Közélet

Egy letűnt kor maradványai - a szegedi szocialista szobrok jelene + FOTÓK

Egy letűnt kor maradványai - a szegedi szocialista szobrok jelene + FOTÓK

2015. április 11., szombat
Egy letűnt kor maradványai - a szegedi szocialista szobrok jelene + FOTÓK
kommunizmus_relikviak10_gs

A rendszerváltás a politikai rendszer és a gazdasági szerkezet megváltoztatása mellett szimbolikus változásokat is hozott: a szocializmus által éltetett személyeknek állított szobrok és utcanevek is távoztak a rezsimmel együtt 1990-ben.

Minden politika rendszer törekszik arra, hogy hatalmának legitimitását szimbolikusan is megerősítse, ennek eszköze a különböző, az ideológiai alapnak megfelelő történelmi események, személyek kiemelése köztéri szobrok vagy elnevezések által. Ezek az ideológiai tartalmú lépések kiemelt jelentőséget kaptak Magyarországon a második világháború lezárása után után, az ország szovjetizálása és a kommunista diktatúra kiépítése alatt, ez alól Szeged városa sem volt kivétel.

kommunizmus_relikviak08_gs

"Nehéz megmondani, hány szocialista szobor állt Szeged közterein. A legmeghatározóbb Rákóczi téren, a Megyeháza előtt állt egy Lenin-szobor, amit az elsők között távolítottak el a rendszerváltás során" - mondta el hírportálunknak

Zombori István

történész, nyugalmazott múzeumigazgató. Ide tartozik a Széchenyi téri két szovjet katonai emlékmű, melyeket a szovjet Vörös Hadsereg rendelt meg, ami az országban egyedülálló, mivel bár minden városban állítottak emlékművet a szovjet "felszabadító hősök" emlékére, azonban minden városban csak egyet, Szeged ebben a tekintetben a két emlékművel kuriózumnak számított. "Hivatalos indoklása nem volt a duplikált emlékműnek, de nyilvánvaló volt, hogy egyet a tisztek, egyet pedig a közkatonák emlékére állítottak" - fejtette ki Zombori István.

(A képen Tóth István, a Móra Ferenc Múzeum főmuzeológusa mutatja a közkatonák emlékművéből megmaradt táblát, melyet ma a múzeum Cserje sori raktárában őriznek.)

A Szegedi Nemzeti Színház előtt állt a szegediek által csak Libás hölgynek nevezett Tanácsköztársaság emlékmű, valamint voltak még különböző, csak szocializmus által tiszteletben tartott személyekről elnevezett intézmények, melyek mindegyikén díszelgett egy-egy emléktábla vagy dombormű, ami névadójuk, mint például

Szirmai István

vagy

Zalka Máté

nevét őrizték, amelyek a rendszerváltás eredményeként hamar eltűntek az épületek falairól, illetve a közterekről. Ezek a szobrok, emlékművek, táblák a múzeumokhoz kerültek, Szegeden a Móra Ferenc Múzeumhoz. Az emlékművek, domborművek a múzeum raktárába kerültek, a Libás hölgy és a Lenin-szobor jelenleg Makón található, felmerült a kiállításuk, mint egy letűnt kor emlékei, mint a Mementó Park Budaörsön, azonban nem valósult meg az elképzelés. A Móra Múzeum Cserje sori raktárában számos ereklye található a szocializmus negyven évéből, az egykor a Móra Parkban álló,

Vlagyimir Iljics Lenint

és

Joszif Visszarionovics Sztálint

ábrázoló szobor makettje, illetve a Munkásőrség laktanyájából számos tárgy került a múzeum gyűjteményébe, szobrok, portrék, tablók.

kommunizmus_relikviak09_gs

A rendszerváltás idején város illetékesei rendelték el a szobrok eltávolítását, Szegeden nem történt szobordöntés, a Rákóczi téren nagy sajtóérdeklődés mellett szakemberek távolították el a Lenin-szobrot daruval, szakszerűen, és nem volt kérdés, hogy a múzeumba kerül a szobor. Érdekesség, hogy Ukrajnában és Oroszországban is eltávolították az ideológiailag kompromittáló szobrok nagyrészét (nem mindegyiket, számos helyen ma is állnak), azonban a szobrok közül többet eladtak az Egyesült Államok különböző városainak, azonban hazánkban a szobrok helyi múzeumokba való szállítása volt a jellemző. A Mars téren, amit Marx térről kereszteltek vissza eredeti nevére, a kommunista gondolkodó kő domborműve még ma is megtalálható, Zombori többször javasolta, hogy vigyék a múzeumba,

ezt különböző politikai erők fel is karolták

, azonban a lakók ellenezték, mondván "minek kell megbolygatni", így ma is ott díszeleg a dombormű.

marx_dombormu_mars_ter

Karl Marx domborműve a Mars térnél - a szocialista rendszer bukása után huszonöt évvel.

Utcanevek egykor és most

"Szegeden egy sereg olyan politikai átnevezés történt a Rákosi-diktatúra kiépítése alatt, amelyet részben azért kereszteltek át, mert a régi rendszerre utalt, másokat pedig azért, hogy az új rendszert ünnepeljék vele" - emelte ki Zombori István. A Tisza Lajos körút, melyet a várost újjáépítő kormánybiztosról neveztek el, Vlagyimir Iljics Lenin nevét viselte a szocializmusban, ebből lett ismét Tisza Lajos körút.

kommunizmus_relikviak11_gs
Zalka Máté domborműve az egykori
Munkásőrség laktanyájának ajtajáról.

A rákosi rendszer támadta az egyházat, és ateizmust hirdetett, így vallási töltetű elnevezéseket, például szentek neveit őrző utcákat is átnevezték, mint a Boldogasszony sugárutat, amely Április 4. útjának neveztek át, a "felszabadulás" emlékére a Kálvária sugárút

Fjodor Ivanovics Tolbuhin

szovjet marshallról, a Szegedre érkező szovjet katonák vezetőjéről lett elnevezve, majd vissza, a Kálvária tér pedig Úttörő tér lett. "A szegedi színház mellett haladt a Tanácsköztársaság utca (a szocialisat időszak előtt és ma ismét Stefánia utca), és a Szentháromság utca, amely Szeged legrégebbi utcaneve, amelyet a XV. században is így hívtak, és 1522-ben írva is szerepel és a város kulturális kincse lett Hunyadi János sugárút, ami azért is problémás, mert közben létezett a Hunyadi tér, ami az összetéveszthetőség miatt a politikai korrektség mellett egyéb bonyodalmakat is okozott" - nyilatkozott Zombori István. A nagykörút, melyet az 1883-as nagy újjáépítés kapcsán azokról az európai fővárosokról nevezték el, amelyek a legtöbb adományt adták Szeged újjáépítésére, hat fővárosról, Rómáról, Brüsszelről, Berlinről, Párizsról, Londonról, és Bécsről, majd a szovjet hadsereg kijelentette, hogy a náci Németország fővárosáról nem lehet utcát elnevezni, ezért Moszkvai körút lett a régi Berlini körútból. "1972-ben a megyei jogú városi tanács határozata alapján a párizsi és a brüsszeli körút között egy rövid szakaszt a Német Demokratikus Köztársaság fővárosáról, Kelet-Berlinről neveztek el" - mondta el Zombori István. Így ma a szegedi nagykörút hét főváros nevét viseli, amelyek közül a moszkvai körút a kakukktojás, mivel egyrészt az újjáépítéskor még Szentpétervár volt az orosz főváros, másrészt pedig nem járult hozzá olyan mértékben Szeged újjáépítéséhez, amiért kiérdemelte volna, hogy körutat nevezzenek el róla.

Nem csak a rendszer változott, egyes szimbólumok is eltűntek - hova lett a Lenin-szobor a Rákóczi térről? KLIKK: http://szegedma.hu/?p=525596

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. április 10.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.