Közélet

Csongrád megyei településeket is támogatott a BM - Szegednek nem jutott forrás

Csongrád megyei településeket is támogatott a BM - Szegednek nem jutott forrás

2015. január 19., hétfő
Csongrád megyei településeket is támogatott a BM - Szegednek nem jutott forrás
parlament38_gs

A Belügyminisztérium által a múlt év végén az önkormányzatoknak több jogcímen megítélt 30 milliárd forintból Csongrád megyei településekre is érkeztek források. B. Nagy László fideszes politikus arra emlékeztetett, hogy új szemlélet mentén kell az önkormányzatoknak gazdálkodniuk, míg az MSZP-s Szabó Sándor úgy értékelte, hogy az ellenzéki vezetésű települések hátrányt szenvedtek a források megítélésekor.

Decemberben két alkalommal is pluszforrásokat ítélt meg önkormányzatoknak a Belügyminisztérium. Év végén 68 településnek 18,5 milliárd forintot az egyes önkormányzatok feladatainak támogatása érdekében történő előirányzat-átcsoportosítás címszó alatt, míg december elején több mint 12 milliárd forint rendkívüli önkormányzati támogatásról döntött a kormány, melyet 1175 pályázó település között osztott fel

Pintér Sándor

belügyminiszter és

Varga Mihály

nemzetgazdasági miniszter. Ez utóbbi 12 milliárdot a költségvetési törvényben rögzítettek alapján kérhették a települések, melyben szerepel, hogy az önkormányzatok rendkívüli támogatást kérhetnek kivételes esetben működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében.

toroczkai_sajttaj01_gs

Ebből a 12 milliárd forintos keretből a támogatott önkormányzatok átlagosan 10 milliót kaptak, Csongrád megye hatvan települése közül huszonhat részesült támogatásban. A legtöbb forrás, 46 millió forint Mórahalomra érkezett, Csongrád 43 milliót kapott, a legkevesebb pénz Klárafalvára érkezett, a település mindössze 410 ezer forintot kapott a BM-től. Ásotthalom 4,7 millió forint rendkívüli támogatásban részesült, s ahogy

Toroczkai Lászlótól

, a település jobbikos polgármesterétől megtudtuk, 22 millió 810 ezer forintot igényeltek. „Volt 36 milliónyi kifizetetlen számlánk, amit az előző polgármestertől örököltem, abból próbáltunk minél többet lefaragni, a 4,7 millió forintot is erre fordítjuk” – közölte. Az ásotthalmi polgármester nehéz esztendőre számít, hiszen mint elmondta, a szociális támogatások átkerültek az önkormányzatokhoz, ami növeli a kiadásaikat, de összességében úgy értékelte, hogy a 2015-ös esztendő sem lesz nehezebb a település életében, mint a mögöttünk álló év. Toroczkai elmondta, azért, hogy elkerüljék a csődöt, nagyon szigorú gazdálkodást vezettek be, s így 10 millió forintot meg tudtak takarítani. Az említett 36 milliós adóságból 8 maradt év végére, amit a Belügyminisztériumtól kapott támogatásból tovább tudnak csökkenteni.

További 1 milliárd 466 millió érkezett Csongrád megyébe

Az egyes önkormányzatok feladatainak támogatása érdekében történő előirányzat-átcsoportosításairól szóló kormányhatározat értelmében 68 település kapott összesen 18,5 milliárdot. A Magyar Közlönyben megjelent lista alapján Apátfalva 150 milliót, Csanádalberti 140-et, Földeák 120-at, Kiszombor 80-at, Magyarcsanád 110 millió forintot, Maroslele 40-et, Óföldák 10 milliót, Székkutas pedig 16 millió forintot kap a Belügyminisztériumtól. Csongrád megye települései közül Hódmezővásárhely járt a legjobban, 800 milliót csoportosított át számára a kormány a megyei jogú város feladatainak biztonságos finanszírozása érdekében. A listán egyébként kilenc megyei jogú város szerepel, Szeged azonban ebből kimaradt. A kormányrendelet szerint megyénkbe összesen 1 milliárd 466 millió érkezik ebből a keretből, mely összegből a kisebb településeknek 666 millió forint jár. A hódmezővásárhelyi önkormányzat arról tájékoztatta a promenad.hu-t, hogy fejlesztéseket finanszíroznak a 800 millió forintból, jelentős részét a 2016-os Ifjúsági Európa-bajnokságnak otthont adó Gyarmati Dezső Sportuszoda bővítésére fordítja, a másik részét pedig az egykori Corvin Mátyás szakközépiskola épületének felújítására.

szekkutas_sportcentrum_avato12_gs

Székkutas polgármestere,

Szél István

arról tájékoztatta a SZEGEDma.hu-t, hogy a kapott 16 milliónak megvan a helye, 10 millió forintból a település általános iskolájának a tetőszerkezetét újítják fel, a fennmaradó összeget pedig a művelődési ház továbbfejlesztésére fordítják. „A művelődési házban helyet kap majd egy agrárszolgáltató iroda, a körzeti megbízotti iroda és a családsegítő szolgálat is. A fejlesztéshez 3 millió forinttal az önkormányzat is hozzájárul, melyből fűtéskorszerűsítést hajtunk végre” – tájékoztatott a fideszes politikus. Elmondta, az elmúlt években sok segítséget kaptak a térség országgyűlési képviselőjétől,

Lázár Jánostól

, így minden olyan beruházást meg tudtak valósítani, amire a székkutasiaknak szükségük volt. „A megkezdett fejlesztéseinket is folytatjuk. Márciusban elkezdődik a teljes települést érintő szennyvíz-csatorna beruházás, zajlik az ivóvízminőség-javító program is. Az uniós pályázatok megjelenését várjuk, további épületegyütteseket szeretnénk felújítani, illetve munkahelyteremtő beruházásokat tervezünk” – közölte Szél István polgármester.

Szabó Sándor: pártpolitikai színezetű volt a pénzosztás

Már a novemberi forráselosztásban is szerepeltek megyei jogú városok, többek között Pécs – emlékeztetett az MSZP-s

Szabó Sándor

. Akkor 1,3 milliárdot kapott a BM-es forrásból a baranyai megyeszékhely, s a szegedi országgyűlési képviselő a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Lázár Jánoshoz interpellált a kérdésben. Ebben utalt Lázár egyik kijelentésére, melyben a miniszter azt mondta a makói televíziónak, hogy a pártpolitika nem írhatja felül a települések, a közösségek érdekeit.

szabo_sandor03_gs

Szabó Sándor kérdésünkre elmondta, az MSZP kimutatást is készített, melyből kiderül, hogy a 12 milliárdot meghaladó támogatás több mint 10%-át Pécs városa kapta meg az 1175 település közül. „Az interpellációmban példaként hoztam fel Klárafalvát, ők is igényeltek támogatást, 15 millió forintos nagyságrendben. Ezzel szemben mindössze 410 ezer forintot kaptak, ami két villanyszámlára sem elegendő, hiszen akárcsak Ferencszállás a 43-as számú főút út mentén helyezkedik el, így a település még időszakosan sem kapcsolhatja ki a közvilágítását” – részletezte Szabó. Úgy értékelte, hogy a források elosztásánál az számít, hogy az adott település „milyen színű”. Interpellációjában is elmondta, hogy az önkormányzatoktól lényegesen több forrást vont el a kormány a 2013-as átalakítások során, mint amennyi feladatot átvállalt, a települések 90 %-nak azóta szinte csak annyi pénze van, hogy éppen a működésük számláját ki tudják fizetni. A szocialista országgyűlési képviselő szerint ezért sem csoda, hogy hazánk településeinek több mint egyharmada, 1175 önkormányzat plusztámogatásért fordult a kormányhoz működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében. A kormány rendkívüli támogatást ítélt meg, de az MSZP-s politikus szerint igazságtalan volt a pénzosztás, a település vezetőjének pártpolitikai színezetétől függött, hogy ki mennyi támogatást kapott.

B. Nagy László: Másképp kell gondolkodniuk az önkormányzatoknak

B. Nagy László

fideszes országgyűlési képviselő arról tájékoztatta portálunkat, hogy a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációjakor több településen voltak elhúzódó ügyek, melyek hatásai csak később látszódtak, illetve év közben is olyan feladatok, költségek merültek fel, amelyeket nem tudtak a jelenlegi rendszerben finanszírozni. Ezek az önkormányzatok a Belügyminisztériumtól igényelhettek forrásokat igényeltek meghatározott célokra. „Ahány önkormányzat, annyiféle probléma vagy éppen feladat finanszírozására igényelt plusztámogatást, így az összegekben is nagy a szórás emiatt” – jegyezte meg B. Nagy.

bnagy15_gs

Emlékeztetett, főszabály szerint a központi forrásoknak fedezniük kell a kötelező feladatok ellátásának költségeit. A nem kötelező feladatok felvállalása azoknál a helyhatóságoknál okoz anyagi gondot, ahol nincsenek megfelelő bevételek. „Éppen ezért az önkormányzatoknak a hozzáállásán is változtatniuk kell a saját bevételek tekintetében. Még Csongrád megyén belül sem lehet összehasonlítani településeket, vagyis nincs egységes recept erre, de a képviselő-testületeknek törekedniük kell arra, hogy a nem kötelező feladataik finanszírozására saját forrásokat gyűjtsenek például munkahelyteremtéssel, adóbevétellel. Kicsit másképp kell gondolkodniuk, mint eddig” – összegezte a fideszes politikus.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.