Sport

Testépítésről okosan - mit szabad és mit nem?

Testépítésről okosan - mit szabad és mit nem?

2014. január 25., szombat
Testépítésről okosan - mit szabad és mit nem?
madarasz_kitti04_gs

Számtalan tévhit kering a köztudatban a fitnesztermek világáról, a SZEGEDma.hu ezért összegyűjtötte, mit érdemes tudni a testépítésről. Bár a sok-iksz jelzetű táplálék-kiegészítő vödrök és kockás női hasfalak kirakatán túl komoly értékek húzódnak meg e dimenzióban, érdemes néhány szót szólni a veszélyekről is, avagy merjünk testet építeni, de csak jó minőségű cementtel!

„Nyolc éve űzöm a testépítést mint sportot, és azt tudom mondani, hogy a táplálkozás és az edzés csak egy bizonyos részét képezi a dolognak. Igazából ez egy életmód, úgy is mondhatnánk, a testépítés egy 24 órás sport. Odafigyelés, kitartás és megfelelő alázat szükséges hozzá. Sok lemondással jár, de megéri, mert rengeteget profitál belőle az ember” – ecsetelte a SZEGEDma.hu-nak

Madarász Kitti

, 2013-ban világbajnoki 5. fitnesz modell.

madarasz_kitti05_gs

A fiatal hölgy a hétköznapok során személyi edzőként dolgozik, és mint elmondta, a termükbe betérő vendégek motivációs tényezői változatos palettán mozognak. Akadnak, akik csak elégedetlenek a küllemükkel, de vannak olyanok is, akik igazán komolyan veszik a testépítést, sőt, egyéb sportokat űzők is betérnek a konditerembe. A trénerek segítségének szükségessége az edzésterv és az étrend kialakítása során érhető igazán a gyakorlatban tetten, utóbbihoz persze, elengedhetetlen egy előzetes állapotfelmérés. Ennek keretein belül a nem, az életkor, a testmagasság és a testsúly alapján meghatározzák a vendégek testzsír-százalékát, majd következhet a munka. „A leghatékonyabb az, ha a délelőtti órákban kardio-, azaz állóképesség javító edzéseket végzünk és délutánra hagyjuk a súlyzós edzéseket. Ehhez csatlakozik egy konkrét étrend, aminek lényege a két-három óránkénti étkezés. Délelőtt lassú felszívódású fehérjére van szükség, délután 5 óra után pedig nem szabad szénhidrátot fogyasztani, inkább halat, húst és zöldségeket” – részletezte Madarász Kitti.

mikulan_rita01_gs

A kardio edzések fontosságát illetően hasonló véleményen van

Mikulán Rita

, regionális szakfelügyelő főorvos, a

Stefánia Klinika

sportorvosa is. „Főleg a fiatalok hajlamosak arra, hogy csak egyes testrészeiket fejlesszék, a többit elhanyagolva. Egy harmonikus izomfejlesztésnek és az állóképesség javításának együttesére lenne szükség, pláne, hogy ez utóbbi pont fiatal korban fejleszthető a leginkább. Tévhit, hogy egy állóképesség javító tréningnek csak akkor az igazi a hatása, ha az adott egyén 30-40 percig dolgozik monoton egy géppel. Régóta ismert tény, hogy a részaktivitások hatásai is összeadódnak. Ha valaki háromszor 10 percet kardiózik például, az talán nem olyan unalmas, a hatása mégis megfelelő.” – hívta fel a figyelmet a sportorvosnő. A tévhiteknél maradva hozzátette, manapság talán az indokolatlanul magas fehérjebevitel az egyik leggyakoribb probléma. Ennek eszmei kiváltó oka az az összefüggés, hogy a megfelelő edzés mellett a magasabb arányú fehérjebevitel segíti az izmok növekedését. A szervezet ugyanakkor csak bizonyos mennyiségű fehérjét tud feldolgozni. A túlzott bevitel így nem hogy hasznos, de idővel belső szervi problémákhoz vezethet. Sőt, arra érzékenyeknél akár a túladagolás sem szükséges a bajhoz. „Magyarországon nem kötelező a sportolók vese- és májműködésének vizsgálata, de azoknál, akiknél feltételezhető, hogy táplálék-kiegészítőt szeretnének szedni, mindenképpen célszerű lenne” – vélekedik Mikulán Rita.

Balogh László

, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelési és Sporttudományi Intézet intézetvezető docense ennél is továbbmegy. „Szerintem ott kezdődik a probléma, hogy Magyarországon nagyon kevés olyan fitneszterem van, ahol a beérkező kuncsaftokat széleskörű vizsgálatoknak vetik alá. Legfeljebb kitöltetnek velük egy kérdőívet, hogy saját felelősségükre vesznek részt az edzésen. Nyugati mintára a termek beszerezhetnének olyan laboreszközöket, amikkel alapvető problémákat nagy bizonyossággal ki lehet szűrni. E mellé jöhetne egy kérdőív a kuncsaft életvezetési szokásairól, és csak mindezek után mehetne oda a személyi edzőhöz.” Hozzátette, sok esetben a trénerek felkészültsége sem megfelelő, ami esetenként betudható az edzőképzés hiányosságainak. Személyi edző ugyanis vagy a felsőoktatásba bekerülve, valamilyen sporttudományi szakot, vagy egy alap-, illetve középfokú OKJ-és képzést elvégezve lehet valakiből Ez utóbbi tanfolyamok általában nehezen ellenőrizhető minőségűek. Normális esetben a trénerként végzők több féléven keresztül tanulnak anatómiát, élettant, orvosi tárgyakat, táplálkozást, vagy éppen edzéselméletet, de akadnak olyan képzések, amik a szükséges ismerethalmazt besűrítik akár egy pár hónapos tanítási folyamatba. „Mindenképpen szükséges a magasabb óraszám, de fontos lenne egy komolyabb minőségbiztosítási rendszer is” – jegyezte meg Balogh László.

balogh_laszlo01_gs

Felelősség, természetesen, nem csak a fitnesztermek és személyi edzők vállán van. Az angol szakirodalom exercise addiction néven említi azt az állapotot, amely ugyanolyan hatásmechanizmusú szenvedélybetegség, mint a drog, vagy az alkohol, és amely magyarra fordítva edzésfüggőségként nevezhető. „Nehéz meghatározni, mikor sérül az egészség. Vizsgálatok azt mutatják például, hogy a prosztatarák kialakulásának oka lehet egy 15-20 évvel korábbi, anabolikus szerek által végzett kúra. Az a gond, hogy aki már egy picit függő, nem azt fogja csinálni, hogy a strandszezon előtt egy 5-6 hetes kúrát végigcsinál. Folyton elégedetlen a külsejével, mindig vékonyabbnak látja magát az elvárásainál, az állandó növekedésért pedig kénytelen egyre keményebb kúráknak alávetni magát, amik kontrollálatlanul folynak, mind a készítmények, mind azok adagolása szempontjából. Az első lépés tehát a lelki egészség romlása, amikor kialakul az ún. inverz anorexia nervosa. Sajnos kevés olyan esetről tudunk, hogy ezek az emberek orvoshoz fordulnának, még akkor sem, amikor például egyes készítmények hatásaként már olyan vérnyomás-kiugrásaik vannak, hogy súlyemelés közben spontán vérezni kezd az orruk” – mesélte Mikulán Rita. A sportorvosnő ugyanakkor hangsúlyozta, a testépítés mint sport mindenképpen egy támogatandó és egészséges tevékenység. Balogh Lászlóval azon a közös véleményen vannak, a fiatalok körében kifejezetten divatos elfoglaltság fitneszterembe járni, így ez az edzésforma megfelelő lehetőség azon hiányok pótlására, amire egy iskolai testnevelés óra akár a felszereltség, akár a tanulók motivációjának hiánya miatt nem képes. „Egy hirtelen növő, esetleg hanyag, vagy rossz testtartású fiatal bizonyára nem szeretne gyógytornára járni. Dolgozom együtt azonban olyan gyógytornászokkal, akik összeállítanak ezeknek a fiataloknak egy edzéstervet, amivel már el tudnak menni egy konditerembe. Így egyszerre orvosolják a problémát, és végeznek egy trendi, a korosztály által elismert sportot” – tette hozzá Mikulán Rita.

balogh_laszlo_mikulan_rita01_gs

Balogh László zárásul azzal egészítette ki, ha valaki jó terembe, jó edző keze alá kerül, akkor nem csak izmosabb, de egészségesebb is lesz. Oda kell figyelnie a táplálkozására, hiszen pusztán attól, hogy súlyokat emel, még nem lesz önmagában sikeres az elvégzett munka. Kerülnie kell a káros szenvedélyeket is, így az alkoholt, a dohányzást, vagy az éjszakázást. Egy testépítő ugyanolyan sportoló, mint például egy olimpikon. „Nagyon jó belépő ez az egészséges életmódhoz.”

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.