Hazánkban nincs atombiztos energiastratégia nukleáris erőmű nélkül

Németország az erőművek 2022-ig történő leállítása mellett döntött, míg a szomszédos Franciaországban a nemzeti büszkeség része a nukleáris energia. Országonként változó az atomerőművek megítélése, hazai szakemberek szerint azonban nincs, ami itthon teljesen kiválthatná őket. Geotermikus energiában azért Csongrád megyében is különösen jó adottságokkal bírunk.

Ahogy

korábban már megírtuk

, orosz hitelből két új reaktorral bővítik ki a paksi atomerőművet. A megállapodással az ország egyik legnagyobb volumenű beruházásáról született döntés, melyekre megosztó reakciók érkeztek: egyes vélemények szerint ez csökkenti az ország energiafüggetlenségét, míg mások az atomenergia veszélyessége miatt emelték fel a hangjukat. Szakértőket kérdeztünk a lehetséges alternatívákról, illetve arról: van-e egyáltalán választási lehetőségünk?

Gazdasági okokból esett a választás Moszkvára

A hazai energiaellátás egyfajta "energia-mixen" alapult, különböző energiahordozók együttes alkalmazása szolgálja ki az ország villamosenergia-igényét, melynek kiemelkedő szereplője a hazai fogyasztás 36%-át fedező paksi erőmű. "Magyarországon nagyon limitált az energiahordozók hozzáférhetősége, így szükséges és szerencsés lépés volt, hogy a nyolcvanas években az atomenergia felé nyitottunk. Jelenleg sem látunk olyan körülményt, amely lehetővé tenné, hogy ezt mellőzzük" - nyilatkozta portálunknak

Aszódi Attila

, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Az 1983-87 között épült négy paksi blokk eredetileg harmincéves üzemidőre készült, a közelmúltban ezt további hússzal tolták ki - így legalább 2030 közepéig a nukleáris energia benne marad ebben a bizonyos energia-mixben. Az Oroszországban született döntés persze nem azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrások kérdését szőnyeg alá söpri a kormány, energiastratégiájuk szerint több mint ezer megawattnyi zöldenergia infrastruktúráját teremtenék meg a közeljövőben. A Moszkvával való együttműködés kapcsán Aszódi Attila úgy nyilatkozott: az oroszok egyértelműen meghatározó szereplők az atomerőmű-piacon, a döntés legjelentősebb oka azonban nem műszaki és mégcsak nem is politikai, hanem gazdasági jellegű. Míg nálunk a bővítéstől, a németeknél a bezárástól hangos a sajtó, terveik szerint 2022-ig az országban található mind a tizenhét atomerőműre lakat kerül. "Változó, hogy a különböző országok hogyan állnak ehhez a kérdéshez. Németország egy extrém út, itt a politika középpontjában az a törekvés szerepelt az elmúlt harminc évben, hogy az országot antinukleárissá tegyék" - hangsúlyozta a szakember. Ezzel a nézettel lehet szembeállítani Európa számos "atomenegria-párti" országát Finnországtól Franciaországon át az Egyesült Királyságig. Az Egyesült Államokban a palagáz-lelőhelyek meglelésével és kiaknázásával jutottak óriási forráshoz, melyek az öreg kontinens nemzetei számára nem elérhetőek. Itt a megújuló energiaforrások lehetőségeit taglalják: ennek jó része azonban időjárásfüggő, emellett olyan tárolási technika sem áll a rendelkezésünkre, amellyel az ingadozó termelés ellenére is állandó energiaszolgáltatást lehetne biztosítani.

A franciák büszkék az atomerőműre

Míg Németországban lázasan folyik az atomkorszak lezárása, a velük szomszédos franciák energiaellátásának 75%-át nyerik nukleáris energiából. "Nem mindig objektív, tudományos érvek határozzák meg egy ország atomenergiához való viszonyát. Franciaországban ez a nemzeti büszkeség részét képezi, hisz a radioaktivitást

Henri Becquerel

francia tudós fedezte fel. Ezen a területen

Piere

és

Marie Curie

ért el meghatározó eredményeket, majd az összesen öt Nobel-díjat birtokló Curie-család következő nemzedéke, lányuk és vejük az első francia atomerőmű kidolgozásában vett részt. Náluk is vannak tiltakozó zöld szervezetek, de a népesség alapjában véve sokkal elfogadóbb az atomenergiával szemben. Németországban a megújuló energia lehetőségeit próbálják kiaknázni" - magyarázta

Hannus István

, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék professzora.

Két nagy katasztrófa is aláásta az emberek biztonságérzetét az atomenergiával szemben: a '86-os csernobili robbanást követően a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után lett ismét téma az erőművek veszélyessége, leváltásuk lehetőségei. "A sugárzás okozza a legnagyobb félelmet az emberek körében, hiszen nem érzékelhetjük úgy, mint a tüzet vagy a füstöt. Egy szakember műszereire kell hagyatkoznunk, és elhinni neki azt, hogy nincsen veszély. Le kell szögezni, hogy normális üzem esetén az erőmű teljesen veszélytelen, semmilyen sugárzás nem éri az ott dolgozókat" - emelte ki Hannus István. Extrém időjárási körülmények, földrengés, tornádó vagy cunami esetében történhetne baj, ezektől azonban szinte teljes védelmet élvez a Pakson épült magyar erőmű. Másik eshetőség a terrortámadás, melyet teljességgel kizárni sajnos nem lehet, de veszélye szintén minimális. A moszkvai megállapodás nagy előnye lehet a nukleáris hulladék elhelyezése is. Hazánkban Püspökszilágyi és Bátaapáti mellett van kis és közepes aktivitású hulladékok számára tároló, a használt fűtőelemek számára még csak tervezik a nagy aktivitású tárolót Boda község mellett. A megállapodásról szóló hírek szerint a rendszerváltás előtti idők mintájára ezeket ismét Oroszországba szállítják majd el hazánkból. Alternatív energiaforrások tekintetében hazánk főképp a geotermikus energia kihasználásában léphet előre jelentősen, hiszen míg világátlagban 100 méterenként 3 fok a hőmérséklet emelkedése, addig a Kárpát-medencében ez majdnem a duplája, 5 fok. Termálkutak tekintetében Csongrád megye különösen kiugró a szakember szerint, itt sok esetben "olajkutatási melléktermékként" fúrták a felszínre a forró vizet. Ez a forrás azonban elsősorban a melegvíz ellátásban, fűtésben lehet segítségünkre, csak néhány olyan kút van Magyarországon, amelyből villamos energia előállítására alkalmas hőmérsékletű és nyomású gőzt lehetne kinyerni. Jó mezőgazdasági potenciállal bíró országként a biomassza-erőművek létesítése is a megfontolandó lehetőségek között szerepel, ezek azonban eddig csupán félsikerrel valósultak meg. Egyes esetekben szénerőműveket állítottak át, ahova messziről hordják a fűtőanyagot, de a lakosság tiltakozása miatt is sok ilyen kezdeményezés kútba esett. A biomassza hasznosítása kis egységekben, a termőhelyhez közel célszerű, ahol nagy szállítási távolságok nem rontják az energiamérleget.