Vélemény

Hidakkal vagy hidak nélkül?

Hidakkal vagy hidak nélkül?

2013. október 3., csütörtök
Hidakkal vagy hidak nélkül?

A híd, mint olyan, nem csupán egyszerű fizikai értelembe vett, építészeti konstrukció. A híd, jelkép, a haladás, az akadályok megszüntetésének jelképe, az összetartozás és az új lehetőségek, a fejlődés szimbóluma. Hidak építésével a jövőt építjük, azok hiánya vagy lerombolása ellenkezőleg a múltba taszít, leépüléshez vezet.

Ha Szeged aspektusából beszélünk a hidakról, először a múltba kell tekintenünk. A jelenlenlegi Belvárosi híd elődjét 1883. szeptember 16-án adták át, ezzel jelentősen élénkítve a szegedi gazdaságot. A vasúti híd - 1858. december 2-án adták át - fénykorában, a gazdasági élet virágzásának eszköze és jelképe volt. 1944. augusztus és október közötti időszakban több kísérletben robbantották fel a hidainkat és ezzel megbénították Szeged életét és elvágták a Románia felé irányuló kereskedelmi élet, egyik legfontosabb ütőerét, ami nemcsak ezzel az egy országgal kötött össze bennünket, de az egész Balkánnal, beleértve a Fekete-tengeri kereskedelmi lehetőségeket és Görögországot is. A fent említett konstrukció helyreállításával, ezek a feledésbe merült gazdasági lehetőségek, új erőre kapnának, s a kereskedelem fellendülésével, Szeged városa is újfent gyarapodásnak indulhatna. A második „Belvárosi híd” elképzelése pedig, tehermentesítené Szeged belvárosát közlekedési szempontból, jelentős fejlesztési területek tárna fel Újszegeden. Emellett a nagykörút és a Temesvári körút is direkt összeköttetésbe kerülne. Ehhez azonban szükséges a rakpart meghosszabbítása 200-300 méterrel, egészen az újonnan tervezett hídig. Ha pedig sikeresen lecsökkentettük a személyautók jelenlétét a belvárosban, a jelenlegi Belvárosi-híd kizárólag a gyalogos, biciklis és tömegközlekedésnek adna helyet, ezzel is dinamikusabbá és gyorsabbá téve a közlekedést Szegeden belül. Ezen felül, a belvárosban történő parkolás is korlátozva lenne, 1-2 órát lehetne díjmentesen parkolni. A rendszer működését kamerák felügyelnék, melyek folyamatosan ellenőriznék a beérkezőket és a távozókat. A kamerák, a rendszámok alapján azonosítanák az autókat, s az időkeret túllépését követően szabnák meg a bírság mértékét. Az általam felvázolt tervezet, egyáltalán nem új keletű. 2000-ben dolgoztuk ki, amit akkor a közgyűlés, politikai hovatartozástól függetlenül, egyöntetűen elfogadott. Ennek folytatása és megvalósítása véleményem szerint elengedhetetlen, mert ahogy blogom elején fogalmaztam, a híd nem csupán fizikai értelembe vett építészeti konstrukció, de Szeged gazdasági vérkeringésének megkerülhetetlen eleme.

Bartha László alapítótagja a frissen létrejött Tisza Lajos Közéleti Egyesületnek, melynek célja, a Szeged és a régió helyi közösségeinek gazdasági, szociális, kulturális (oktatási, sport és környezeti) fejlődésének elősegítése, támogatása.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.