Jégkori ősbölényt találtak az ELI-építkezésen + FOTÓK

Szarvrész, homlokrész és bordacsontok kerültek elő a lézerfizikai központ építési területéről, az állati maradványok egy 100 ezer éves, úgynevezett jégkori ősbölény csontjai.

A maradványokra az építőmunkások lettek figyelmesek, amikor egy markológéppel az ősi állat addigi sírjául szolgáló földet szerették volna elhordani.

Sümegi Pál

, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtani és Őslénytani Tanszék intézményvezetőjétől megtudtuk, egy, az alföldi tájakon igen ritka őslényre bukkantak az építkezésen. Az már régóta nem titok, hogy a szegedi Öthalom kincsesbánya az őslénytan számára, Magyarországon mindössze öt hasonló lelőhelyet fedeztek fel ezidáig. A tanszékvezető hozzátette, a mai európai és amerikai bölényfajok őse fél és egy tonna körüli súlyt nyomhatott, állapotát egy természetes konzerváló, az égett faszén őrizte meg az utókornak. A szenes "sírban" emberi maradványok után is kutattak, azonban a mintavételek nem igazolták őseink nyomát. Az állat, amelyet még a neandervölgyi ember ismert, minden valószínűség szerint uszadékként került az öthalmi vidékre. Az ELI körül dolgozó munkások tovább figyelik a munkafolyamatokat, hátha előbukkan még néhány csont a földből.

Medgyesi Konstantin

, a Móra-múzeum sajtóreferense úgy nyilatkozott, a maradványok hamarosan a szegedi múzeum raktárába kerülnek és ha bármely más kiállítótér jégkorszaki jellegű tárlatot nyit, kölcsönadják a csontokat.