyan esetek, amikor a magyar klubok anyagilag nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen hazánkban kifejezetten nehéz a labdarúgó klubokat tisztán piaci alapon működtetni.

A terméknek kell változnia

Ahhoz, hogy a magyar labdarúgás anyagilag stabil lábakon álljon, elsősorban a nézőszám növekedésére lenne szükség, hiszen pédául a jegybevételekből már a költségvetésükben is – különösen a jelenlegi helyzethez képest – számottevő összegre tehetnének szert a klubok. Sajnos azonban az átlagnézőszám inkább csökken az utóbbi időben. „A sporttörvény biztosítja a hátteret a kártyarendszer bevezetéséhez, így a sporttörvény és az egyéb kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit betartva az MLSZ szabadon dönthet a szurkolói kártya alkalmazásáról. A kártya bevezetése nem feltétlenül rossz ötlet, inkább a kommunikációja, illetve néhány esetben túl szigorú alkalmazása vezethetett oda, hogy egyes szurkolói csoportok vagy a nézők általában nem látogatják a mérkőzéseket. Alapvetően a szurkolói kártya nem rossz dolog, ha segítségével az erőszakoskodókat ki lehetne szűrni a lelátókról, valamint ha az valóban elősegíti a kultúrált mérkőzéslátogatást. Összességében azonban a közvetítési jogok és egyéb kereskedelmi jogok értékének, valamint a nézők számának növelése érdekében elsősorban magának a terméknek, a labdarúgás színvonalának kellene emelkednie. Amíg a hazai bajnokság nem éri el egy közepesen erős európai bajnokság szintjét, addig a nézőszám valószínűsíthetően nem fog nőni. Ha vannak sikerek – és nemzetközi szinten nem különösebben nagy sikerekre kell gondolni – akkor megtelik a stadion is, mint például amikor a Debrecen vagy a Fradi a Bajnokok Ligája, a Videoton pedig az Európa Liga csoportkörében szerepelt. Ha jó a foci, akkor már vannak nézők, elsődlegesen tehát ezen kellene javítani” – véli Rippel-Szabó Péter.

Legelőször a terméknek kellene változnia, hogy jobb legyen a magyar futball – véli a sportjogász. KLIKK: http://szegedma.hu/?p=548559

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. június 22.

Hirdetés

Kommentek

Hírzóna

Kézilabda: újabb spanyol világbajnok költözhet Szegedre

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Sajtóhírek szerint a 2018-as nyári átigazolási időszakban játékost cserélhet a BL-címvédő Vardar Szkopje és a MOL-Pick Szeged.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nem ütötte ki a Ceglédet a MOL-Pick Szeged

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Pedig úgy indult a találkozó, hogy nagy verésnek lesz kisgazdája a hazai csapat.

Tovább olvasom

Hírzóna

Ekkora felújításon még soha nem esett át az újszegedi sportuszoda

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Meg is mutatjuk, hogy néz ki a felújított uszoda!

Tovább olvasom

Aktuál