Bulvár

Meggyógyított parlagi sast engedtek szabadon a Saséri-holtágnál + FOTÓK

Meggyógyított parlagi sast engedtek szabadon a Saséri-holtágnál + FOTÓK

2015. február 26., csütörtök
Meggyógyított parlagi sast engedtek szabadon a Saséri-holtágnál + FOTÓK
parlagi_sas12kf

Egy mérgezés után a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjában meggyógyított parlagi sast (Aquila heliaca) engedtek szabadon a Tisza Saséri-holtágánál csütörtökön. A madár nyomkövetőt is kapott, így mozgását a világhálón bárki figyelheti majd.

Veprik Róbert

, az állatkert igazgatója elmondta, hogy a legyengült, teljesen mozgásképtelen madarat Bácsbokod határából február 15-én hozta be a mentőközpontba a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre. A tavalyi kelésű hím rendkívül rossz állapotban volt, a szakemberek nem bíztak benne, hogy megéli a következő napot. Tünetei arra utaltak, hogy mérgezés áldozata lett, ezért kiürítették begyét, infúziót és gyógyszereket kapott. A megfelelő állatorvosi ellátásnak és gondozásnak köszönhetően a madár néhány nap alatt felépült. A sas gyógyulása feltehetően annak is köszönhető, hogy nem közvetlenül fogyasztotta el a mérgezett csalit, hanem valószínűleg egy a méregtől elpusztult állat teteméből evett – tette hozzá a szakember. Veprik Róbert tájékoztatása szerint bár a végleges laboratóriumi eredmények még nincsenek meg, úgy tűnik, a sast karbofuránnal mérgezhették meg. A korábban talajfertőtlenítésre használt szert hosszú évek óta nem szabad használni az Európai Unióban, a gyakran baromfitelepek környékén elhelyezett mérgezett csalikat vagy csempészett vegyszerből vagy régebbről megmaradt készletek felhasználásával állítják elő. A csalétkek készítése orvvadászatnak, természetkárosításnak és állatkínzásnak is minősíthető, és többéves börtönbüntetéssel sújtható.

Speciálisan képzett kutya is keresi a csalikat

Az elmúlt tíz évben 76 mérgezett parlagi sast találtak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) adatbázisa szerint a ragadozók számára szándékosan kihelyezett mérgezett csalétkeknek már hatszáz védett és fokozottan védett madár esett áldozatul. Az esetek felderítése érdekében az MME együttműködik a rendőrséggel, a nemzetipark-igazgatóságokkal, az állatkertekkel és a vadászkamarával is. A munkát egy speciálisan kiképzett kutya is segíti, amely a csalikat keresi meg azokon a területeken, ahol mérgezés gyanúja merül föl.

A most a természetbe visszaengedett madár is egy mérgezésben elpusztult fajtársa, Remény jeladóját kapta meg. A sas útvonala több mint száz másik, nyomkövetővel felszerelt madárral együtt a www.satellitetracking.eu oldalon is látható lesz. A parlagi sas síkságokon, füves pusztákon és mocsarak környékén fordul elő. A fokozottan védett madárfaj állományát a világon két-háromezer párra teszik, ebből Európában – nagyrészt Magyarországon és Szlovákiában – mintegy háromszáz költ. Hatalmas fészkét magas fákra építi. Nagy termetű, 70-80 centiméteres testhosszú, akár kétméteres szárnyfesztávú, feketés barna tollazatú sas faj. Kisebb emlősöket, elvétve madarakat, hüllőket zsákmányol, Magyarországon fő tápláléka az ürge és a hörcsög.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.