A dinoszauruszok korában ötször akkora volt a légkör karbontartalma, mint ma

A dinoszauruszok korában mintegy ötször akkora volt a légkör szén-dioxid-tartalma, mint ma - mutatták ki az Utrechti Egyetem kutatói, akik szerint eredményeik az éghajlatváltozás előrejelzésében is hasznosak lehetnek.

A dinoszauruszok korának is nevezett mezozoikum (hozzávetőleg 250-65 millió évvel ezelőtt) jelentős tektonikus, éghajlati és evolúciós változások kora volt. Az őskontinens ekkor szakadt a ma is ismert kontinensekre, és az ezzel járó tektonikus mozgások hatására jelentős vulkanikus tevékenység kezdődött a Föld felszínén -

írja a LiveScience.com tudományos hírportál

. A vulkánkitörések nagy mértékben növelték a légkör szén-dioxid-tartalmát, aminek következtében az éghajlat kivételesen meleg volt ebben az időszakban. Ez fontos tényezője volt az evolúciónak és az állatfajok szétválásának. A friss tanulmány vezető szerzője, az Utrechti Egyetemen földtudományokkal foglalkozó

Douwe van der Meer

kollégáival a földrengések által kiváltott hullámok terjedését vizsgálva következtetett a Föld belsejének struktúrájára és az egykori tektonikus mozgásokra. Ebből kiindulva rekonstruálták visszamenőleg a vulkanikus aktivitást és az ezzel járó karbonkibocsátást. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tették közzé. "Lényegében látjuk a Pangea őskontinens darabokra szakadását, az óceánok kiterjedését és bezárulását" - magyarázta Douwe van der Meer. A mezozoikum korabeli magasabb karbonkibocsátást tetézte, hogy a légkörben lévő szén-dioxidból a mainál lényegesen kevesebbet kötött meg a vegetáció, így összességében mintegy ötször akkora volt a légkör karbontartalma, mint napjainkban - derül ki a kutatók becsléséből. Ez az ötszörös eltérés jóval nagyobb, mint amire a korábbi - 1980-as és 1990-es években végzett - kutatások jutottak, amelyek nagyrészt még a tengerszint változásából próbáltak következtetni a légköri karbonszintre. A kutatók reményei szerint a vulkáni tevékenység, a szén-dioxid-koncentráció és a klíma közötti kapcsolat jobb megértése segíthet a jövőben várható éghajlatváltozás pontosabb előrejelzésében is.