Közélet

Díjátadóval és tárlattal ünnepelte Szeged a magyar kultúrát + FOTÓK

Díjátadóval és tárlattal ünnepelte Szeged a magyar kultúrát + FOTÓK

2014. január 22., szerda
Díjátadóval és tárlattal ünnepelte Szeged a magyar kultúrát + FOTÓK
kultura_napja_unnepseg24_gs

Balog József színész, rendező, Beliczai Mária szobrászművész, valamint Nagy Imre Erik zeneszerző vehette át idén a Szeged Kultúrájáért Díjat a Magyar Kultúra Napján rendezett díszünnepségen.

Kölcsey Ferenc

mellszobrának koszorúzásával kezdődött a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepségsorozat Szegeden, a Nemzeti Pantheonban tisztelegtek a költő előtt, aki a kézirat szerint 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt. 1989. óta e napon ünnepeljük a magyar kultúrát, és elismeréseket nyújtanak át azoknak, akik kimagasló tevékenységükkel hozzájárultak annak terjesztéséhez. „Szeged szimbóluma annak, hogy egy település kulturális öröksége annál értékesebb, szebb és gazdagabb, minél sokszínűbb” – fogalmazott a díszünnepségen

Solymos László

. Az alpolgármester beszédében kiemelte, Szegeden soha nem egymás ellenében, hanem egymást gazdagítva jelennek meg különböző közösségi kultúrák, nyelvek és szokásrendszerek. A nyitott szellemiség és a sokszínűségre példa a Szegedi Tudományegyetem is, hiszen az universitashoz kötődő

Radnóti Miklós, Juhász Gyula

és

József Attila

nézetei bár távol távol álltak egymástól, egy dologban megegyeztek: kortársakként tisztelték és segítették egymást. Hozzátette, a magyar kultúra ezer éve,

Szent István

óta szerves része annak, amit európai kultúrának nevezünk, s ennek köszönhetjük meg- illetve fennmaradásunkat.

Az MSZP-s politikus a kormányt is bírálta a díszünnepségen, úgy fogalmazott, közpénzen hivatalos kultúrát épített magának a kormány, illetve, hogy az európai civilizáció és kultúra alapértékeit kormányzati intézmények vezetői kérdőjelezték meg hazánkban. Solymos leszögezte, a kultúra nem sajátítható ki és nem irányítható. „Nekünk meg kell őriznünk mindazt az alkotói szabadságot és függetlenséget, amit európai, magyar és szegedi kultúrának nevezünk” – tette hozzá.

Kiemelkedő teljesítményeket díjaztak

A városháza dísztermében hárman vehették át a Szeged Kultúrájáért Díjat az alpolgármestertől, Balog József újságíró, színész-rendező, Beliczai Mária szobrászművész, tanár, valamint Nagy Imre Erik zeneszerző. Balog József, a MASZK Egyesület elnöke, a THEALTER Fesztivál alapítója, s immár huszonkét éve művészeti vezetője. A méltatásban elhangzott, ezen tevékenységének köszönhetően markáns alakítója nemcsak a szegedi, hanem a nemzetközi kulturális életnek is elsősorban a színházművészet területén. Beliczai Mária 1983-ban vette át diplomáját a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán, azóta művésztanárként dolgozom egykori iskolájában, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában. A művész tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE), szobrászkánt számos itthoni és külföldi tárlaton szerepelt. Szegedi köztéri alkotásai közül a legismertebbek a Szent István téren Magyar Ede mellszobra és az újszegedi Szent Teréz templomban lévő Corpus Christi. Nagy Imre Erik diplomája megszerzése után a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatához szerződött korrepetitorként. Szimfonikus zenekari karmesteri képesítést is szerzett, 1979-ben lépett először a nagyszínház közönsége elé. Dolgozott a Talentum 2000 Művészeti Iskola művészeti igazgatójaként, és régi magyar zeneművek rekonstruálásával, illetve művek írásával is foglalkozott. A világ legnagyobb digitalizált kottákat közzétevő portálján, a www.free-scores.com nemzetközi versenyén a zeneszerző Ave Mariája lett a befutó.

Minden kultúraterületet elismertek

A Kölcsey-érmek átadását is a Magyar Kultúra Napján tartották. Idén tízen vehették át az elismerést, Rácz Mária művészeti vezető, Molnár Gyula klarinétművész, Bene Zoltán író, Pataki Ferenc színművész, Szabóné Dancsik Tünde moderntánc pedagógus, Kerek Attiláné művészeti vezető, Csigér Mariann színházszervező, Beslin Anita riporter, Erdősné Fagler Erika karnagy, valamint Radnóti Tamás közművelődési szakembernek ítélte oda. A városháza dísztermében mutatták be A szegedi kórusélet 150 éve című kötetet is, melynek szerkesztője, Papp Györgyné elmondta, tizenhat szerző munkáját dicséri a kiadvány, mely 256 oldalon keresztül, 180 fotóval illusztrálva mutatja be a kórusélet minden szintjét. A kiadványban számba is vették, mennyi kórus működött, illetve működik Szegeden, összesen 330-at gyűjtöttek össze, melyek munkájához 1200 személy köthető. A díszünnepségen a könyv létrehozásában segédkezők is egy-egy érmet vehettek át.

A kultúra tisztelete Beliczai Márai alkotásain keresztül

„Szobrokat kell alkotnom, a szó tiszta, nemes és ősi értelmében” – vallja Beliczai Mária, akinek alkotásaiból a városháza első emeleti folyosóján nyílt kiállítás. A megnyitón Haág Zalán, a kulturális bizottság elnöke úgy fogalmazott, ha röviden kellene összefoglalnia a szobrászművész munkásságát, akkor a harmónia és a szeretet szavakat mondaná. „Beliczai Mária munkássága az emberiség több ezer éves történelmére, művészetére, kultúrájára, hagyományaira is reflektál. Az emberi történelemnek három csomópontja van: a teremtés, a megváltás és a végítélet. Ebből kettő szimbolikusan is keretbe foglalja ezt a kiállítást” – fogalmazott a Fidesz-KDNP-s politikus. Hozzátette, az esztétikum szakrális hatalma mellett a lélek erényeit is megtalálhatják az érdeklődők a kiállításon.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.